Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-07 / 14. szám
A §ZATMÁRVARM1&YEI 48-ÄS ÉS FÜGSETLEHSÉGI PÁRT HIVATALOS LAPJA. = POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. = Szerkesztőség: hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők : MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : Kölcsey-utca 11, sz. Telefon 114. = Kiaöóhiuatal: Kaszinó-utca 10. sz. Telefon 115. sz. = D5: 3©SITS MIKLÓS. Előfizetési Helybe«! s EGÉSZ ÉVRE . 6 korona. FÉLÉVRE ... 3 korona. | NEGYEDÉVRE 1-50 korona. s árak: Vidéken : EGÉSZ ÉVRE . 8 korona. FÉLÉVRE . . . 4 korona. NEGYEDÉVRE . 2 korona. Egyes szóm óra ZO fillér. — Dyilttér sora , 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Isméi labancok leitek! Ledobták a karuc ruhát, Nagykároly, 1912. április 6-án. Tehát nincs vége a komédiának. A zsonglőr folytatja a játékot tovább, ott ahol elhagyta. Az a külföldi ember, aki nem ös- meri a magyar parlament kormányzó többségének erkölcstelen megszületését, nemes ambíció nélküli önző célj ait, anyagi érdekeinek a nemzet érdekei fölé emelését, ngy méltán el- csodálkozhatik azon, hogy akad Europa közepén a XX-ik században egy kultúrával bíró alkotmányos nemzet, amely a szolgalelküségnek, árulásnak és szószegésnek oly nagy fokát mutassa fel, mint a mienk. Pirulnunk kell a külföldi sajtó véleménye előtt, de egyúttal tiltakoznunk is kell, mert a szószegésnek és árulásnak ezt a fokát nem a nemzet követte el, hanem a pénzen összeszedett parlamenti többség és a hatalom megtartásáért mindenre kapható munkapárti kormány. Ösmerjük Khuen politikai múltját. Tudjuk, hogy a bécsi kamarilla egyik becézett embere. Húsz évig tartó hor- vát bánsága alatt nem a Szent István birodalmának egységét, hanem az osztrák összbirodalom eszméjét és céljait szolgálta. Megdöbbenve látjuk e húsz éves báni működés eredményét ma, midőn Horvátország elszakadni készül tőlünk és elvadult gyülölséggel összeesküvést sző a magyar szentkorona országainak egysége ellen. Rémülten látjuk Khuen működésének eredményét, amely arra vezette a magyar királyt, hogy Horvátország alkotmányos jogait felfüggessze és a képviselő választások mellőzésével királyi biztos erőszakosságával törje le a már-már lázadásban kitört Horvátországot. Borzadva látjuk, hogy a horvát kérdés felfordulásának okozója most magyar kormány élén áll és ez a férfiú: Khuen gróf, intézi a legnehezebb időkben ma a magyar nemzet sorsát. Mit várhat a nemzet még ettől az idegen születő, 'i idegen lelkű és gondolkozásu embertől, aki nem akarja ösmerni történelmi jogainkat, múltúnkat, nemzeti aspirációnkat, aki nem tudja és nem is akarja átérezni nemzeti vágyainkat, törekvéseinket. Aki csak egy célt szolgál: a Habsburg dinasztia nagyhatalmi érdekét, amely idegen érdeknek feláldozni kész ősi alkotmányunkat, nemzeti létünket, vérünket és vagyonúnkat! Vállalkozott mindenre, amit császári ura követelt. — Tehette. — Osztrák pénzzel letörte a nemzetet, megvásárolta a többséget. De az igy szerzett többség mégsem volt képes a küzdő ellenzéken a parlamentben is győzedelmeskedni. Hatalmi dölyfében lemondásra kényszeritette a Ház pártatlan elnökét és méltó társával Tisza Istvánnal a Ház szólás szabadságának palládiumát: a Házszabályokat akarta összetörni. Az ellenzék kitartó küzdelmén az alattomos célja is hajó törést szenvedett. Végre közismert ravaszságával elfogadta, magáévá tette Apponyi indítványát a mely szerint a képviselőház határozatával fogja az ország újonc megajánlási jogát biztosítani és megvédeni. E komédiához kuruc ruhát öltött, és hogy zsonglőr játéka még jobban megtévessze az országot, pártját leszegezte a rezolucióhoz. Megfizetett sajtója Rákóci Ferenc és Kossuth Lajos mellé állították. Napokon át mint nemzeti hőst emlegették Khuen nevét. A bécsi hatalom azonban a nemÜsmeprn este . . . Ünnepi este, égnek a gyertyák, Anyám eltakarja az arcát. Imádkozik és könyes az arca, ó, sok lehet a lelki harca. Az egyetlen fia, ki örökké fáradt, Érte imádkozza a buzgó imákat. És a gúnyos fiú, a cinikus diák, Ha anyjára gondol, el-elsirja magát. Ó, néha jól esik könyek között lenni . . De megnézni előbb, nem látja-e senki. Keleti Firmán. fliss Lujzine. Óriási nagy ponyvasátor termett egy napon a város egyik külső piacán, honnan félelmetes orditás és állatbőgés hallatszott időnként, megremegtetve a levegőt. Állatsereglet volt. Színes plakátokon arasznyi betűkkel S hirdették, hogy Miss Lujzine az oroszlánok ketrecében bámulatos produktiókat végez. A kíváncsiság engem is odaüzött a nagy zöld sátorhoz. Bementem. A bejáratnál egy feltűnő szép, szőke hölgy szedte a jegyeket s mosolyogva kinál- gatta az állatok katalógusát. A katalógus csak tiz krajcár volt, de a mosoly, az határozottan többet ért. Vettem egy katalógust s hosszasan fizettem, mialatt tekintetemmel majd elnyeltem a szép leányt. Elballagtam a ketrecek előtt. Éhes oroszlánok türelmetlenül csapkodva farkaikkal, járkálták körül szűk börtönüket. A szomszéd kocsiban egy medve és egy hiéna voltak együvé zárva. Mindketten féltek egymástól s folytonos ordításaikkal egész idegessé tettek. Egyszerre nagy mozgás lett a publikum soraiban. Mindenki az oroszlánketrecek elé tolongott, Kezdődött az előadás . . . Miss Lujzine feszes testszin trikóban zöldes selyem zubbonykában megjelenik. Mindenki őt nézi. Én is! Konstatálom, hogy valóban szép leány. Alig több 20 évesnél. Szép, komoly, kifejezésteljes csillogó szemei, szabályos arca, kecsesen arányos, remek termete lebilincselő minden figyelmem... Belép a ketrecbe, mire nagy robajjal kirántják a válaszfalat s a szép Miss ott áll a fenevadak között. Megremegtem. Az általános felebaráti féltés mellett éreztem valami másat is. A szerelem féltését. Már akkor szerelmes voltam belé. Elragadó kecses szép alakját láttam csak magam előtt . . . Az oroszlánok engedetlenkedtek s a Miss kis ostorával csapkodott feléjük, hogy engedelmességre kényszerítse őket . . . Az előadás csakhamar véget ért. Fölhangzott a taps és Miss Lujzine ismét künn volt a ketrecből. Mily délceg hölgy, — gondolám s valami ellenállhatatlan vágy fogott el . . . Nem birtam magamon uralkodni s odasiettem, hogy gratuláljak neki bátorságáért. Elsőrendű mosollyal köszönte meg udvariaskodásom s aztán ellebegett . . . Felesleges talán említenem, hogy minIf El Ruhát fest tlaufcl Sámuel * villanyerőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Teicp I Petőfl-ut 59. Na£ykáráig, Rölcsey-ufea = a róm. kath. templom mellett.
