Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYÉ. 51 -ik szám. modott és 25.000 kór: óvadék letételét ajánlotta fel. A tábla ehhez hozzájárult és miután Róth a felajánlott óvadékot letette, szabadlábra is helyezték. Aki szeretteinek igazTirÖmet akar szerezni karácsonyi ajándékával, az kérje az országos hirü Löfkovits Arthur és Társa debreceni órás és ékszerész cég nagy képes árjegyzékét, melyben legtöbb örömet szerző s maradandó értékű karácsonyi ajándékok bámulatos olcsó árak mellett vannak feltüntetve. , Aki az árjegyzék képei után nem nyer elég tájékozást, annak kívánatra szívesen küld kész árukból választékot a cég. Felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét e ritka előnyös és előzékeny feltételekre. Nagy vasúti szerencsétlenség történt az elmutt héten Avasujfaluban. A Lajos-telepi keskenyvágányu vonat mozdonya kisiklott s magával rántotta az összes kocsikat. Keller Zsigmond erdő kitermelési felügyelő azonnal meghalt. Többen súlyosan megsebesültek. Az aranyér gyógyítására az or­vosok százféle módot ismernek, de mindannyian egyetértenek abban, hogy a bántalmak és az ezt okozó szokvá­nyos székrekedés megszüntetésére egy 4—5 hétig tartó Ferencz József-ke e- rüvizivás a legmegbízhatóbb eljárás. A kúra nagyon egyszerű és kellemes: A beteg rendes életmódja folytatása mel­lett reggelenkint éhgyomorra V2, esetleg 1 pohár valódi „Ferencz József“-vizet iszik. A baj legtöbb esetben hamar fog megszűnni, a nyomott közérzés azonban biztosan már néhány nap múlva kelle­messé fog átváltozni. Uj iparművészeti telep. Mint Békés­csabáról értesülünk Zsolnai János ott egy a külföldre is kiterjedő nagyobbszabásu arc­képfestészeti müintézetet létesít, mely a na­pokban megkezdi működését. Ügynököket fix fizetés és magas jutalékkal felvesz. Megszurkáltak egy süketnéma czi- gányt. Szamosszeg községben, a Steiner-féle korcsmában mulatott a minap két teknővájó, eszkábáló cigány, Serbán János és Serbán Ist­ván s alaposan bepálinkáztak. Magukhoz hív­ták Kun Menyhért süketnéma cigányt, egy sze­gény iigye-fogyott embert, hogy legyen kivel kötekedni. A szerencsétlen, megcsufolt ember védekezni próbált a két részeg durvaságai el­len, de azok rátámadtak és összeszurkálták. A csendőrség megindította az eljárást a brutális cigányok ellen. Lapkiadóhivatal főnöke: CSANÁLOSI JÓZSEF. Államsegély. A m. kir. földmivelésiigyi miniszter Esztró község úrbéres gazdaközön­ségének legelőjavitás költségeinek' részbeni fede­zésére 100 korona segélyt engedélyezett. A földmiveléstigyi miniszter a nagy­bányai gazdasági népiskolának a tél folyamán tartandó háziipari tanfolyamok ’ költségére 500 korona segélyt adományozott. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. Kölésey-estély. Igen szépen sikerült es­télyt rendezett a vármegyeház nagytermében a Köicsey-Egyesület f. hó 9-én este szép számú közönség jelenlétében. A rendezőség finom Íz­léséről tanúskodik a sikerült programm ügyes megválogatása. Szentiványi Béla mély gondol­kodásról és éles látásról tanúskodó szabadelő­adásával, Solymossy Paula precíz és. könnyed zongorajátékával, Kimer Anna érzéssel előadott szavalatával, Kürthy Zoltán jól megválasztott hegedüszámaival, Rédei Károly tartalmas fel­olvasásával, Csanálossy József, Csepreghy An­tal. Demidor Ignác, Letlinger Béla és Szőllősy Károly pedig összhangzatos énekükkel