Szatmár, 1899 (25. évfolyam, 1-47. szám)

1899-01-07 / 1. szám

2. XXV. évfolyam. 1. szám. S Z A T M Á R. 1899. januárius 7. delmére keltek, lelkes, hazafias üdvözletét [1 küld , s buzdítja őket munkájukra — Elfő- : ! gadtatott. Délután fél háromkor pedig Choriu Fe- , rencz képviselőnk tartotta beszámolóját, ugyan­ott. A képviselő iránt páratlan elismerés lát- ! szott nyilvánulni, hogy a szabadelvű pártból kilépett. Elő is adta okát, fejtegette a közjogi hely- , zetet. — Beszédében több bel) ütt helyeslő él­jenzés szakította meg. 1 i Az egész ország tiltakozik az úgynevezett „Tisza lex“ ellen, mindenütt népgyüiések van­nak. A nép szava, Isten szava! j Színészet. Decz. 19-én a „Gésák“ kerültek színre telt | ház előtt. A darab fénypontját Forrai képezte,! kedves játékával, ügyes láncával, mind pedig csengő énekével s üde mimelésével A következő napon Kende Paula, a társulat egyik legpártoltabb tagjának volt jutalomjátéka, a „Hamupipőké “ben. — A naiv kis leányt, az ártatlanság mintaképét, a türelem rózsapalánt- ját kedvességtől elömlött kedély 1 yel adta a jutalmazott. Virágözönnel fogadták a szeretet elismeréséül, melylyel a szinpártoló közönség! iránta viseltetik. Vasárnap, decz. 25-én, Danko Pistának (ki jelenleg Franciaország déli részén üdül), a jeles dal- és zeneszerzőnek szép népszínművét láttuk, ! a Cigányszerelmet. A darabnak jó meséje nincs, | ha tekintetbe vesszük, de vájjon ki látott még I cigány-életből merítve élethűbb és jobban j ! megirt, de egyáltalában ilyen darabot. Dankó ezeH darabja éles kritikát nem érdemel. Csupán az említhető meg, dalban fukarkodott a szerző. I Forrai, mint a szép Marcsa cigányleány ez este i valóban tündökölt Krémer (Csicsa cimbal- j mos) szintén (mondt atni gaaeresen) jól ját­szott. Németh (Dudrai) szerepkörét híven töl- tötte be. Decz. hó 28-án, minden vidéki színpadot j megelőzve, a világbkü spanyol drámaírónak, ! Echegaraynak inrpda&As műve, a „Szent-e vagy ! örült“ került színre. — A darab főszemélye, Don Lorenzo (Rajz) megtudja dajkájától (Keresz­tesi), hogy az ő fia s így sem neve sem óriási í vagyona nem az övé. Ekkor Lorenzo mindent, ! leánya, családja, az önmaga boldogságát meg­semmisítve, vissza akarja adni az általa jogtala-: nul élvezett javakat tulnjdonosának. Hiába min­den lebeszélés barátja, családja és anyja részé­ről is. Legjobban bántja, hogy őrül t- nek ta rtják — s a legutolsó pillanatban, mikor az egyedüli bizonyíték, egy levél fölmuta­xisával közjegyzőileg vissza akarja adni a va- ’ gyónt, jelentkezhető tulajdonosainak, — de a levelet haldokló anyja a második fölvonásban tüzbe dobta volt,— teljességgel megsemmisül sí ' barátjának karjaiba hull. — Ritka az ilyen be­csületes ember. A ki érdekeinek, legszen'ebb 1 családi kötelességének mellőzésével, szükség nélkül — úgy imádja, annyira bálványozza a ’ jog, az igazság isteni iörvényei'. A mai kor ér- ’ zéketlen, tompa szivű, önző embereket szül, 1 kik megmételyezik a szabadságnak, az erkölcsi nemességnek, a fenséges léleknek legmagaszto- > sabb érzelmeit. Ilyen ember, mint Lorenzo, nem létezhetik, de ha volna, alázatos meghajlással , tiszta szívvel mondhatni reá, hogy :i szent. — Könyekig meg volt hatva a Uözön- ’! ség és ennek előidézője ama tetmészetes játék, 1 ama ritka szép jellemzés, melyet csodálatra ra- ' gadólag produkált elő Rajz. 1 31 én délután 4 órakor gyermekelőadásképen •' a „Gésák" jött s/iire. A színházat megtöltő kis " babák kövér kacsóikkal szorgalmasan tapsoltak s r Wutn-hi (Németh) sírására nem egy kis érzé- 1 1 kény szivű honpolgárnál tört el a fakanál, t 1899. év Január 1-én Géczy István legújabb i népszínműve, „A fekete rigó“ jött színre. Szép, ; úgy zenéjét, mint tartalmi compozitioját tekintve, i de a„Gyimesi vadvirágának meggette áll. Nincs- ugyan annyi bohóskodás, de annyira tömör tar­- tatom sem benne, drámai fordulópontja sem oly l eredeti illetve nem is erőltetett,— mint az i „Ördög mátkájáéban, de mégis eléggé meleg, , rokonszenves, nevettető alakokat hoz színre. Forrai Ferike Operette énekesnő lettére igen jkedveseű és elragadólag adta Sáriká , Somiár l(Zsólyomi) szerepében alkalmas ganert nyert volna Németh (mint a hogy ki is volt írva). Ti- már a paraszt szerepek alakításában is mester. Haltai emelkedése igen diciéretee. Mihamarabb méltányolható erőt szeretnénk benne látni; hisz ez este különösen tanujelét adta ügyességének. Január 2-án zónaelőadásban a „Katonák“ ez. színmű adatott. Január bó 3-ikán, Németh János komikusnak jutalomjétékául, az „Ember tragoedia-“jának paródiája, az „Ember komédiája“ adatott az esős idő daczára telt ház előtt. A darab szelle­mes ellentéte a tragédiának. Zenéje, couplettei i- gen ügyesek. A társulat egész személyzete játszott. A jutalmazott igen'megfélelt a kivánalmaknak. Ragányi Iza elég jól megállotta nagy és nehéz szerepében helyét. N. Zoltán Ilona elég ügyesen játszott, Tímárnak Luciánja derült volt. For- rai Ferike kedves kis baba módra, fürgén, n .- gyón kedvesen szokott játszani, még jobban ját­szott és énekelt ez este. Gömöriről érdemesitőleg nem kell szólanunk. — Említést érdemelnek u tánezok, melyeket Zellinger Adolf kedvelt táncz- inester tanított be. — Január 4-én a „Vigéczek" adattak felhelyá- rakkal. A legjobb férfi szereplő, részrehuj ás nélkül mondhatni Kunhegyi igazgató és a leg­jobb nöszereplő Kunhegyiné Bella volt. Ragányi játéka élettelen és hideg volt. 5-én a „Száraz kenyér“ sziumű adatott szárazán és a felvoDásközökben bűvészek mutattak be mutatványokat. Fél ház. — Kende igen pajzán volt. 6-án Felhő Klári adatott zónában. A napokban a Klein Vilmos mag- és virágkereskedésének auslagjában egy gyö­nyörű kivitelű, lomb-fűrész munkával készí­tett tükör-tartó volt kitéve, a közepén egy monogrammal 1899. Január 1. — A mint értesülünk, ez igen éttékes és díszes filig-művelt tükör tartót Forral Ferike kap­ta újévi ajándékba. Népgyülés és Chorin Ferencz országos képviselő beszámolója. Deczember 18-án délelőtt fél 11 órakor a Vigadó nagytermében népgyülés volt. A termet a népgyülésre összejött polgárok tel-11 jeseu megtöltötték. Uray Géza ügyvéd, a népgyülés elnöke, előadta a népgyülés tárgy át, s fölkérte Csomay Imre ügj védet, ismertesse azon őzéit, melyért a népgyülés összejött. Csomay Imre az ő szo­kott mélyreható, egyszerű de sokat mondó modorával adta elő, hogy a magyar haza el­len egy támadás történt. Tisza Kálmán, — úgy mond nagy derültség közepette, — a reakczió poklából fölforgatni alkotmányos ren­dünket visszajött, s egy oly javaslatot terjesz­teti be a képviselóházhoz, hogy egy képvise lök által törvényellenes minőségű aláirt ivén adassék további minden tettre fölha­talmazás a Báuffy-kormánynak. Hiszen ezzel az absolutisrnus sötét idői lehetnének fölidéz­hetek. Olyan állapot kerekednék, mint 48-ban relt. Tehát joga van a népgyűlésnek meggyő­ződése szerint lelkiismeretesen ítélni a dolog fölött. — Aztáu nagyhatású beszéde végén föl-1 sta a nála ismert tömör, szép stílussal atározat! javaslatát, a melyen a kormány ísát a népgyülés elitéli, s a Bánffy-kor­j távozását a honra, elkerülhetJenűl üd­vösnek tartja, — de azon képviselőknek, kik a kormány jogtalan tettei ellenében — a haza alkotmáynos igazainak vé- j Mikszáth