Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-08-17 / 33. szám

2. S Z A T M Á R. aug. 17. jutni ; a hajós a nagy erőfeszítésben kitik­kad, elalél, kedvét veszti, mert bajója csak alig mozdul, már már remény vesztetten áll, midőn sötét felhők tornyosulnak az égen, a várt szellő helyett orkán feszíti a vitorlát, s gyorsan halad a kissé megzavart tenger fel­színén, a hajósnak most már minden teendője az, hogy a zátonyt kerülje, hogy hajóját a biztosabb mély tenger felé vezesse. Halad is gyorsan a viharban, habár az hányja-veti is a hajót, jótékony eső felüdiii a levegőt, felüditi a kifáradt kormányos', uj erő' ont az elernyedt tagokba ; gyorsan nyomul előre ismeretlen tájak felé biztatva a kormányos a felujult reménytől. Szélcsendben feszül az izom, gyorsan mozog az evező, előbb előbb jut a hajó. A szél a bátorságot nem lo­hasztja, sőt azt feltüzeli, vágyva vágyik a veszély után, melytől gyorsabb haladást vár. Mig a sok, hosszú, s nagyobbrészt sikeres küzdélem után őrök nyugalomra jut. Az ifjú szorgalmas tanulással szerzi meg az eszközt a tudományos pályán való hala­dásra, czélt tűz maga elé, midőn kiválaszt egy eszményt, a ki szorgalmával, kitartásá­val, jellemével, társai felett magasan tün- döklik, s az eléri, ha nem is eszménye si­kerét, de azt a czélt, amely körülményei között elérhető. Az eszmény szép jelleme, egész egyé­nisége, megnemesiti az azt tanulmányozót, az eszmény folytonos szorgalomra, kitartásra, türelemre ösztönöz, de az akadályok, ame­lyek a haladó elé gördülnek edzenek ügyessé, az alkalmat felhasználni törekvővé tesznek, mig az, elpuhult, a készülést csak robotsze- rüleg végző, összeköttetésben bizakodó, a prötektorokra folyton sandító ifjú, egy bizo­nyos társadalmi állást könnyen képes ugyan elnyerni, segítségére van minden esetre tár­sadalmi jártassága, de az maga nem biztosit az előmenetelről, legfeljebb csak eddigi állá­sában erősiti meg. Az ifjú olvasottsága által egy oly se \ gédeszközt nyer, a melylyel a kötelesség \ szerüleg végzendő tárgyak tanulmányozása igen meg lesz könyitve. Azért nem szabul az olvasást mellőzni, mert az játszva és gyönyörködve tanít, ismertet, s tesz könnyű felfogásúvá, előadási képességet ad, s a sok könyvet ismerőnek meg van könnyítve a ez' lszerübb s praktikusabb szerszámok, gépek beszerzését. Főnöke azonban előbb jól meggondolta, s tanulmányozta azu^ar. azok működését, nehoey a sok kiadást a h szó nal arányban nem adó esz­közökért adja ki, miután azonban meggyőződött, hogy Jankó j avaslatát minden tekintetben sok és lelkiismeretes me hanyás-v tés után ette, az eszközöket, g pékét ez 1-zerünek tálába s meg­hozatta. Azo. csakugyan be is váltak Az üzem most mar uj lendületet nyert, oly szép, ízléses, s a mi fő, szilárd tá'eyak kerültek ki a gyárhó1, a melyek a leghíresebb angol ezé- geken is túl tettek. A fővárosban csakhamar E ltűntek a szebbnél szebb, ízlésesebbnél ízlésesebb doh-ok, a kiáliitá- tásokon a legelső dijakat a Jankó felügyeelte alatt készített tárgyakkal nyerte el a gyár; a megren­delők napról-napri szaporodtak, úgy hogy rövid Idő alatt a gyárben alig tudtak a sok megrende­lésnek eleget tenni. Főnöke belátta, hogy saját érdekében cse­lekszik akkor, ha Jankót az üzlethez köti, azért a félév leteltével csakugyan társul fogadta Mily nagy volt a Jankó őrőine, midőn ő a I mindenkitől lenézett, megvetett, talált gyermek szorgalma, jó viselete, kitartása és törekvése ál- t 1 az első hazai asztalos gyárosnak lett társ tu­lajdonosa. így segítette meg a jó Isten a tel.es életében benne bízó és az embertársai iránt min­dig könyörületes Sövény Jankót. Ebből láthathatjuk, hogy erős alapra épit. az, a ki az Istenbe vetett bizalommal kezd min­denhez, s a ki könyörületes felebarátai iránt. D. legnagyobb könyvnek, az életnek megisme­rése is. . A tanulni akaróknak nem