Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-13 / 33. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 33. szám a maga részéről is feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a vármegyei tűzoltóság intézményét a legteljesebb mértékben, minden rendelkezésére álló eszközökkel támogatni fogja és keresni fogja a módot és alkalmat arra, hogy a tűzoltó-szövetség törekvései megvalósulást nyerjenek. Ugyancsak ily értelemben válaszolt Ilosvay Aladár alispán is, aki köszönetét fejezi ki a szövetség elnökének, Fa- lussy Árpádnak, hogy a közigazgatás keretébe tartozó ezen fontos ügyben fölszólalt és ígéri, hogy a legrövidebb idő alatt törekedni fog arra, hogy a tűzoltóság intézményének fejlesztése érdekében a vármegye községei a tűzoltó-szövetségbe mielőbb belépjenek. Falussy Árpád örömmel és köszönettel vette tudomásul a főispán és az alispán válaszát. * * * A folyó hó 11-én megtartott közigazgatási bizottsági ülésről tudósításaink a következő : Csaba Adorján főispán d. e. 10 órakor megnyitván az ülést és jelenti, hogy Szuhányi Ferenc és Kende Zsigmond bizottsági tagok távolmaradásukat igazolták. Ezután Mangu Béla vármegyei jegyző felolvasta az alispáni hivatal julius havi jelentését, melyből kiemelhetjük, miszerint a lefolyt hóban a vármegye területén a vagyon és köz- biztonsági állapotok kielégítők voltak. Szomorú csapás érte jul. hó 14 és 25-én Kölese községet két rendbeli tűzvész keletkezése folytán, mely alkalommal 40 lakóház és 107 mellék- épület és több állat esett a lángok martalékául. A kár 150,000 koronát teszen. Az ínség enyhítésére Őfelsége 33C0, a belügyminiszter ur 1500 koronával járult. Tűzvész érte még julius 29-én Csegöld községet is s a lakosság kára meghaladja a 70,000 koronát. A kivándorlás határozott csökkenés mutat. Kiadatott 90 útlevél, visszavándorolt 37. Uj útlevélért folyampdott 79 egyén. Falussy Áipád biz. tag meginterpellálja a főispánt arra nézve, miféle intézkedéseket tett a vármegyei községeknek az országos tűzoltó- szövetségbe való belépése iránt. Ezen ügyben Ilosvay Aladár alispán részletesen előadta azon intézkedéseket, melyeket ezen irányban foganabeeső lépest'. Igaz, hogy a Hunyady Lászlótól a Bánk-Bánig majdnem 17 év esik, mégis egységes korszaknak tarthatjuk e három opera alkotásig idejét Erkel életében. Mert az 1849. ' utáni általános elnémulás ideje Erkelt is megfosztotta attól a művészi nyugalomtól, mely alkotásaihoz kellett. Báthory Máriával egyidőben írja a Himnuszt is, ezt a legigazabb magyar imádságot. Alkotásai sorozatában elértünk az első teljesen bevégzett operáig, amely már tudatos, befejezett művész alkotása t. i. a Hunyady László. 1844. január 27-én adják először. Az első előadás előzményeire kell újra gondolnunk, ha megakarjuk érteni azt a mélységes hatást, azt a paroxissmusig menő lelkesedést, mely a Hunyady Lászlót fogadta. Akkor folyt a 43—44-i országgyűlés, a reformok meghozatalának egész árjával. A francia forradalom hatása ott rezeg még a levegőben s midőn felhangzott a „Meghalt a cselszövő“ kezdetű karének, megérthetjük, hogy a közönség mámorában együtt énekelte a szereplőkkel a szivéhez szóló dalt. 1844-ben ir Szigligeti : Zsidó c. darabjához is zenét. Nevezetes eseménye a magyar zenemű- irodalomnak, hogy a Hunyady kivonatolva meg is jelent, ami nemcsak ahhoz járult hozzá, hogy a darab népszerűségét növesztette, hanem ahhoz is, hogy ezután sokkal erélyesebben indul meg a magyar zeneműkiadás. Az 1844-ik év Erkelnek nemcsak legtertositott. Ezeknek azonban alig voltak tapasztalható eredményük, mely a falusi nép szegénységében és indolenciájában leli magyarázatát. A főispán határozott ígéretet teszen, miszerint az októberi közgyűlésre ezen ügy alaposan elő fog készíttetni, mert személyes impressziója is oda irányul, hogy a tűzoltás terén, még a jobbmódu városok is, mint pl. Nagykároly, nagyon sok tenni valót talál még. — Ugyanily értelemben nyilatkozott az alispán is. Hegedűs Ferenc pénzügyigazgaíő helyettes jelenti, miszerint julius hóban 136,928 kor. egyenes és 1548 K hadmentességi, 69,296 K bélyeg és jogilletéki és 30,446 K fogyasztási italadó lett az állampénztárba befizetve. Dr. Schönpflug Béla vm. főorvos jelenti, miszerint a vármegyében rövidesen be lesz töltve minden orvosi állomás, mely körülményt a belügyminiszter által engedélyezett orvosi fizetés kiegészítési segély hathatósan elősegíti. A vármegye területén a lefolyt hóban 518 esetben volt élelmiszer- piac- és mühelyvizsgálat. A kolera behurcolásának meggátlása végett széles körű intézkedést léptetett életbe. Baj az, hogy a községekben a járványkórházak nem felelnek meg céljuknak. Egy községben pl. a ménistállót deszkafallal kétfelé választották, hogy járványkórház is legyen. Az egészségügyi állapotok általában kielégítők, de Nagybányán úgy ezek, mint a kórházi állapotok sok kívánni valót hagynak fent. A tanfelügyelő helyettesítésében Dr. Faragó s.