Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-24 / 12. szám

= POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. = Szerkesztőség : hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők : Kölcsey-utca 11. sz. Telefon 114. = Kiaááhiuata!: Kaszinó-utca 10. sz. Telefon 115. sz. = MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : D5; POSITS MIKLÓS. Előfizetési Helyben : EGÉSZ ÉVRE . 6 korona. I FÉLÉVRE ... 3 korona. I NEGYEDÉVRE 1-50 korona. I árak: Vidéken : EGÉSZ ÉVRE . 8 korona.. FÉLÉVRE ... 4 koron*; NEGYEDÉVRE . 2 korona, nyilttér sara , 40 fillér. Egyes szám ára ZO fillér. _________H i rdetések jutá n yos ár an kő z ö Itetnek. fi i lesz? Nagykároly, 1912, március hó 24. A kormányválság mely immár hetekig tart, semmit se enyhült. Csak talán világosabban látunk, mint a kormány bukásakor. Khuen pénteken Becsbe utazott. Tulajdonképen azért, hogy a magyar kormányt képviselje a Vilmos császár tiszteletére adott ünnepségeken. Állí­tólag nem fog kihallgatást kérni a felségtől és csak abban az esetben jelenik meg a király előtt audencián, ha erre ő felségétől meghívást kap. Ha azonban ma nem is jelenik meg a király előtt Khuen, kihallgatása soká semmi esetre sem késhet. Rövid időn belül el fog dőlni, hogy újra megbizza-e a király Khuen Héderváryt, vagy pe­dig az ő tanácsára mást. Az kétségtelen, hogy a király egyéni meggyőződésből nem fogadja el a rezoluciót. De az is bizonyos, hogy nem uj alapon keres megoldást. Nincs semmi olyan rejtett cél a kor­mány elejtése mögött, mintha más emberekkel, talán más pártokkal, más célokat akarna elérni. Valószínű tehát az, hogy a felség fel fogja szólítani Khuen Héderváryt a kormány meg­tartására. Kérdés tehát, Khuennak mi az el­határozása. Vállalkozik-e rezolució nélkül a kormány elnökséget megtar­tani vagy sem. A király meg van győződve, hogy a rezolució az ő fel­ség jogait korlátozza. A királyt ezen álláspontjáról eltéríteni nem igen lesz lehetséges. A politikai és a kormány­alakulásnál döntő kérdés tehát az, hogy vállalja-e Khuen-Héderváry a megbízatást a rezolució nélkül és ha igen, milyen garanciákat tud nyújtani a véderőreform keresztülvitelére. És ez a kérdés nemcsak Khuen-Héder­váry személyére áll fenn, hanem eb­ben a kérdésben vannak megjelölve ama tárgyi momentumok, amelyek a válság megoldását és a kormányala­kítást eldöntik. Pedig sem Khuen sem más a véd­erőreformot ilyen körülmények között nem biztosíthatja, mert a Kossuth-párt kitartóan ragaszkodik a rezolucióhoz. Ha tehát Khuen vagy bárki más a reozlució nélkül vállalná el a kormány elnökségét, a Kossutp-párt azonnal el­hagyná békés álláspontját és ismét felvenné a harcot, amely nagyon ha­mar újabb válságot eredményezne. A politikai jövő határa tehát nagyon ködös és van okunk elgondolkozni azon, hogy: mi lesz? * Vármegyénk közgyűlése. Erősen látogatott közgyűlést tartott e hó 21-én vármegyénk törvényhatósága. Csaba Adorján megnyitva az ülést ke- gyeletes szavakkal parentálta el a napokban elhunyt B. Kovács Jenő bizottsági tagot és inditványára a közgyűlés tevékeny tagjának emlékét jegyzőkönyvben megörökítette. Falussy Árpád dr. inditványára a köz­gyűlés elhatározta, hogy a vármegye 500 koronával belép alapitó tagként az O. M. G. E.-be. Ezután következett Bányász Menyhért kérvénye a halmi—bikszádi vasút céljaira megszavazott 200,000 korona hozzálárulási összeg fedezésére vármegyei pőtadó kiveté­sének kimondása iránt. Az állandó választmány javaslata sze­rint a hozzájárulás az útadó alapra felveendő konverziós kölcsönből lett volna fedezendő. A j avaslat élénk vitát provokált. Ilosvay Aladár alispán indítványozza, hogy a 200.000 koronát az útadó alap terhére szavazzák meg oly formán, hogy az eddigi kölcsönök kon­verziójára felveendő kölcsön alapján fedez­zék az összeget. Falussy Árpád dr. emelkedett szólásra, — szerinte mivel ez a vasút a vármegyéből kivezet