Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
= POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. = Szerkesztőség : hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők : Kölcsey-utca 11. sz. Telefon 114. = Kiaááhiuata!: Kaszinó-utca 10. sz. Telefon 115. sz. = MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : D5; POSITS MIKLÓS. Előfizetési Helyben : EGÉSZ ÉVRE . 6 korona. I FÉLÉVRE ... 3 korona. I NEGYEDÉVRE 1-50 korona. I árak: Vidéken : EGÉSZ ÉVRE . 8 korona.. FÉLÉVRE ... 4 koron*; NEGYEDÉVRE . 2 korona, nyilttér sara , 40 fillér. Egyes szám ára ZO fillér. _________H i rdetések jutá n yos ár an kő z ö Itetnek. fi i lesz? Nagykároly, 1912, március hó 24. A kormányválság mely immár hetekig tart, semmit se enyhült. Csak talán világosabban látunk, mint a kormány bukásakor. Khuen pénteken Becsbe utazott. Tulajdonképen azért, hogy a magyar kormányt képviselje a Vilmos császár tiszteletére adott ünnepségeken. Állítólag nem fog kihallgatást kérni a felségtől és csak abban az esetben jelenik meg a király előtt audencián, ha erre ő felségétől meghívást kap. Ha azonban ma nem is jelenik meg a király előtt Khuen, kihallgatása soká semmi esetre sem késhet. Rövid időn belül el fog dőlni, hogy újra megbizza-e a király Khuen Héderváryt, vagy pedig az ő tanácsára mást. Az kétségtelen, hogy a király egyéni meggyőződésből nem fogadja el a rezoluciót. De az is bizonyos, hogy nem uj alapon keres megoldást. Nincs semmi olyan rejtett cél a kormány elejtése mögött, mintha más emberekkel, talán más pártokkal, más célokat akarna elérni. Valószínű tehát az, hogy a felség fel fogja szólítani Khuen Héderváryt a kormány megtartására. Kérdés tehát, Khuennak mi az elhatározása. Vállalkozik-e rezolució nélkül a kormány elnökséget megtartani vagy sem. A király meg van győződve, hogy a rezolució az ő felség jogait korlátozza. A királyt ezen álláspontjáról eltéríteni nem igen lesz lehetséges. A politikai és a kormányalakulásnál döntő kérdés tehát az, hogy vállalja-e Khuen-Héderváry a megbízatást a rezolució nélkül és ha igen, milyen garanciákat tud nyújtani a véderőreform keresztülvitelére. És ez a kérdés nemcsak Khuen-Héderváry személyére áll fenn, hanem ebben a kérdésben vannak megjelölve ama tárgyi momentumok, amelyek a válság megoldását és a kormányalakítást eldöntik. Pedig sem Khuen sem más a véderőreformot ilyen körülmények között nem biztosíthatja, mert a Kossuth-párt kitartóan ragaszkodik a rezolucióhoz. Ha tehát Khuen vagy bárki más a reozlució nélkül vállalná el a kormány elnökségét, a Kossutp-párt azonnal elhagyná békés álláspontját és ismét felvenné a harcot, amely nagyon hamar újabb válságot eredményezne. A politikai jövő határa tehát nagyon ködös és van okunk elgondolkozni azon, hogy: mi lesz? * Vármegyénk közgyűlése. Erősen látogatott közgyűlést tartott e hó 21-én vármegyénk törvényhatósága. Csaba Adorján megnyitva az ülést ke- gyeletes szavakkal parentálta el a napokban elhunyt B. Kovács Jenő bizottsági tagot és inditványára a közgyűlés tevékeny tagjának emlékét jegyzőkönyvben megörökítette. Falussy Árpád dr. inditványára a közgyűlés elhatározta, hogy a vármegye 500 koronával belép alapitó tagként az O. M. G. E.-be. Ezután következett Bányász Menyhért kérvénye a halmi—bikszádi vasút céljaira megszavazott 200,000 korona hozzálárulási összeg fedezésére vármegyei pőtadó kivetésének kimondása iránt. Az állandó választmány javaslata szerint a hozzájárulás az útadó alapra felveendő konverziós kölcsönből lett volna fedezendő. A j avaslat élénk vitát provokált. Ilosvay Aladár alispán indítványozza, hogy a 200.000 koronát az útadó alap terhére szavazzák meg oly formán, hogy az eddigi kölcsönök konverziójára felveendő kölcsön alapján fedezzék az összeget. Falussy Árpád dr. emelkedett szólásra, — szerinte mivel ez a vasút a vármegyéből