lehet hát eléggé tanácsolni az olvasást. Kik legyenek tanulók ? Erre csak azt lehet válaszolni, hogy azok, akik érzik ma­gukban a képességet, a tehetséget, szorgal­mat és kitartást. — Hogy a szülők mily társadalmi állásúak? az nem jöhet tekintetbe a tudományos pálya választásnál, de igeuis tekintetbe kell annak jönnie, hogy a szegé­nyebb sorsú és szerényebb állású szülők gyer­mekei nagyobb küzdelem előtt állanak, azért nagyobb kitartásra való elhatározással kell ezeknek a küzdelembe menniök, az ismét igaz, hogy ezek tanulmányaik közben az élet­ből egy-egy részt megismernek, az életre mégis edződnek némi részben; igy az életben való boldogulások némileg könnyebb lessz. Készítsék tehát magukat az ifjak, hogy készen legyenek a szorgalomra, kitartásra, jó magaviseletre való elhatározással, hogy fáradozásukat biztos siker koronázza. Közgazdasági viszonyok A debreezéni kereskedelmi és iparkamara jelentése kerülete közgazdasági viszonyairól az 1900. évben,) ii. Mind a mezőgazdasági, mind a szőlőterme­lési viszonyoknak a phylloxera pusztításai követ­keztében egyes vidékekre nézve rossz volta miatt háziipari foglalkozásra szoktatják a népét. így a többek közt Szatmárvármegyébcn a Gazdasági Egyesület oktatja a népet a háziipari czikkek készítésére; már e szakból szép kiállítást is ren­dezett a tavaszszal Szatmáron. A kereskedelmi viszonyok az elmúlt évben — az előző évekhez képest — úgyszólván mit- sem változtak, sőt ha figyelembe veszszük a le­folyt év üzleti eredményének csekély voltát, konstatálnunk kell, hogy az anyagi megélhetés sokkal szigorúbb korlátok közt történik, mint azelőtt. A kedvezőtlen kereskedelmi viszonyok jobbra fordulását reméli a Jelentés a külfölddel újból megkötendő kereskedelmi szerződésektől is, — különösen az azokban foganatosítandó helyes köz- gazdasági reformoktól. Pénz- és Ilitől viszonyokban a régi rossz ál­lapotok uralkodnak. Kereskedelmi szempontból igen nagy hát­ránynak tekinti a Jelentés, hogy kereskedőink (egész országszerte is) szervezetlen helyzetben vannak és még oly hatáskörrel sincsenek felru­házva, mint a minők az ipartestületek szervezé­sében is igen üdvösöknek bizonyultak. Ezekből is látható, hogy a debreczeni ke­reskedelmi és iparkamara nagy, fölötte üdvös te­vékenységet fejt ki minden téren s úgy a köz­gazdaság, mint kereskedelem érdekeit szivén viseli. Értesítés a mngvarővári m ki**- gazdasági akadémiába /elvétéből A gazdasági akadémiába az 1901'2-ik tan­évre a felvételek és beiratások október hó r—k napjai alatt történnek. Az előadások október hó lo-én kezdődnek, Rendes hallgatóul való felvételhez kell érett­ségi vizsgálatról (gymnasium, reáliskola, vagy felsőbb kereskedelmi iskoláról) és legalább egy évi, egyfolytában töltött gazdasági gyakorlatokról szóló bizonyítvány. Szükséges még szülői vagy gyámi nyilatkozat arról, hogy a jelentkezőnek az akadémiába leendő belépésébe beleegyeznek és őt itt tartózkodása alatt a szükséges költséggel ellátni készek és képesek. Vendéghallgatók önálló férfiak, vagy más felsőbb tanintézetek, főiskolák volt hallgatói le­hetnek és egyes tantárgyakat hallgathatnak. Rendkívüli és magántanulói minőség s nni- 1 gánvízsgázás nincsen. Tandíj rendes hallgatóknál félévre 80 ko- 1 róna, vendéghallgatóknál tantárgyankint s ko­rona. Tandijelengedésért a beiratáskor. de leg­később október hó 20-ig keli folyamodni. Ösztöndíj van : 8 állami 3oo koronával; ma­gánalapítványokból van : három 200 koronás, egy *100 koronás, egy 1 < >4 koronás. Ezekre a pályázat az első félév folytán iratik ki s az adományozás | az első félév végén történik. Uj belépők tandíj­elengedésre és ösztöndíjra csak kivételesen szá­míthatnak. Az akadémiában konviktus, bcnlakús nincs. A hallgatók szállásról és élelmezésről maguk gondoskodnak a városban. Hónapos szobáknak a bére az igények szerint 