és csak 18 kilométer hosszúságú a megszavazott 200,000 korona nem áll arány­ban azzal a támogatással, amelyben a vár­megye annak idején a pl. fehérgyarmati vasu­tat részesítette, amely 50—54 kilométer hosszú­ságú és szintén 200,000 korona segélyhez jutott. A nagykároly—peéri vasút segélye­zésére az érdekeltek felkérték Bihar- és Az én saját külön olaszom. Bizonyára sajátságosnak fogják tartani, ha bevallom, hogy van nekem egy furcsa szenvedélyem: a protezsálás. Mondhatom, hogy valósággal raffinált kéjelgés az, amit ebben a tekintetben véghezviszek. Mikor ott áll előttem a kérelmező s kétség és remény közt emeli szemét reám, akinek kezébe sorsát le­tette, minden porcikám reszket a gyönyörű­ségtől. Olyankor megszólal bennem egy tit­kos hang és hízelegve súgja: Látod, milyen nagyszerű dolog az, hogy te ilyen hatalmas férfiú vagy, akinek egy szavától családok boldogsága, élet és halálkérdése függ! Aki­hez messze földről zarándokolnak az embe­rek, hogy szerezz nekik udvari tanácsosságot, vagy ami sokkal nehezebb feladat: villamos kalauzságot. Téged vesz körül az a bűbájos nimbusz, hogy mindent ki tudsz járni, még ami minden javak legfőbb java Magyaror­szágon : még patika jogot is. Kevésbbé lesznek azonban meglepetve, ha diszkréció mellett — amennyire a diszk­réció igy, a tárcarovatban lehetséges — be­csületes, férfias őszinteséggel bevallom, hogy soha, de soha sem váltottam be az Ígérete­met, amit a kérvényezőnek tettem. Ha valaki csak egyetlen egy esetet is tud, amikor meg­tartottam a szavamat: gazembernek nevez­het a nyílt utcán. Még a szenvedélyeimben is a mérséklet hive vagyok s ezért a prote- zsálásnak csak az elsőfokú gyönyörűségét szoktam kiélvezni. Első fok : mikor az ember a protekcióért esedezőnek beigéri a támoga­tását. Második fok : amikor tényleg boldoggá tesz valami kilencgyerekes családapát egy huszonötforintos rendőri állással. Nem — én ennyire sohse mentem: szerényen mindig beértem az első fokozattal. Az én pártfogá­som révén még utcaseprő sem lett senki; csak egyetlen egyszer sikerült egy jó bará­tomnak a protekciómmal egy hideglelést szerezni. A dolog úgy történt, hogy egy déli gyümölcs kereskedőnél voltam, amikor belépett oda a jó barátom. — Kérek egy szép ananászt. — Sajnálom uram, de azzal éppen nem szolgálhatok. — Hogyan? Hiszen a kirakatba kivan téve egy gyönyörű ananász. — Jaj, azt nem adhatom oda. Az félre van téve a miniszter ur ő exelenciája szá­mára, a bankettre, amit a választói tisztele­tére ad. Beleszólottam a vitába: —■ Szerencsétlen ! fordultam a kereske­dőhöz. — Ön ananászt akar tenni a minisz­ter elé, amikor a választóinak nem jut, csak uborka? Hát meg akarja Ön a kegyelmes urat buktatni? Adja oda azonnal a vesze­delmes gyümölcsöt! A miniszter urnák, ha a választói éltetik, úgy is édes lesz a lakoma, ananász nélkül is. Szóval: addig protezsáltam a barátomat a kereskedőnél, aki régi ismerősöm volt, hogy megkapta és boldogan hazavitte az ananászt. Az ananász azonban éretlen volt, mint egy fiatal zseni verse és barátom olyan hideglelést kapott tőle, hogy igazán sajnál­tam, hogy belekaptam a sors küllőibe és nem engedtem a miniszternek elkölteni az ananászt. A kegyelmes ur ugyanis az ón pártombeli miniszter volt: s az ember min­dig szereti, ha a pártjabeli minisztert kileli a hideg. Édes bosszú azért, amiért ő exel- lenciája nem teljesiti minden kérésünket. Ä szomorú esetből azonban nem okul­tam. Még egyszer megtörtént, hogy eltértem elveimtől és csakugyan protezsáltam is azt, akinek erre legszentebb polgári becsületsza­vamat adtam. De akkor is pórul jártam. Hogy és miképpen, ezt akarom éppen szives enge- delmükkel elmesélni. H­í Ruhái fest , H^iiígyI Cámaa<r>l *• . . . 1 I CB fLi m v3CÜ ill U 9 = a róm. kath. templom mellett. IlSZlál villára verőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Telep: Petőfi-ut 59. i

Next

/
Thumbnails
Contents