Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
2-ik oldal. SZATMÁÜVÁRMEGYE. 48-ik szám. nak, az államkorinányzásában közvetve leendő részesedés jogát az állam nyelvének ismeretéhez a magyarul Írni, ol- asni tudáshoz kötni kívánja. Hiszen ha a választói reform csak ezzel a feltétellel alkottatnék meg : ez volna a magyar kultúra legnagyobb győzelme! Természetesen ennek megértéséhez és felfogásához önzetlen magyar szív kell, nem pedig munkapárti elvakult szenvedély. De mi ebben a kérdésben a munkapártot sem azonosítjuk a felebbező úrral, mert hiszen a Széchényi-Társulat közgyűlésén jelen lévő munkapártiak is megnyugvással elfogadták a határozati javaslatot, mert ők is, mint a Kossuth és Justh pártról, nem mint pártemberek, hanem mint a Széchényi-Társulat tagjai jelentek meg. Azt mondják, hogy a felebbező ur jogász ember. Alig hisszük. A jogász ember egyúttal gondolkodó ember is. Már pedig a felebbező ur nem gondolta meg, hogy a Széchényi-Társulat nem a saját kezdeményezéséből nyilatkozott, hanem Magyarország miniszterelnöke és bel- ügyministere Khuen-Héderváry Károly gróf (a ki a felebbező urnák egyúttal országos pártvezére is) kérte fel az ország összes Egyesületeit arra, hogy a választói reform tárgyában terjesszék fel hozzá véleményüket. Ha ezt meggondolta volna a felebbező ur, úgy aligha blamirozta volna magát a felebbezéssel. És ha csakugyan jogász, azt is tudhatná, hogy kultur egyesületek közgyűlési határozata ellen beadott felebbezés felett a Belügy- minister dönt, vagyis az a minister, a ki a kulturegyesületeket a választójogi reform tárgyában véleményadásra hívta fel. Minő pártfegyelem alatt áll ön felebbező ur, ha azt hiszi, hogy párt vezére Kimen Károly gróf a Széchényi- Társulat határozatának megsemmisítésével önmagát desavuálja.: Az egykoron valódi kis varróleány már a grand kokottok veleszületett grandezzájával ült a helyén és a vágyó, égő, elismerő tekintetekből tudta, hogy szerelmének sokkal súlyosabb értéke van, mint amennyit kapott érte. A varróban hallott már lányokról, akik nagy urak szeretői lettek, kocsit tartottak, palotában laktak és Mici éber és okos álmaiban egyre élénkebben jelentkezett az a bizonyos szép palota. Szegény, boldog Sebestyén pedig szaladt, dolgozott a leányért. Egy budapesti nagykereskedő cégnek volt a helyi ügynöke és napról- napról uj és uj klienseket hozott gazdáiknak és ékesszólásával egész sereg céget hódított el a konkurrens nagykereskedőtől. Ami pénzt kapott, azt vitte haza a Mici számára. — Azt akarom, — mondta neki boldogan és büszkén, ami éppenséggel nem illet e szürke emberhez, — hogy úgy járj, mint egy grófnő! Mici pedig ezt gondolta közben : — A grófnők népi járnak konflison. * Az egyik napon valaki lelkendezve újságolta a törzskávéházban: — Gyerekek, láttam a Micit a kabaréban. A gróf Mogyoróssy páholyában ült! Egy pillanatra valamennyien úgy érezték, mintha ez a hir, ez a gyászos, súlyos hir az egész szerelem-éhes társaságot sújtaná, de azEzért a felebbezésért nem ön fog pirulni, hanem az a párt a melybe ön tartozik és az a szerkesztőség, a melynek ön potyavasuti jegyes munkatársa. Forgácsok. A belügyi tárca költségvetésének tárgyalása után gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök két heti szabadságra szándékozik menni. A miniszterelnök ezen, mái; e hét végére várható utazásának van némir politikai ize is. Azon két hét alatt ugyanis, melyet Khuen-Héderváry távol fog tölteni a fővárostól, előreláthatóan nemcsak magát a költségvetést fogja elintézni a képviselőim, hanem a bizalmi kérdést involváló appropriációt is. Fiz az appropriációs vita a fegyerszünetnek már utolsó stádiumába érvén, előtérbe fognak akkorra nyomulni a tartósabb békekötés alapjául szolgáló kérdések, legalább is annyiban, hogy >az egyes ellenzéki pártok szónokai szóvá fogják tenni a választóreform s a véderőreform módosításának kérdéseit és mindazt, ami ezekkel a kérdésekkel összefügg. Hí * • i|| -* : Kabos Ferenc'tehát lemondott a képviselőház alelnöki állásáról és helyébe megválasztották a munkapárt'áltál'jelölt Jankovics Bélát. A képviselőház elnöksége tehát komplet. Hivatalosan mindenki .