15 koronától fölfelé. Tanácsos szobáról előre gondoskodni; ebben az akadémia portása eljár. Élelmezési költség az igényekhez képst 60 koronától felfelé. Az akadémia „Mensa academicájára“ csak korlátolt számú hallgatót lehet felvenni. A felvétel október hó folytán történik a hirdetés után és annak rendjén. A Mensa segítsége abban áll, hogy a fölvett tag havi i G koronáért kap ebédet és vacsorát. Tudományi és rendszabályokat kívánatra küld az igazgatóság. Magyar-Óváron, 19<»I. évi július hó 3<'-án. A in kir. ga?siasági akadémia igazgatósága. Ü H I . — Ő felsége 71-ik születésnapja 18-án, va­sárnap lesz, mely alkalomból a templomokban ünnepélyes istentisztelet tartatik, melyeken a tisztikarok és testületek résztvesznek. Délben a tiszti étkezőkben diszebédek adatnak. Lelkész meghívás. Pótor Elemért, váro­sunk egyik derék és kiváló segédlelkészét, mint értesülünk, Olcsva Apátiba az ev. ref. egyház közönsége lelkészül hívta meg. A meghívott en­gedett a felszólításnak s mi örömmel hiszszük, hogy az egyház és a lelkipásztor megtalálják egymásban azt, amit kerestek. — Kinevezések. Biliary Ferencz h. tanár az ev. ref. fögymnasiumhoz Miskolczra rendes tanárrá neveztetett ki. — Hugonnai gróf főispán Elsztner Rezső volt cs. és kir. igazolványos őr­mestert a mátészalkai főszolgabírói hivatalhoz írnokká — Gulácsy Tibor absolvált joghallgatót popig fizetés nélküli közigazgatási gyakornok­nak nevezte ki. — Esküvő Tóth József csanád-megyei al­jegyző s makói lakos csütörtökön délután vezette oltárhoz Madzsar Mariskát, Madzsar János taka­rékpénztári főpénztáros leányát. — Előléptetés. Gaál Ferencz és Iyarap Géza kataszteri mérnök-segédek a szatmári 2, felmérési felügyelőségnél 190,1. jul. '-tői szá­mítva a XI. fiz. oszt. H. fokozatába ( 200 K.) léptettettek elő. — Városi rendes közgyűlés volt aug. 12-én hétfőn délután, a polgármester elnöklete alatt. A polgármesteri havi jelentés tudomásul vétele után elljatároztatott Fcjérváry honvédelmi mi­niszter városunk díszpolgárának üdvözlése 50 éves katonai jubileuma alkalmából, •— a mit esetleg a polgármester vezetése alatt egy küldöttség tol­mácsol. Dr. Fechtel János biz. tag indítványára néh. Böszörményi Károly volt polgármester mell­képe a városi tanácsterem részére megfestettetni határoztatott; a közgyűlés Szilágyi Dezső halála fölött jegyzőkönyvi részvétét fejezte ki; — a Kossuth-kertnek bővítése tárgyában a kérdéses telek drága volta miatt semmi határozat nem volt s egyáltalán nem is lesz ; — a Ferencz Jó­zsef laktanya udvarán építendő vizemésztő kútra 200 korona szavaztatott meg ; — a Szatmár- hegyen építendő vágóhíd kérdésében legközelebb rendkívüli közgyűlés fog összehivatni; a gyep­mesteri telepen szükséges építkezésekre 1600 korona költség irányoztatott elő. Ezután szemé­lyi kérvények intézteitek el. Dr. Láng Péter or­vosi és Horváth József Sándor gyógyszerészi oklevelének kihirdetése és Báthy Sándor szám- tiszt 2 hónapra szabadságolása után a közgyűlés véget ért. —- Tanulmányút Xéinethy János miniszteri műszaki tanácsost Darányi miniszter vizépitészetj tanulmányútra küldte Svéd- és Norvégországba, ahol ez irányban a legnagyobb haladás tapasz­talható. Áthelyezés glassies dr. közoktatásügyi miniszter Forstmajer Irina apai ‘elemi iskolai ta­nítónőt áthelyezte a temes-szent-andrási elemi iskolához. — Gyászeset. Aranyittkai Sváiczer Aladár földbirtokos, Sváiczer Gábor ny. lovassági ezre­des, szatmármegyei birtokos testvóröcscso J9 éves korában a napokban Tasnádon meghalt. — Adományok A megyés püspök ur a M.- Szigeten létesítendő muzeum költségeire 200, a csekei templom uj orgonájára f 9, a beregme- gyei búcsúi flókegyház uj templomának belső fel­szerelésére 100, a fehér-gyarmati templom ha­rangjára 300 koronát adományozott. — Választás. Az ipartanodái bizottság az

Next

/
Thumbnails
Contents