Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-04-20 / 16. szám

fl-ik oldal. S Z AT MÄR V ARME GYE Szatmár-Németi, 1913. nyi gazdálkodót. A gazdálkodó lovaglás köz­ben leesett a lóról, még pedig oly szeren­csétlenül, hogy agyrázkódást szenvedett. A szerencsétlenül járt gazdálkodó a lakásán a halállal vívódik. Anyák iskolájában arra fektetik a leg­nagyobb súlyt, hogy mivel legyenek a gyer­mekek akkor táplálva, ha a természetes táp­lálás az emlőn keresztül megszűnik? Ez is­kola egyetlen tanítása, hogy minden anya tu­domást szerezzen a Phosphatine Falieres lé­tezéséről és annak pótolhatatlanságáról. Ki Phosphatine Falieres-el táplálja gyermekét, annak eredményes munkája biztosítva van, mert nincs jobb és értékesebb tápszer; kel­lemes izü, könnyen emészthető, a fogzást megkönnyíti és biztosítja a csontrendszer fejlődését. A régi kath. főgimnázium sorsa. A régi kath. főgimnázium átalakítási munkála­tai már hetek óta folynak és nemsokára be­fejezésükhöz fognak közeledni. A földszin­ten az utcai részén üzlethelyiségek lesznek, melyek már julius 1-től kiadók. Az első emeleti utcai részén a tanítóképző igazgatója és két tanára, az udvari részén pedig az iskolatestvérek nyernek elhelyezést, az utóbbi­ak lakosztályukat már el is foglalták, a föld­szint, az első és második emelet többi ré­szében a kath. tanítóképző, a tanítóképző internátusa és az ellemi gyakorló iskola nyernek elhelyezést. A tanítóképző az évzá­ró vizsgálatok után fog az uj helyiségekbe átköltözni és szeptember 1-én már ott fog­ják megkezdeni az iskolai évet. Nagyszőllősi diákok Szatmáron. A nagyszőllősi polgári iskolai tanulók lövész­gyakorlatokat fognak végezni itt Szatmáron a honvédlövöldében. A tanulók részére az ugocsai főispán utazási költségre megfelelő államsegélyt eszközölt ki. Pusztulunk, veszünk. Szomorú két betegség sorvaszt: a kivándorlás és a tu- berkulózus. Az állam 1905-től kezdve vezet kivándorlási statisztikát. Ebben az évben ki­vándorolt a magyar szent korona országai­ból 165,861 egyén, visszajött 16.566. 1906- ban 169,202 27,612 1907- ben 192,982 51,136 1908- ban 52,942 53,770 1909- ben 113,315 16,985 1910- ben 96,324 24,723 1911- ben 64,057 32,787 1912.1. felében 41,357 11,959 Tehát hét és fél év alatt kivándorolt 896,046 egyén, visszajött 236,637. Levonva a visszavándorolt magyarok számát a ki­vándoroltak számából, a különbség 759.403. Az ő vonatuk. Kopog a p...i atyafi az aradi vasúti pénztár III. osztályú abla­kán : — Kérem alázattal, lovakat is lehet vin­ni ezen a vonaton ? — Sőt még szamarat is, — feleli mo­solyogva a pénztárosnő. — Ugy-e mondtam, anyjuk, — szólt a feleségéhez — hogy ez a mi vonatunk — És megváltották a jegyet... A kisgazdák figyelmébe. A földmi- velésügyi miniszter 50.000 korona hitelt en­gedélyezett ez évre, oly célból, hogy a járá­si m. kir. állatorvosok bármely időszakban a tényleges szükséghez képest a szegény- sorsú kisgazdák állatait lépfene, sercegüszög és sertésorbánc ellen ingyenesen beoltsák. Ama községek kisgazdái, ahol a csontbeteg­ségek valamelyike évről-évre elő szokott for­dulni, a baj orvoslása végett teljes bizalom­mal keressék fel az