Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

bl-ik szám. 5ZA1 MARVARMEGYE 5-ik oldal : Gallérok gőzmosása: ||á ff A Ipi» 1 Kézimunkák, glassé keztyük, tükörfénnyel hófehérre MEmjvmJ vl JT W Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. vájjon ha ismét pályaválasztás előtt állanának, nem választanának-e más hivatást. Szóval, hogy meg vannak-e elégedve mesterségükkel ? Az első asszony, aki válaszolt, Vérona Mária, aki tizennyolc párisi ügyvédnő között a legkiválóbb. Előkelő pozícióját tehetségének és szívós akaraterejének köszönheti. Mint földhöz­ragadt munkás-szülők gyermeke, egészen fiatal korában egy paplankészitő-gyárban kereste meg száraz kenyerét. Azután kardalosnő lett, majd tanítónői oklevelet szerzett s törhetetlen energiával., ügyédi oklevelet harcolt magának ki c sorstól. / 1 i J " '5 ?:• - . >■. ., Boldog ;'vagyok", hogy ügyvéd lehetek, — válaszolta a föltett kérdésre: Carbonelné asszofíy, akit mint zeneszerzőt -külföldön is ismernek, Így válaszolt: — Igen, megvagyok elégedve magamma!! Ha újra. kezdhetném, megint csak az lennék,' ami vágyók. Igaz,, hogy sokat küzdöttem, még többet szenvedtem, nem segített senki, utamat állták sokán,: mégis’édes volt a siker. ­; Géon-Casserolhé asszony a legelőkelőbb francia tisztviselőnők közül való. A gyermek- védelem és a javítóintézetek felügyelője. — Szeretem a hivatásomat — mondta. — Az én helyzetemben tág tér nyílik az em­beri szenvedés enyhítésére, mert a női foghá­zak is az én hatáskörömbe tartoznak. Dutrieu Helén kisasszony, az ismert avi­atika, akinek bátorságával kevés pilóta verse­nyezhet, melankolikus hangú feleletet adott: — Meg volnék elégedve mindennel — mondta csak volna húszezer frank évi jöve­delmem. Mert az aviatika nem hoz semmi jövedelmét. V Sarah Bernhardt feleiete nem is lehetet volna más, mint aminőt adott. Így nyilatkozott ugyanis: Hálátlan volnék a sors iránt, ha nem leábék igazán megelégedejt. Hanem azért azt tanácsolnám minden nőnek, ha nincs tehetsége, fordítson mielőbb hátat a vászonerdőnek és papirossziklák világának. Zeneszerző és kintornás. Egy kintornás ember egyszer éppen Rossini ablakai alatt állt még, és elkezdte nyekegtetni sipládáját. A lehető legcudárabb torzítássá a „Teli Vilmos“ meló­diáját játszotta. Rossini felbőszült müvének ily hallatlan eltorzításán és a kintornásnak egy frankot dobva le, felszólította, hogy kotródjek máshova. De aztán egy ötlete támadt. — Benne van a ládájában Halévy „Zsidó- nője“ is? — kérdezte. — Természetes! — felelt a kintornás. — Jól van. Adok magának még két frankot. Fogja. Hanem most menjen azonnal Halévy ablakai alá és ott iátsza a Zsidónőből való darabját, ;dé legalább hatszor egymás után — Ez nem igen megy, Rossini ur, — módtá a derék kintornás — mert Halévy ur éppen most ide küldött az ön ablakai alá. Hanem ő bőkezűbb volt, mert csak háromszor akarta itt velem eljátszatni a „Teli Vilmos“-t. Hindu mese a nő teremtéséről. Kez­detben teremtette Tvastri isten a világot. Ami­kor pedig megakarta teremteni a nőt, látta, hogy az egész anyagot a férfi megalkotására fordította és a nő alkatrészeire nem maradt semmije sem. Tvastri sokáig gondolkodott és amikor végiggondolta a dolgot, a következő- képen cselekedett. Vette a hold gömbölyüségét, a kígyó hullámvonalait, a fü remegését, a nád karcsúságát, a..virág bársonypuhaságát, a levél finomságát, az- őz 'tekintetét, a napsugár játszi vidámságát, a fel hőké kjmnyet, a szél ál hatatlan­ságát, a nyúl bátórtalahságát, a páva hiúságát, ff pehely lágyságát, a gyémánt keménységét, a ..méz édességét, a tigris ykegyetlenségét, a tűz melegét, a jég hidegég ff' iszarka csacskaságát és_a geilice turJbéköiását. Mindebből alkotta a nőt. Amikor pedig ez készén kikerült a keze alól, odaajándékozta a férfinak .