Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 52. szám. Meghívó. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt intéző-bizottságának tagjait Szat- máron 1911. évi december 27-én szerdán délelőtt 10 órára a Pannónia szálloda külön termében tartandó intézőbizottsági ülésre tisztelettel meghivom. Nagykároly, 1911. dec. 20. Dr. Falussy Árpád, vármegyei pártelnök. A szociológia hatása a jog fejlődésére. Irta: Dr. losits Miklós. Ama megkapó látványok között, melyekben korunk szellemi mozgalma oly gazdag, kevés van, mely oly érdekes és figyelemreméltó jelleget öltene, mint az, melyet a szoci- ológia fellendülése és változó viszontagságai tárnak elénk. Az Augusta Comte kis magjából terebélyes és mindent beárnyékoló fa lett. Nemes és eredeti tehetségek uj és ragyogó tények alapján örök időkre halhatlanná tették. Uralmába kerítette a tudós világot, szervezkedik az akadémiákon, helyet foglal az egyetemeken s ezek körül a fiatal nemzedék sűrű falanxai szoronganak, kiket a tudomány és igazság vont oda. igyekszik az életet szebbé, nemesebbé, tartalmasabbá, boldogabbá tenni, uralmába kerítette mint minden egyebet, úgy a jogtudományt is, hatását- rnár érezzük számtalan humánus törvényes intézkedésén s ezután ez a hatás még intenzivebbé fog válni s eljutunk a jog.egyedüli céljáig a1 boldogság maximumáig, Bentham Jeremy szerint a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb boldogságáig. A jog a társadalmi és gazdasági élet kényszefszábályainák az összessége, e társadalmi, gazdasági élet tovább fejlődéséhez képest alakul át maga is. A jognak ezt a kapcsolatát sem a mai jogtudomány, sem a mai törvényhozások nem értették még át a maga teljes jelentőségében. Az első, a mit a jövendő jogtudománytól várnunk és követelnünk lehet a jog szerves belehelyezése a társadalmi tudomány rendszerébe. A jogtudományi technika fejlődése akkor fog uj lökést nyerni, ha felismervén a maga családfáját, a jogtudomány hozzáalkalmazza a maga módszerét a társadalmi tudomány, a szociológia módszeréhez. A jog a maga tételeinek a kifejtésénél, elméleti konstrukcióinál ne egy régen eltűnt vagy képzeletbeli társadalmat, hanem a valóban fennálló és első társadalmat tartsa szem előtt. Legyen előtte minden ember egyenlő. A jogalkotás legközelebbi feladatai a gazdasági élet anarkiájának megszüntetésére. A szervezetlen gazdasági életből a szervezett gazdasági életbe való átmenet előkészítésére fognak irányulni. Hogy ez átalakulás során a munkásosztály a maga, még mindég sanyarú helyzetének tetemes javítását ki fogja küzdeni, az valószínű, kétségtelen azonban az is, hogy épen ez a drágulás részben magára a munkásosztályra is visszahat, de részben előidézi azon osztályok standard of life-jcnek nagymértékű sülyedését, amely osztályoknak nincs módjukban az áremelkedéseket másokra áthárítani. Be fog következni a középosztálynak-s különösen az értelmiséget alkotó osztályoknak proletarizá- lódása s ezzel a jog uj és igen nehéz feladattal fog szembekerülni, ez osztályok megélhetése biztosításának problémájával. Az uj magánjogi kódexek feladják azt a pretenziót, hogy intézkedéseiket logikus és egységes rendszer keretébe illesszék, uj módszerre van szükség, mely nem az egyénből, hanem a társadalomból indul ki. Külön kell választani a társadalmi szervezet jogát a puszta vagyonjogtól, megszabni a szerepeket a melyeket a társadalomban egyes emberek vagy azok bizonyos csoportjai közösen vihetnek, előírni mit szabad és mit kell tenniük a szerepük helyes betöltése végett. A puszta vagyonjog viszont megszabadulván ettől a ballaszttól, szabadabban és önállóbban fog fejlődhetni s akkor e szabályok eléggé absztrakt jelleget is nyertek ahhoz, hogy a nemzetközi forgalom mind nagyobb térfoglalásával lépést tartva, idővel egy nemzetközi érvényességű magánjog alapjául szolgálhassanak. A büntetőjog terén nem annyira a szociológia közvetlenül, mint inkább az annak szolgálatába szegődött természettudományok készítik elő a jövendő fejlődést. A szabadság elvonás sem a bűnöst meg nem javítja, sem a társadalmat amattól végleg meg nem szabadítja. A büntetés valamely helyesebb módjának feltalálása csak részben jogi, sokban technikai feladat A bűncselekmény megelőzése szintén csak kisebb részben jogi probléma, nagyobb részben nevelés politikai, gazdasági és technikai faktorok irányítják. Ha Edison valóban feltalálta a házépítésnek a jelenleginél ötszörösen olcsóbb módját s ha ennek folytán higiénikus tömeglakások előállítása lehetségessé válik, a bűnözési százalék lényegesebben javul, mintha a büntetőtörvény még oly kiváló novellája'törvényerőre emelkedik. Ha az orvostudomány megtalálja az alkoholizmus ellen immunizáló oltást: a jövő nemzedékben az emberölési bűncselekmények száma felényire sülyed. Ez nem utópia, hanem a jövő nemzedék feladata. Maga a sociológia sincsen kiforva, hisz alig egy évszázados, a gondolat bolygó- rendszerében egy ködfolt, mely homályos fényével megvilágítja a legtávolabb hyperspati- umokat; mi több, leghatározottabb és legragvo- góbb nyilvánulataiban üstököshöz hasonló, mely intellektuális égboltunkat vad féktelenséggel szeli át, de még nem érte el az álló csillagok nyugodt és egyenletes fényét. Ez az uj nemzenevelje az embert, az életben pedig, én nagyon jól tudóm, hogyha két ló van együtt, akkor a kocsis a bakon nem számítja ki, hogy hány esztendősek a lovak, hanem csettint a nyelvével és azt mondja nekik, mint én a Sárgának, hogy. I — Gyi ! Hiszen csak láttam már lovakat 3z életben 1 Nekem is van hat pár belőlük, meg egy hintóm és egy homokfutőm, amit szegény jó anyuskámtól örököltem és az mind az enyém lesz a kastélylyal együtt, ha nemsokára nagy leszek. Mindegy. Az ilyen kicsinyességeken (mint a két ló életkora, meg a leültetés) elvégre tul- teszem magamat, épp ügy, mint Lenke néni, aki ugyanazt mondta tegnap Ödön bácsinak, amikor ebédnél civakodtak, mert Ödön bácsi csak ötven koronát adott a néninek Kalapra, a néni pedig százat akart, aztán a végén a bácsi mégis kipótolta a pénzt hatvan koronára és akkor kibékültek. Én is tulteszem magamat és ott keresem a boldogságomat, ahol megtalálom. Ma délután, mivel hideg volt, Sárikával északi sarkot játszottunk és amikor azt kérdeztem tőle, hogy: — Sárika, el jössz velem az északi sarkra, mert ott hideg van ? — a lány igy válaszolt: — Hogyne mennék veled az északi sarkra, Béla, mikor úgy szeretlek téged. — Szeretsz ? — kérdeztem újra és egyszerre nagy szívdobogásom lett, mert gyakran szokott szívdobogásom lenni, hát még ilyenkor! — Hogy szeretsz Sárika ? Sárika pedig üsszeszoritotta a két kis öklét, amelyik mind a kettő olyan pici, mint a császárzsemlye és reszketve rázni kezdte előttem : — Sz-szeretlek Béla! — sziszegte. — M-még j-jobban sz-szeretlek, mint a kuglert 1 Holott tavaszszal, amikor szegény drága anyuskám temetése után Ödön bácsiékhoz kerültem, még azt mondta, hogy Ödön bácsi meg Lenke néni után a kuglert szereti legjobban a világon. Most pedig már engem. Nagy szó ! Sárika vallomása után elhatároztuk,, hogy most már igazán meg fogunk szökni; még pedig, mivel a Sárga csak előre-hátra hintáz, de valósággal igen lassan megy előre, két eleven lovon fogunk megszökni. Ebből a célból írni fogok a kastélyba a kocsisnak, hogy hozzon ide Ödön bácsiék kapuja elé két lovat, meg hintót. De. most nem tudom folytatni a naplót, inert borzasztó szívdobogásom van az izgalomtól, (Sárika naplója.) November 3. Nagyon rossz toljam van és még csak a kisasszony tanított Írni, mert Béla megkért, hogy amig ő beteg, Írjam tovább a naplóját, ott volt a hittankönyve alatt és most én írok, amilyen szomorú esemény, hogy szegény Béla beteg, és mindig fáj a szive és nekem is, mert már olyan szépen megbeszéltük a jövőt és itthon úgyis mindig a kisasszonyra hagy a mama, a Béla kastélyában pedig bizonyosan eljön mellém, mert a múltkor is mondta az apuskának, hogy iszonyúan tetszik neki a kastély és már ott szeretne lakni. Hát nem történt semmi, csak esik a hó és ebéd Után megint esni kezdett. Bélának hideg borogatást raknak folytonosan a szivére, hogy fázhat szegény, hiszen úgyis tél van és inkább nyáron jó egy kis hideget élvezni kint a zöldben, az óriási kánikulában. Most jött a doktor bácsi és én már egészen elfáradtam, borzasztó ross:, tol- am van. November 28. Ma délután egyszer senki sem volt a szobába Béla mellett, csak én és Béla odahívott magához. — Hány naplót írtál, Sárika?'— kérdezte. — Egyet, — válaszoltam én szomorúan, mert borzasztó szomorú vagyok, mióta Béla beteg és még csak az eleven, lovakért sem küldtük el a levelet a kocsisnak. — Miért nem írtál több naplót, Sárikám ? — mondotta újra Béla és borzasztó sápadt volt. — Azért nem Írtam több naplót, Béla, — feleltem Bélának .— mert borzasztó, rossz toliam van és még csak a kisasszony tanított írni és a „k“-t mindig összetévesztem az „r“-vel és az mérgesít. — No hát, ha nem írtál több naplót, Leghasznosabb karácsonyi ajándék egy elsőrendű SINGER varrógép -10 koronává! 10 évi jótállás mellett vásárolhat GUTTMAN varrógépraktárában Nagykároly, Széchenyi-utcza.