illető járási, illetve a városi állatorvost. Pesti Mozi. Gyilkos politikai szatírák, kacagtató humoreszkek és versek, vidám kar- rikaturák serege teszik oly népszerűvé a leg­olcsóbb magyar viccujságot. A „PESTI MO­ZI“ szerkesztője Korda Sándor, munkatár­sai Gábor Andor, Kaczér Illés, Kálmán Jenő, Karinthy Frigyes, Korcsmáros Nándor, Lo­vászi Károly, Móricz Zsigmond, Paulini Bé­la Somlyó Zoltán, Szomaházy István, Vajda Ernő, rajzoló Biró Mihály, Dezső Alajos, Ma­jor Henrik, Tuszkay Márton, Vértes Marcell. A „PESTI MOZI" egyes számainak ára 10 fillér. Előfizetési ára negyedévre 1 korona 50 fillér. Kiadóhivatal: Budapest, VI1. Ki­rály-utca 27. Tilos vasárnap az állomásról fuva­rozni. A keresk. és iparkamara ez érdekelt­ség tudomására hozza, hogy a kereskedelmi miniszter visszavonta azon engedélyét, mely szerint az egyes állomásokon kirakott áruk vasárnapokon is elfuvarozhatók voltak. E ren­delés oka az, hogy a m. kir. államvasutak igazgatóságának jelentése szerint vonalain a cukorrépa szállítás már megszűnt és a^lerako- dási áruk forgalma most már egyenletesebb lévén, megszűnt a szüksége annak, hogy egyes állomásokról a kirakott áruk vasárna­pokon is elfuvaroztassanak. Hány levelezőlapot irtak a világon. A világposta-egyesület minden évben össze­állítja a levelezőlap-statisztikát. A legutolsó ilyen összeállítást most tette közzé az egye­sület, melyből kitűnik, hogy a legtöbb leve- I lezőlapot Németországban írják. Németország j után az Egyesüit-Államok következnek; majd | Japán 894 millió, Nagybritannia 845 millió darabbal. A többi államok valamennyire már mind félmilliárdon alul marad. Ausztria 432 millió, Britt-India 405 5 millió, Oroszország 290 millió, Olaszország 137 millió, Magyar- ország pedig 113 millióval szerepel a sta­tisztikában. Száz milliónál kisebb számban 1 szerepelnek: Argentina 22 millió, Belgium 93 I millió, Bulgária 18 5 millió Dánia 30 millió, Franciaország 15 millió, Norvégia 13 millió, Hollandia 89 millió, Purtugália 16 millió, Svájc 81 5 millió, Románia 29 5 millió, Svédország 34 millió levelezőlapot irt. Fran­ciaország azért szerepel oly feltűnő alacsony számmal a statisztikában, mert a francia pos­ta újabban a levelezőlapokért is éppen any- portót fizetett, mint a zárt levélért. Leforrázott kis gyermek. Németh Pál fehérgyarmati gazdálkodó 3 éves József nevű fia, a tanyán, szülei távollétében ma­gára rántott egy forróvizzet telt üstöt. A kis fiú oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy most a halállal vívódik. Holttest a vasúti sinen. Szinérváralja határában a vasúti sinen keresztbe fektetve egy ismeretlen férfi összeroncsolt holttestére akadtak. A szinérváraljai járásbiró kiszállott a helyszínére és a hullát felboncolták. A nyomo­zás nagy apparátussal folyik. Hány izraelita van a világon. A „Na­tura“ cimü újság szerint jelenleg 11,817.783 izraelita van a világon. Ebből 9,942.266 Eu­rópára esik, 1,894.409 Amerikára 522.635 Ázsiára, 431.867 Afrikára és 17.106 Auszt­ráliára. Az európai államokban a következő­leg élnek elszórva: Oroszországban 5,100.548 izraelita él, tehát a legtöbb; azután él Auszt­riában 1,224 899; Magyarországon 