—; Nyolc napra iá a férfi elment Tvasfrihoz és így szólt:, „Uram az a teremtmény, nmelyet nekem aján­dékoztál, megmérgezi az életemet. Szakadatla­nul fecseg és elrabolja azlidőmet. Semmiségért is mindjárt jajgat. Eljöttem, hogy megkérjelek: vedd vissza ajándékodat, mert nem bírok az asszonnyal“. — És Tvastri visszavette a nőt. — Újabb nyolc nap múlva a férfi ismét el­ment teremtőjéhez é»; igyöszölt: „Uram, magá­nos azóta az életem, amióta visszaadtam neked az asszonyt. Nem tehetek róla, de mindig rája gondolok. Egyre látom a mosolyát és azon jár az eszem, mennyire gyönyörködtetett a tán­cával“. — És a teremtő ^visszaadta férfinak a nőt. Ezúttal azonban máj három nap múltán jelentkezett a férfi. „Ur£nv megint megkísérel­tem, de látom, hogy a nő akit számomra te­remtettél, boldogtalanná tesjr Az a sok boszu- ság, amit t&z asszony nekéití. pkoz.o több mint az öröm, á'mit óyujt.-.Uram jvedd vissza !“ Most azonban vége .‘ szakadt a féremtő türelmének. „Eredj“ — kiáltottál — boldogulj vele, a mint tudsz; én nem Tves&m többé vissza!“ A férfi pedig ilv szavakra fakadt: „Oh én sze­rencsétlen! Nem tudok, a? asszony nyal együtt élni, de nem is bírok’eSénni nélküle ! Mi lesz ebből!?“ A blokád. A tripoliszi eseményekről szóló hírek olvasása közben többször szemünbe ötlik ez a sző: „blokád“. Az ok.szok itt vagy a molt blokád alá helyezték ezt vagy amazt a várost, kikötőt vagy szigetet, amely aztán rövidesen! megadta magát. Mi lehet tehát az a félelmes valami, amely néha vérontás nélkül is győze­lemhez juttatja az alkalmazó hadviselő felet. A blokád magyarul ostromzárlatot jelent. A kezdetleges ókorban. Nagy Sándor idejében, majdnem ez volt a hadműveletek legfontosabbika. Annak sikeres keresztülvitelétől függött az egyes városok elfoglalása. Midőn az ellenség a blo­kádot alkalmazza, akkor az illető hely (város, kikötő, sziget teljesen el van zárva a külvilág­tól. Sem oda bejutni, sem onnan kijönni nem lehet s a megtámadott, tehát blokáe alá került ellenfél, az élelmiszerek fogytával kénytelen előbb vagy utóbb megadni magát. Ez volt a terve Napoleonak egész angliával szembe is, de nem volt elég erős ahhoz, hogy az tökéletesen keresztül vigye. A németek Párissal szemben 1871-ben már sokkal nagyobb sikerrel alkal­mazták a blokádot s a párisiak még a patkány- húst is megették, mert a blokád miatt nem lehetett a városba élelmiszert bevinni. Az ola­szok nagy sikereket érnek el a blokáddal, mert az arab és török helységekben nem igen szok­tak nagyobb mennyiségő élelmiszert felhalmozni s a kikoplaltatott ellenség hamar megadja ma­gát. A blokád sikeres keresztülvitele nagyrész­ben az azt alkalmazó ellenség erejétől függ. Az ellenséges helyet néha huzamosabb ideig bekerítve kell tartani s pedig úgy, hogy a ne- taláni kitörés visszaverésére minden ponton elegendő haderő álljon rendelkezésre. Ha ezt látja a bekerített ellenség, akkor többnyire vér­ontás nélkül adja meg magát s igy a hadviselés ezen módja még humánusnak is mondható. Eladó szivarkapapir. Ha valaki hüvelyt akar ma­gának beszerezni, akkor leg­jobbat és legolcsóbbat kap lapunk kiadóhivatalában. ARCKÉPEKET, festményeket, krétarajzokat, fényképnagyitásokat bármily kis fénykép után szavatosság- gal készítek. —­.... Si kertelen képért újat csinálok vagy a pénzt visszaadom. psr ügynökök mindan kisebb helyiségben is egye­düli képviselőként fix fizetéssel és igen magas jutalékkal felvéternek. Válaszbélyeg melléklendő. Árjegyzék ingyen. Isolnai János arcképfestészeti miiintézete Békés-Csaba. A wi legjobban szerkesztett, teljesen független, nagy előkelő t\ I napilapot járatni óhajt, fizesse eiő -Hss»®­-OT!"S»s Vasárnap: „Asszony ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre K 28.­Fél évre „ 14.— Negyed évre „ 7­Egy hónapra „ 2.40 „Gyermek“ mellélettel. Az újság terjedelme rendesen 32-36-40 oldal. Vasárnap és ünnepnapokon 80—100—200 oldal. MEGRENDELÉSI CZIM: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala Budapest, VII. kerület Rakóczi-ut 5J-ik. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents