Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-27 / 30. szám

falba. Tertium non datur! (Tudtom­mal egyik lehetőség sem kellemes!) Gyerünk tovább! Miután, úgy vélem az engem jelemző szerénység­gel, hogy senkit sem hagytam kétség­ben éppen a nappali séta ajánlatos­sága felől, most már kész nyugalom­mal vezethetem ama biznyos láthatat­lan fonállal a nagyérdemű olvasó kö­zönséget az általam kiszemelt rövid lejáratú sétautra . , . Gyülekezési pont: A kir. Tör­vényszék főbejárata. (Itt átveszem lel­kileg a vezérszerepet s rögvest az irány kommandót is leadom, mint egy valóságos untauglich) Nem kell félni! Veszély kizárva ! Süt a júliusi nap ! Nincs a környék sötéten kivilágítva! A sokfélekép fejlett orrok teljes biz­tonságban lehetnek s szaglázhatnak! (Eddig egy „szuszra“)... Iráány : a városi zenede ! Kérem kizárólag a fü­lekkel jól ide figyelni! ! (Eddig már „szusz“ nélkül!) . .. (Kis csend és újabb lélegzetvétel) Indulj!! (A 12-ik lépésnél a jobb lábat a bal után rántva) Állj ! (kiejtve a leg- ropogósabban.) Fel a fejjel! (Épen annyira, hogy vagy az ádámcsutka jól látható legyen, vegy a toka alaposan megfeszülve eltűnhessen, a szerint ki mivel rendelkezik. Ha mindkettővel: antul jobb!). Pihenj! (kiálltom torkomszakad- tából) Most pedig általam rendkívül tisztelt séta csapat, a komolyan har­cias ábrázatom helyébe kegyeskedje­nek a legnyájasabb s ajeggondozot- tabban megberetvált jobb és balol­dali arcomat a rajta levő mellékletek­kel (melyek egymással a legbarátsá­gosabb összhangban akarnak lenni) együtt elképzelni és a következő ma- gyarázatszerü mondókát meghallgatni) (Türelmüket hálásan, előre meg is köszönöm s ezennel hirlapilag nyug­tázom). Miután tehát a helyszínére ver­gődtünk, a montenegróiakat is meg­szégyenítő lépés betartással és fegyel­mezettséggel, a mutatóujjal mutatok 45 fokú elhajlással az előttünk mere- dező falon egy pontra, a mely pontra kérem b. figyelmüket koncentrálni. Hogy az ujjam nem ér fel egészen addig, ezért bocsánatot kérek. Alkalmuk van Önöknek, T. csa­pat látni, hogy itt egy fal van, mely­hez hozzáépítették a Tek. Törvényszé­ket épen derékszög alakban. Az is tény továbbá, tisztelt közönség mind­két nemből, hogy ettől a ponttól kezd­ve a járda tetemesen szükül a zenede felé. Ennélfogva természetesen szü­•mmkmár-mémM. f»t*. kebb is járda, mint a Törvényszék főkapuja felé, vagy még precízebben meghatározva: Szűcs felé. Ezek után felesleges magyaráz­nom, hogy a kérdéses hely hollevő- sége felől a legsötétebb félreértések is eloszlottak, mint valami buborék s indíttatva érzem magam, hogy rátérjek a t. képeni tárgya, mely a fentebbi­ekben már ugyan megjelölt falon zor- donon függ s a mely nemcsak kép­leges, de valóságos tárgy is, mert vasszerü anyagból van, sőt négy szeg­gel is oda van erősítve. E fölötte sikerült magyarázat után sok költői szabadsággal végig rohan- tatom szemem az engem kisérő, de e percben a pihenj állásban álló so­kaságon, de haliga csak hallga, (mint a vérbeli költő mondja, halk moraj zümmög, melyből kisivit egy-egy kér- dőleg(?) feltett és megzenésített hang­féle : Mi az ott ? Mi függ ott ? ? (Nyugodtan, de harsányan fele­lem) Ez — mélyen tisztelt csapatom — egy tábla; respective: cim vagy cégtábla. A hogy épen Önöknek tet­szik. Egy ügyvédi tábla, hogy még preczizebb legyek. (A feleletet részemről elegedőnek véltem de még sem volt kielégítő, mert újabb, most már kórusbani kér­dések vagdalódnak fejemhez) Miért van azon németül is felírás ? Magyar- országnak egy magyar városában va­gyunk ! Itt mindenki tud magyarul! És épen a törvényszék mellett? Mit jelentsen ez ? Magyarázatot kérünk ? Igen ? Azt kérünk ! stb. stb. (Mint a ki nem vesztem el a kalapomat sem egy könnyen, nem­hogy a fejemet, stentori nyugalommal és hanghordozással imigyen válaszol­tam) Tudom is én !... (Mi közben jobb lábam a nem dicső, de hasznos futásra készenlét­ben tartva csakhamar gyors egymás- utánszerü mozgásba is hoztam, mert a meglincselésnek saját külön részére fentartott nemezise csakhamar utóiért volna ...) Tanulság: érdemes ilyen „vad“ magyarokkal séta kirándulásra in­dulni?!.. S ZATitARVÁMffiGYfi Miniszteri jóváhagyás. A bel­ügyminiszter jóváhagyta a közrend el­leni kihágásokról alkotott szabály­rendeletet. A tanács az erről szóló miniszteri leiratot beterjeszti a köz- i gyűléshez azzal a javaslattal, hogy a törvényhatóság a szabályrendeletet szeptember elsejével léptesse életbe. ft-tt óidat Színház. Az Uránia mozgófényképszinház- ban ma vasárnap d. u. fél 6 órától és 28-án hétfő este 8 órától színre kerül: Egy kis árva sorsa (a fekete gombolyag) 3 felvonásban, a világhírű Quo vadist felvevő „Cines“ Comp. szenzációs felvétele. A műsor többi számai is mind feltűnően ér­dekesek. Az Uránia heti műsorán a világ­hírű Nordisch Társaság szenzációs slágerei szerepelnek. HÍREK. Az uj negyedév beálltá­val a hátralékok beküldését és az előfizetések megújítá­sát postafordultával tiszte­lettel kéri a Kiadóhivatal. Istentisztelet. A szatmári refor­mátus templomban f. hó 27-én, va­sárnap délelőtt 10 órakor Bélteky La­jos lelkész, délután 3 órakor Mogyo­rós Sándor theológus prédikál. Személyi hir. Dr. Göbl Alajos •gyakorló orvos három heti időtartam­ra délvidékre utazott. Előléptetés. A városi tanács Markó Kálmán villamvilágitási igazga­tót a villamos üzemre vonatkozó sza­bályrendeletben megállapított fizetési osztályának második fokozatába lép­tette elő. Segély az árvízkárosultaknak. A belügyminiszter a vármegyei árvíz­károsultaknak rögtöni segélyként 5000 koronát engedélyezett. Ugyancsak a budapesti „Jósziv“ egyesület ezen célra szintén 5000 koronát adományo­zott. Emlékbeszéd. A kath. tanítók „Országos Segélyalapja“ f. év aug. 28-án tartja közgyűlését Budapesten. Ezen a nagy népes gyűlésen fog a kath. tanítóság áldozni b. Eötvös Jó­zsef emlékezetének, születése 100 é- ves évfordulója során. — Az emlék­beszéd mondására a Segélyalap elnök­sége Bodnár Gáspárt, a szatmári kir. kath. tanítóképző pedagógiai tanárát kérte fel. Kinevezés. A debreceni kir. Íté­lőtábla elnöke Szeghy Ferenc szatmár- németii lakos jogszigorlót a debreceni kir. ítélőtábla kerületébe segélydijas joggyakornokká nevezte ki. Halálozás. Dr Uzory István, a debreceni jogakadémia tanára vasár­nap délután, 61 éves korában szivszél- hüdés következtében hirtelen elhunyt. A megboldogult, aki 26 éve volt ta-

Next

/
Thumbnails
Contents