851.378; Németországban 607.842; Törökországban 282.277; Romániában 238.275; Angliában 105.988; Franciaorságban 100.000; Olasz­országban 52.115. A világvárosok közül el­ső helyen áll Newyork 1,062.000 izraelitával,, azután következik Varsó 204.712 izraelitával; Budapest 186.047 izraelitával; Bécs 146.926 izraelitával; London 144.300-al; Odessza 138.925-el; Brooklyu 100.049-el; Berlin 98.893-al; Lodz 98.691-el; Chicagó 800.000-el; Szaloniki és Philadelphia egyenkint 75.000-el; Páris 70.000-el; Konstantinápoly 65.000-el; Wilna 63.841-el; Amsterdam 59.065-el; Je­ruzsálem 58.000-el és Kisenew 50.287-el. Végzetes látogatás. Királydaróc ha­tárában szerdán éjjel halálos végű szeren­csétlenség történt. Németh Pál gazdálkodó és felesége a szomszédos Gyöngy község- beö voltak látogatóba. Késő este volt a mi­kor kocsin elindultak hazafelé. Királydaróc határában, nem tudni, mi okból, Németh lovai megvadultak, elragadták a kocsit s azt a benneülőkkel együtt egy vizzef telt árokba rántották. A gazdálkodó fejét esés közben megrugta a ló, még pedig oly szerencsétle­nül, hogy az agyveleje kilocscsant. A sze-^ rencsétlen ember pár percnyi vergődés után meghalt. Az asszony a lábán és kezén szen­vedett súlyos sérülést. A szerencsétlenséget csak reggel fedezték fel a munkába menő emberek, akik az esetről azonnal jelentést tettek a csendőrségen, ahonnan rögtön ki­szállottak a helyszínre. A gazgálkodó hullá­ját a temető halottas házába szállították, a súlyosan sérült asszonyt a lakásán ápolják. Felgyújtotta a haragosa házát. Sza­bó Alajos és Véres Tódor mérki lakosok már régebb idő óta haragban voltak. A harag on­nan keletkezett, hogy Szabó elcsábította a Véres feleségét. A megcsalt férj emiatt bosz- szut forralt a csábitó ellen s ezt tudtára is adta. A napokban beakarta váltani fenyege­tését Az utcán késsel támadt Szabóra s csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy Véres be nem váltotta fenyegetését. Kedden azután újból kitört Véresből a Szabó iránti gyűlölködés s hangosan hirdette, hogy még az éjjel leszámol a csábitóval. Úgy tiz óra tájban Véres tényleg megjelent a Szabó há­zánál, feltörte az ajtót és bement a szobába azzal a szándékkal, hogy a csábitót megöli. Szabó azonban nem volt otthon. Véres erre felment a padlásra és az ott felhalmozott kukorica csutkát felgyújtotta. A gyúlékony anyag egy perc alatt lángbaborult A tűz át­kapott a tetőre is s csakhamar lángban ál- ott az egész épület, amely mielőtt még se­gély érkezett volna*, földig leégett. A csen­dőrség a bosszúálló gyujtogatót letartóztatta. Debreceni lóversenyek. A debreceni lovaregylet idei versenyeit május 22. és má­jus 25-én rendezi. Nevezési zárnap 1913, május 10, esti 10 óra. Nevezések fenti idő­ig Lóránt József egyleti titkár címére (Deb- reczen, Piac-utca 16-ik szám alá) külden­dők. Borzasztó! Egy orvos konzultált a betegnél és végül ezt mondta neki. — Nézze kérem, önnek neuraszténiája van. Be fog menni egy szanatóriumba és ott egy hónapig mindannap huszonhat fokos fürdőt fog használni... — Harminc fürdő! — riadozott a be­teg — borzasztó, hát olyan nagy beteg vagyok én ?

Next

/
Thumbnails
Contents