Kálmán, meg Singer és Wolf- nerék szedték össze ebbe a modern Alma- nachba a modern horoszkópiumokat. — Csupa szépség ez a gyűjtemény, nem csuda, hisz minden kitűnő magyar iró munkája egybe van gyűjtve ebben a szép könyv­ben, amely most díszes vászonkötésben ékes­kedik a kirakatokban, s a mit mindenki egy szál forintért magához válthat. Az Almanach talpig modern szerszáma ré vén az időmérésnek a kalendáriumot megtoldja egy pár száz odallal, adván ott olyan nevezetes férfiak és tollforgató úrhögyek legszebb munkáit, amik hivebben mutatják be ezt a mi időnket minden kalen­dáriumnál. íme Jókai Mór, Herczeg Ferencz, Bródy Sándor, Thury Zoltán, Gádonyi, Si- pulusz, Szomaházy István és Szikra, Pékár meg Bársony, Lorinczy György és Benedek Elek, Szabóné Nogáll Janka, Lengyel Laura, végesvégül pedig maga a szerkesztő, Mikszáth Kálmán ellátnak titeket egy évre olyan olvasni­valóval, a mivel válogatottabb dolgokat nem kereshettek a magyar íiteraturában. Most, hogy uj ra vedlik egyet az esztendő, pontosan be­köszönt ez a becses és finom könyv a magyar család tűzhelyénél és bebocsátratás: kér. Hol nem fogadnák szívesen, amikor olyan diskrét és előkelő, olyan finom és olyan derék régi ismerős V A névjegyét leteszi, olvassátok el. Ez a névjegy valamivel nagyobb a rendesnél, te­mérdek sor van rá nyomtatva". Úgy hívják kö­zönséges nyelvén, hogy előszó, ered pedig Mikszáth Kálmán mesteri tollából, Leteszi ezt a bő és előkelő névjegyet olvasóasztalotokra, ime olvassátok el: (Folytatása következik) * Boldog új évet kívánunk mélyentisstelt előfizetőinknek, olvasóinknak, s nagy munkatársainknak! * A püsiök úr Öméltósága a sze,. ív­nek 100 forintot, — a székeskáptalan forintot adományozott karácsonyi ajándékul. * A szatmári színházat a szinügyi bizott­ság a jövő sziniévadra Rakodczai Pálnak adta bérbe. — Szilveszter-este volt 1898. deczember 31-én a Koronában. A nagy étterem elegáns közönséggel egészen meg volt töltve. A vig társaság a katona-zenekar fülbemászó hang­jai mellett mondott búcsút az ó évnek, nyo­morult szenvedéseivel ; a hajnali órákban pe­dig álmosan csókolta meg az uj-év derengő napsugarát. — Br. Vécsey Józse/né a nöegylet elnök- nője, a januárius 7-iki egyleti mulatságon sze­mélyesen részt vesz ; csakis igy vehet részt. — A koronaszámitás elmarad. A kötelező korona- és fillérszámitás, a melynek janu r első napján kellett volna megkezdődni, bi­zonytalan. A pénzügyminiszter újabban ugyanis arról értesítette a pénzügyigazgatóságokat, vala­mint a városokat és megyéket, hogy 1899- ben továbbra is csak forintokban és krajezá- rokban számítsanak, félretételével ama nyom­tatványoknak, a melyekben koronák és fillérek szerepelnek. — Teljes holdfogyatkozás. Szép és ritka látványban gyönyörködhetett városunk közön­sége múlt hó 27-én éjjel. A hold ugyanis éjjeli 11 óra tájban fogyni kezdett, majd mind­jobban kisebbedéit, mígnem teljesen elsötétült. A holdfogyatkozás ójfélután 3 óra tájban ért véget. — Lengyel Jószef képezdei tanár, polgári iskolai tanári vizsgát tett Budapesen. — Br. Keszler Ferencz pápai prelátus apát kanonok a városi ovoda-egyesületi el­nökségről lemondott. vés barátjuk, kartársuk szomorú haláláról — de a családtagok bánata a legszenvedőbb, a gyász fenséges komorsága az a szivüket szo­rítja legjobban. Ilyen impozáns gyász ily általánosan még nem sokak iránt volt városunkban. Keresztes Sándor ügyvéd,— az igazság, a hazafiság, a hitvesi hűség, az erély, a szere­tet és sok más nagy tulajdon megtestesült pél­dányképe pedig nyugodtan várja a feltámadás napjának hajnalra születő sugarait. Ö.

Next

/
Thumbnails
Contents