^kijelenti, hogy a házszabályok kezelése ugyábaz marad, ami Berzeviczy alatt volt. De arra~a kérdésre, hogy tehát akkor miért nem máradt Berzeviczy a helyén ? senki választ nem adhat. De mivel a fegyver- szünet még tart, nőm is kérdezi senki. Ami a Jankovtas Béla közéleti működését, vagyis nyilvános szereplősét illeti, nem az a munkapárti aerára vonatkozik. Jankoviqs.Béía mint „bank szakértő“ bukkant' elő'áZ ismérétfeiség ködéből, mint egyiké azoknak, akik Í9ÍT. január elsejére nemcsak lehetőnek tartották az önálló bank fölállítását, hanem a legnagyobb fölénnyel és a legnagyobb pozitivitással cáfoltát meg mindazokat, -a kik ennek útjában többféle pénzügyi és banktechnikai nehézséget láttak. tán teljes erővel szabadult föl a sok rejtve raktározott, sokszor1 kikivánkozó káröröm. Már nem Micit sajnálták', aki kiröppent szenzációkhoz nem szokott életükből, hanem pőrére vet- kőztetett, nagy örömmel örültek Sebestyén szomorúságán. — Ejnye — mondták — vájjon milyen arccal állít be közénk a nagy Don Juan? Hogy szokja meg majd újra ezt az egyszerű legényéletet. Egész este nem fogytak ki a gúnyos megjegyzésekből és titqjrban apró gonoszságokra készültek, hogyha majd ismét beállít közéjük Sebestyén. Sebestyén pedig csakugyan csúnyán ösz- szetört a csapás alatt. Az utolsó hetekben szinte megnőtt a boldogságtól és úgy érezte, hogy életének sok súlya és tartalma van, másra született, mint amit ez a Dob-utcából kiindult élet kijelölt neki és néha már képzeletben összehasonlította magát igazi urakkal, akik az élet szépségeit csodás nők oldalán élik le. És most Mici elment és az üres lakásban, amely még buján illatos a Mici emlékezetétől, nincs más, csak egy nagy, nagy, finom képekkel teli föstött illuzió-váza sok szertehullott cserepe. Sebestyén a maga átlagos képzelőtehetségével úgy érzete, hogy ő egy szép virágos fa, amelynek egyik oldalát lehasitotta és felpörzsölte egy gyilkos villám. E napok alatt Sebestyén megtört, kicsiny lett, nem A koalíció, épen a bankkérdés miatt,, fölT bőmlott és jött helyébe a nemzeti munkapárt, programmjában az önálló bank helyett a közös bankkal. Ezzel a programmal ment bele a választásokba és azok közt, akik ezzel a programmal pályáztak mandátumra, feltűnt a Jankovics Béla neve. * * * * A vármegye autonómiája, a közigazgatás államosításának kérdése jelent meg az elmúlt héten a porondon s vele együtt emléke egy elkeseredett történelmi küzdelemnek, melyet a a vármegye vívott meg az abszolutizmus kísérletével. Ez a két emlék súlyos teherként nehezedik a közigazgatás reformjának kérdésére. Azelőtt elvi alapon lehetett pregvivni a csatát, ma az elvi alapokról eltolódott a kérdés. — Többé nem elég az állami közigazgatás elméleti hívének, vagy ellenségének lenni,. — más szóval ma már vége y^n azoknak az időknek, mikor ezt a problémát a teóriák magaslatáról, lehetett elbírálni. Az elmélet összeütközésbe került a gyakorlattal s a közigazgatás állam,0- sitásának problémájában minden teóriánál fontosabb lett a nemzeti élet szükségleteinek,gyakorlati szempontja. Régi jó eleink kényelmesen vitatkozhattak arról, hogy az állami közigazgatást szeretik-e avagy a megyei önkormányzatot. Koncessziókat is tehettek egyik vagy a másik javára s kitalálhatták a fábó valói vaskarikát, az állami közigazgatást a megyei ön- kormányzat biztositásával. Nekik kényelmes és jó dolguk volt. Hihették ezt vagy azt jobbnak s teljes jóhiszeműséggel vitathatták a legradikálisabb reform nemzetboldogitó előnyeit is. Ám azóta sötét példák állnak előttünk s épen nem vagyunk megütközve, ha komoly és megfontolt államférfiak jelentik ki, hogy inkább a rossz közigazgatás a mai formájában, semmint az állami •'centralizáció' imodenmemzeti.-»vesse* dehne, a legpéldásabb közigazgatással karöltve. Fizessünk elő a Szaimárvármegyére! mert az emberek szeme közé nézni és szentül meg volt róla győződve, hogy barátai és ismerősei mind és minden pillanatban az ő bukásán kacagnak. És ezért nem is ment többé a törzskávéházba. Valójában azonban nagy és javithatlan optimista volt Sebestyén és amikor megbizonyosodott róla, hogy Mici már soha többé az övé nem lesz, vad bizakodással dobbantott. — Ejh, — mondta sok reménykedéssel — nem Mici az egyetlen lány a világon 1 És elindult uj nőt keresni. * Sebestyén egy idő óta egészen megváltozott. — Napközben, ha üzlet után szaladt, szemügyre vett minden csinos nőt, az utcán megfordult utánuk, egyiket-másikat hazáig követte, erőszakos ismeretségeket kötött, de már amikor néha célhoz is ért, szomorúan és le- verten kellett konstatálnia: — Ez sem az igazi! Csakugyan, a kikkel megismerkedett, egy sem ért föl a Mici szépségével, egyik sem feledtette el a Mici karcsú, finom termetét, ringó, buja járását. Sebestyén nem tudott boszut állni, nem tudott uj nőt vinni az özvegyül hagyott lakásba, leginkább pedig a törzskávéházba, a honnét a régi, jó pajtások gúnyos tekintete egyre sebzőbben égette a lelkét. Este 7 óra tájban megállt előkelő belvárosi varrómühelyek kapuja előtt és leste a Iá