osztatlan tetszést arattak. A hölgyeket a re dezőség fáradtságuk jutalmául szép csokorra lepte meg. Művészet pártolása. Szatmáron Tan- kóczi Gyula szatmári főkapitány kezdeménye­zésére összehívott értekezlet elhatározta, hogy Faragó Ignác s, tanfelügyelő csodás képességű kisleányának Ibolykának anyagi támogatással lehetővé teszi a külföldi körutat. Faragó Iboly­ka szeptember havában katona-zenekar kísé­rete mellett Mozart D-moll zongora versenyét játszotta Szatmáron, a melynek művészi előa­dásával elragadta a hallgatóságot. Az érdemes kis művésznő pártolásáért őszinte elismerés il­leti az őt támogató és tehetségét értékelő mű­vész lelkületű társaságot, de főképen a kezde­ményezőt. Követésre méltó nemes példát mu­tatnak ezzel városunk közönségének, amely — bizony sajnos, — a művészi dolgokért nem nagyon lelkesedik. „Szociális biológia“ cimü tanulmánya is, amely szerzőnek az evolúcióról alkotott uj elméletét tárgyalja. Divald Kornél, kiváló műtörténészünk „Hézagok a Szépművészeti Múzeumban“ fel­iratú tanulmányában művészi szempontból igen érdekes dolgot mond el. A szépirodalmi rész­ben találjuk Zilahi László novelláját „Az élő hajnalhasadás“-t és idesorakozik Ambrus Zol­tán színházi szemléje, amely a kiváló esztéti­kusnak szokott magas nívóján áll. A „Feljegy­zések“ rovat ezúttal különösen gazdag. Nagyon érdekes benne Tisza István egy rövid levele, amelyben a Görgey problémához uj adatot szolgáltat. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 10. Az olasz-török háború. A tripoliszi harctérről ismét csaták hirét hozza a táviró. Két nagyobb ütközet is volt és mindkettő az olaszok előnyomulásával végző­dött, de az egyik igen nagy emberáldozatokkal járt olasz részről. Török források a bumelianai ütközetet a háború legvéresebb eseménye gya­nánt tüntetik fel. Törökországból érdekes és titokzatos hí­rek érkeznek arra nézve, hogy az országban benső forrongás van, sőt egyes híradások sze­rint Abdul Hamidot is vissza akarják ültetni trónjára. Ezek a hírek nagyon ellentmondók és rejtélyesek. EGYHÁZ ÉS TANÜGY. Lelkész meghívás. A kakszentmártoni ref. egyházfanács múlt vasárnap tartott ülésén elhatározta, hogy a megüresedett lelkészi ál­lásra Bárányi Lajos avasujvárosi s.-lelkészt hívja meg. __________________ IP J\K I^KEDELEM, KÖZGAZDASÁG. Országos állatvásárok vármegyénk­ben. December 18-án Fehérgyarmaton ; 19-én Hagymásláposon, Krasznabélteken és Aranyos- megyesen: 22-én Csengerben ; 28-án Királyda- rócon. Karácsony előtti vasárnapon a keres­kedelemügyi miniszter a fogyasztóközönség ér-* dekeire való tekintettel megengedte, miszerint a folyó évi december hó 24-ére eső vasárnap­ján az ipari és kereskedelmi elárusitás és ház­hoz szállítás a magyar szent korona országai­nak egész területén, kivételesen esti 5 óráig akadálytalanul végezhető legyen. Ez alól azon­ban mindenrendü irodai munka ki van véve, igy ezekre jelen intézkedés nem terjed ki. A december 31-ikére eső vasárnap munkaszüne­tét azonban nem függesztette fel a miniszter. IRODALOM. A Magyar Figyelő, most megjelent 23. száma néhány rendkívül érdekes forrás-tanul­mányt közöl, amelyek különös jelentőséget ad­nak ennek a számnak. Steier Lajos „A tót kérdés“ cimü értekezése kezdi, amely talán az első modern összefoglaló és históriai feldolgo­zása a hazánkban annyira aktuális szláv nem­zetiségi kérdésnek. A másik forrástanulmány Bothár Dániel tanulmánya. „A Magyar Nemzeti igazgatóság történetéhez“, amely a soproni evangélikus lyceum könyvtárából vett uj és eredeti adatokkal elsősorban a magyar légió­nak elveszettnek hitt jegyzőkönyveiből az emir- gráció történetéhez uj és eredeti adatokat szol- gáltat. Uj szempontokat ad Palágyi Menyhért : Modern ruhafestés: bármily divatszinre. Hájtájer Pál A NAGYVILÁG ZAJÁBÓL. Hány háború volt az utolsó negyven év alatt? A jelenkort rendszerint úgy szokták emlegetni, mint a mely a békére törekszik. A most folyó olasz-török háború azonban, nem­különben az elmúlt évek hadakozásai is ennek a törekvésnek éppen az ellenkezőjét bizonyít­ják s úgy látszik, hogy a világbéke korszakától még nagyon messze vagyunk. Az utolsó negy­ven év alatt különösen sok háború dúlt és 1878. óta nem kevesebbről, mint 16-ról, ezek között néhány gyarmat-háborúról tudunk be­számolni. Európai népek a jelzett idő óta a következő háborúkban vettek részt: 1878-ban volt az orosz-török, 1881-ben a francia gyar- matháboru Tuniszban, 1885-ben a franciák ex­pedíciója Tonkingba, 1895-ben a franciák ex­pedíciója Madagaszkár szigetére, ugyanabban az évben a japán-kinai, 1896-ban%a görög-tö­rök, 1898-ban az olasz-abesszinai, 1898-ban a spanyol amerikai és 1899-ben* az angol-bur háború folyt le. Ugyancsak 1899-ben volt az angolok szudáni expedicziója, 1900-ban a a nyugati szövetsé esek viseltek harezot a bo- xerek ellen, 1905 *en az orosz-japán háború dúlt, 1901-ben a ■anciák Marokkóban, 1909- ben a spanyolok ugyancsak Marokkóban har­coltak s végül most folyik az olasz-török há­ború. Ha azt vizsgáljuk, hány háborúja volt az egyes nemzeteknek a jelzett idő alatt, azt ta­láljuk, hogy Németország 2, Franciaország 5, Törökország 3, Olaszország a mostanival együtt 2, Anglia 3, Japánország, Spanyolország pedig 2 háborút viselt. A fölsorolt háborúk minde­gyikében — az orosz-török köztit kivéve — kiváló szerepe jutott a hadi-tengerészetnek, melyre a mostani háborúban is nagy föladat vár. Félreismert tisztelet. Elzász-Lotharin- gia, elfoglalása után Bismark teljes erővel neki­látott, hogy az elfoglalt tartományokban a né­met kultúrát meghonosítsa. Két évvel reá a vaskancellár ellátogatott Elzászba. Délceg pa­ripán büszkén mint egy félisten ellovagolt a disszázad előtt. A végére érve, egy bámész­kodó gyereket vesz észre, aki megpillantva Bismarkot, nagygyorsan a háta mögé rejtette a kezében tartolt vajaskenyeret. — Mit nem tesz a német kultúra, — szólt nagyhangon a herceg szárnysegédének. — Ez az utcai gyerek is tudja már, mi illik. Ugyan kérdezze meg tőle, miért nem ette tovább a kenyerét ? . r A szárnysegéd oda lovagolt a fiúhoz s nyájas hangon kérdé: — Fiam, miért dugtad te el a kenye­redet ? A gyermek nem felelt. A szárnysegéd biztatja a fiút, majd egy pénzdarabot vesz elő s odanyujtja a fiúnak : — No, mondjad, ne féli édes gyerme­ktől ! A g/erek elveszi a pénzt, majd nekibáto­rodva, igy felelt : — Ha azt azt urat látom, mindjárt elmegy az étvágyam. Hírneves asszonyok. Franciaországban az utóbbi négy évtized alatt hét millióra emel­kedett azoknak az asszonyoknak a száma, akik rnaguk keresik meg a kenyerüket. A Matin a minap érdekes kérdéssel fordult a leghíresebb párisi asszonyokhoz. Azt kérdezte tőlük, hogy Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents