Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-13 / 33. szám
f A szatmárvármegyei 48-as és függetlenségi párt hivatalos lapja. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Atilla-utcza 15. szám : Kéziratokat nem adunk vissza. : MEGJELENIK MINDEN^ASÁRNAP. Felelős szerkesztő : DR. TÓTH ZOLTÁN. Előfizetési árak: Egész évre ...........................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Á tűzoltóság ugye. A közigazgatási bizottság ülése. Nagykároly, 1911. augusztus 12. A helyesen vezetett közigazgatásnak egyik legfontosabb ágazatát a tiizrendé szét képezi. A jó közigazgatásnak feladata az emberi élet, továbbá a magán és a közvagyon védelme és a lehetőség határáig kiterjedő biztosítása ezen védelemnek és biztonságnak hathatós támogatója a jól szervezett és nemcsak a városokra, de a községekre is kiterjedő tűzoltóság intézményének létesítése. Még élénk emlékezetünkben van az az óriási tüzveszedelem, amely Nagykároly várost 1887-ben porig égette, még előttünk lebeg az ököritói tüzkatasztrófa borzalmas képe, sőt a folyó évi szokatlan szárazságban történt tüzveszedelem- ben vármegyénk több virágzó községe szenvedett- óriás károkat. Alig múlik el hét, hogy vármegyénk területén fekvő községekből tüzkatasztrófáról ne értesüljünk. Hogy az emberi gondatlanságból származó tüzesetek igen sokszor katasztrofális jellegük, annak jó részben az oka abban rejlik, hogy vármegyénk közönsége a tűzoltóság és a tűzrendészet ügyét nem karolja fel olyan mértékben, amipt azt ez a humánus intézmény megérdemelné. Három évvel ezelőtt Szatmáron megtartott országos tűzoltó kongresszus alkalmából alakult meg a vármegyei tűzoltó- szövetség. Ezen intézmény célja a vármegye területén levő városok és községekben a tűzoltóság intézményét létesíteni, a helyi tűzoltó szervezetek feállitá- sával a tűzrendészetet kellő kioktatás és tüzoltószerek beszerzésével gyakorlati alapokra helyezni. A tűzoltó-szövetség első naggyü- lése Nagykároly falai között a múlt év nyarán tartatott meg, amidőn a közgyűlés határozataként azon kérelem terjesztetett a vármegye alispánjához, hogy a vármegyei tűzoltó-szövetség sikeresebb működése érdekében hívja föl a járási főszolgabirákat, hogy a vármegye községei fépjenek be a tűzoltó-szövetség kötelékébe. A mai közigazgatási bizottság ülésén e tárgyban szólalt fölFalussy Árpád, a vármegyei tűzoltó-szövetség elnöke, aki hangsúlyozta azt is, hogy vármegyénk alispánja a tűzoltó-szövetség fenti kérelmének nemcsak készséggel eleget tett, hanem a községeket külön is felhívta arra, hogy a tűzoltó-szövetség kötelékébe belépjenek. Fájdalom, azonban llosvay alispán intézkedésének semmi eredménye nem lett és igy a szövetség vezetősége nem volt abban a helyzetben, hogy a kellő oktatással a tűzoltóság intézményét a vármegye községeiben kellő mértékben létesíthesse, holott, ha ezen nemes és humánus intézmény iránt a vármegye közönsége nem viseltetnék ily határtalan indolentiával és a járási fő- szolgabirák a közigazgatás ezen ágazatát lelkesedéssel fölkarolnák és annak fontosságát a községek vezetőivel megértetnék, úgy évenkint százezerre menő köz- és magánvagyont lehetne megmenteni a tüzveszedelem pusztításaitól. Arra kéri a vármegyei tűzoltó-szövetség nevében a vármegye főispánját és alispánját, hogy a rendelkezésekre álló eszközökkel karolják föl a vármegyei tűzoltóság humánus intézményének ügyét, vagy a főszolgabíróknak adandó újabb utasításokkal, vagy a dunántúli vármegyék példájára a vármegyei közgyűlésen hozandó határozattal kötelezzék a községeket arra, hogy a tűzoltó-szövetségbe belépjenek, ami által mód és alkalom nyílik a tűzoltó- szövetség szakközegeinek arra, hogy a vármegye községeiben a lakosság arányához és vagyoni viszonyaihoz mérten megfelelő tűzoltó-testületeket szervezzen, azokat gyakorlati utón kiképezhesse és ezen humánus intézmény létesítésének fontosságát a községek polgáraival megértesse. Falussy Árpád ezen felszólalására mindenekelőtt Csaba Adorján főispán válaszolt, aki az előadott kérelmet és indítványt nemcsak teljes mértékben méltányolja és magáévá teszi, de kijelenti, hogy Dalok a legbájosabb Stefihez. Csak menjünk tovább Borús, szomorú arccal; Harcoljunk a sorssal tovább Kitartón, büszkén, nemesi daccal. Csak menjünk tovább! Ne szánakozzon rajtunk senki Jobb igy — bárha fáj is Némán, egyedül tovább menni. Csak menjünk tovább! Lélekben eggyé forrva; S nézzünk büszke öntudattal A gúnyolódok kacagó arcába. Csak menjünk tovább! S majd az ábrándvilágból visszanézve, — Mi — mosolygunk szánakozva A gyarló emberek szemébe. Fordított miág. Mikor gyermek voltam, Hívtak a leányok, Elfordultam tőlük, Nem mentem hozzájok! Ha ők jöttek felém Elfödtem ajkamat Nem engedtem nekik, Hogy megcsókoljanak. Lám, hogy megváltozott Az én természetem — Ha most egy leányka Csókot adna nekem, Nem hogy vissza vonnám Ajkamat előle Kicsókolnám még a Lelket is belőle. Scantostiji'árUJakabffy Vecsö. ☆ Erkel Ferencz. Irta: Hermann László. (Folytatása és vége.) 1837-ben megnyílik a Nemzeti-színház sok-sok vajúdás után s miután operákról is gondoskodni kellett, Erkelt hívják meg az első karmesteri állásra s ekkor használja fel a német színházban szerzett gazdag tapasztalatait. Ekkor fog bele s dolgozik első operáján, melynek első előadásával belejutottunk életének vi- rágzási korszakába. 1840. január 27-én adják először Báthory Máriát. Ma már el se tudjuk képzelni azt a lelkesedést, azt a magával ragadó tapsvihart, amelylyel ezt a darabot a közönség fogadta. S ha el is avult már ez az első kísérlet, számos része még mindig díszére szolgálhat Erkel pályája akármelyik szakaszának, nyitánya pedig a mai füleknek is csak gyönyörűséget szerezhet. Báthory Máriával indul meg Erkel operáinak a sorozata, melyek közül működése csúcsáig a Bánk-bánig, a szintén hatalmas s még mindig műsoron lévő Hunyady László a közRuhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL S. Nagykároly, Kölcsey-utca 1. sz. 7 A rom. kath. templom mellett. 7 Alapittatott 1902. 7