kivezet és csak 18 kilométer hosszúságú a megszavazott 200,000 korona nem áll arányban azzal a támogatással, amelyben a vármegye annak idején a pl. fehérgyarmati vasutat részesítette, amely 50—54 kilométer hosszúságú és szintén 200,000 korona segélyhez jutott. A nagykároly—peéri vasút segélyezésére az érdekeltek felkérték Bihar- és Az én saját külön olaszom. Bizonyára sajátságosnak fogják tartani, ha bevallom, hogy van nekem egy furcsa szenvedélyem: a protezsálás. Mondhatom, hogy valósággal raffinált kéjelgés az, amit ebben a tekintetben véghezviszek. Mikor ott áll előttem a kérelmező s kétség és remény közt emeli szemét reám, akinek kezébe sorsát letette, minden porcikám reszket a gyönyörűségtől. Olyankor megszólal bennem egy titkos hang és hízelegve súgja: Látod, milyen nagyszerű dolog az, hogy te ilyen hatalmas férfiú vagy, akinek egy szavától családok boldogsága, élet és halálkérdése függ! Akihez messze földről zarándokolnak az emberek, hogy szerezz nekik udvari tanácsosságot, vagy ami sokkal nehezebb feladat: villamos kalauzságot. Téged vesz körül az a bűbájos nimbusz, hogy mindent ki tudsz járni, még ami minden javak legfőbb java Magyarországon : még patika jogot is. Kevésbbé lesznek azonban meglepetve, ha diszkréció mellett — amennyire a diszkréció igy, a tárcarovatban lehetséges — becsületes, férfias őszinteséggel bevallom, hogy soha, de soha sem váltottam be az Ígéretemet, amit a kérvényezőnek tettem. Ha valaki csak egyetlen egy esetet is tud, amikor megtartottam a szavamat: gazembernek nevezhet a nyílt utcán. Még a szenvedélyeimben is a mérséklet hive vagyok s ezért a prote- zsálásnak csak az elsőfokú gyönyörűségét szoktam kiélvezni. Első fok : mikor az ember a protekcióért esedezőnek beigéri a támogatását. Második fok : amikor tényleg boldoggá tesz valami kilencgyerekes családapát egy huszonötforintos rendőri állással. Nem — én ennyire sohse mentem: szerényen mindig beértem az első fokozattal. Az én pártfogásom révén még utcaseprő sem lett senki; csak egyetlen egyszer sikerült egy jó barátomnak a protekciómmal egy hideglelést szerezni. A dolog úgy történt, hogy egy déli gyümölcs kereskedőnél voltam, amikor belépett oda a jó barátom. — Kérek egy szép ananászt. — Sajnálom uram, de azzal éppen nem szolgálhatok. — Hogyan? Hiszen a kirakatba kivan téve egy gyönyörű ananász. — Jaj, azt nem adhatom oda. Az félre van téve a miniszter ur ő exelenciája számára, a bankettre, amit a választói tiszteletére ad. Beleszólottam a vitába: —■ Szerencsétlen ! fordultam a kereskedőhöz. — Ön ananászt akar tenni a miniszter elé, amikor a választóinak nem jut, csak uborka? Hát meg akarja Ön a kegyelmes urat buktatni? Adja oda azonnal a veszedelmes gyümölcsöt! A miniszter urnák, ha a választói éltetik, úgy is édes lesz a lakoma, ananász nélkül is. Szóval: addig protezsáltam a barátomat a kereskedőnél, aki régi ismerősöm volt, hogy megkapta és boldogan hazavitte az ananászt. Az ananász azonban éretlen volt, mint egy fiatal zseni verse és barátom olyan hideglelést kapott tőle, hogy igazán sajnáltam, hogy belekaptam a sors küllőibe és nem engedtem a miniszternek elkölteni az ananászt. A kegyelmes ur ugyanis az ón pártombeli miniszter volt: s az ember mindig szereti, ha a pártjabeli minisztert kileli a hideg. Édes bosszú azért, amiért ő exel- lenciája nem teljesiti minden kérésünket. Ä szomorú esetből azonban nem okultam. Még egyszer megtörtént, hogy eltértem elveimtől és csakugyan protezsáltam is azt, akinek erre legszentebb polgári becsületszavamat adtam. De akkor is pórul jártam. Hogy és miképpen, ezt akarom éppen szives enge- delmükkel elmesélni. Hí Ruhái fest , H^iiígyI Cámaa<r>l *• . . . 1 I CB fLi m v3CÜ ill U 9 = a róm. kath. templom mellett. IlSZlál villára verőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Telep: Petőfi-ut 59. i