-tanfelügyelő jelenti, miszerint az 1907. XXVII. t.-c. \ égrehajtása folytán a felekezetek iskolaépítésre 1.066,065. K-t költöttek, az állam 380.000 K segélyt utalványozott a vármegyei felekezeti iskolai tanítók részére. Ha azt akarjuk, hogy a népoktatás a? egész vármegyében a törvényeknek megfeleljen, ahoz még 1 millió 400.000 K államsegély és temérdek más kiadások teljesítésére kellene a miniszter figyelmét felhívni. Anderko erdőszádi g. kath. tanító ellen a közoktatásügyi miniszter a püspök utján a magyar nyelv tanításának elhanyagolása és a magyar állameszme ellen való izgatás címén fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelenti, miszerint a júliusi szárazságok sok kárt tettek a mezőgazdaság különféle ágaiban. Széna és takarmány kilátások gyengék, sok helyen a patakok és kutak kiszáradtak. A szőllöt peronoszpora támadta meg, mely ellen a védekezés idejében foganatosíttatott. A gyümölcs igen sok helyen lehullt. Az állatok között igen mékenyebb, de egyúttal legintenzivebb éve. Múzsája ekkor indul legszéditőbben a csúcs felé. A Bánk-bán megírásának eszméje is ez évben fogamzik meg, de csak 17 év múlva válik valósággá. A következő esztendőben megírja a Hunyady László örökbecsű nyitányát is. A zenepiacon pedig egy kis idővel előbb megjelenik e darabhoz irt „Hattyúdal“. Ez utóbbit gróf Fáy Istvánnak dedikálta, akitől egy remek zongorát kapott elismerésül. Liszt Ferenc a Hunyady felett legnagyobb elragadtatását fejezte ki s mint Erkelt a Béla futása vitte végleg a magyar zenéhez, úgy Lisztet is a Hunyady győzi meg a magyar zene nagy művészi értékéről s fejleszthetéséről. Csak ezután irja meg a világhírű magyar rapszódiákat s egyéb magyar motivumos müveit. Amint a magyar nemzet életében, úgy Erkel munkáságában is nagy Jethargia áll be. Erkel minden erejével azon igyekezett, hogy a lezajlott szabadságharc után legalább annyit tehessen az ezerszeres cenzúra alatt, hogy jó műsorral újra a Nemzeti színházhoz édesgesse a közönséget. De fáradozása hiábavaló volt. Ha a saját darabjait adathatta volna elő, bizonyára lett volna közönsége, de azok erős patriotikus vonatkozásaik miatt nem voltak előadhatók. Egyetlen egyszer került színre a Hunyady, de a leglehetetlenebb változásokkal. Addig is, mig szabadabb szellők fujdogyakori a száj- és körömfájás s ez még jobban fogja sújtani a gazdákat, mivel az ausztriai kormány a kattarói kerületbe beengedte a Balkán államokból az élőállat behozatalát, holott tudjuk, hogy az ottani állategészségi viszonyok kedvezőtlenek. meghívó. A szatmárvármegyei tűzoltó szövetség 1911. évi Szeptember hó 17-én délelőtt 11 órakor Nagybányán a városháza tanácstermében tartja ez évi rendes közgyűlését, a melyre a vármegye területén létező valamennyi tüzol- tótestületet tisztelettel meghívja Dr. Falussy Árpád, várm. t. o. szöv. elnök. Az ünnepély sorrendje a következő : 1. Szeptember 17-én regjei 9 óra 20 perckor érkezés Nagybányára Szatmár felől. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás az őrtanyára. 2. Fél 11 órakor szövetségi választmányi gyűlés a városháza tanácstermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a következő napirenddel: a) Hitelesítő küldöttség kirendelése. b) Választmány évi jelentése. b 1) Üresedésben levő járási tűzrendészed felügyelői állások betöltése. c) Számvizsgáló bizottság jelentése. d) 1912. évi költségvetés. e) Az 1912. évi szövetségi közgyűlés helyének kijelölése. e 1) a tűzoltói tisztek orsz. egyesületének segély iránti kérelme. f) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagybányai önkéntes tüzoltócsapat és a többi bejelentett csapatok gyakorlata. Ütem és gyors iskolaszerelés, a szatmári csapat támadási gyakorlata. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, melyen a közgyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagybánya város közönségének szívesen látott vendégei lesznek. 6. Este 8 órakor Uránia előadás a színházban, tartja Ádám István fővárosi önkéntes tűzoltó tiszt. 7. Szeptember 18-án kirándulás Felsőbányára. A közgyűlésen résztvevők számát legkésőbb szeptember hó 1-ig kéri a rendezőség gáltak, egyéb tevékenységben keresgél alkotásra kész ereje utat. 1853-ban megalapítja a Filharmóniai társaságor, melynek 20 esztendeig áll az élén. 1857-ben felejthetetlen emlékű királynénk tiszteletére az „Erzsébet“ cimü operát irja a Doppler testvérekkel. 1859-ben pedig bemutatja a Rákóczi-indulót Berlioz átiratában, aminek megtartásához abban az időben hallatlan merészség kellett. Sikere oly nagy volt, hogy a frenetikus tetszés-zajra, háromszor ismételte meg az indulót. Az olasz-osztrák háború után szabadabb szellők kezdtek Bécs felől fujdogálni. Az addig elnyomott nemzeti érzés fokozottabb erővel tör ki s Erkel is befejezi Bánk-bánkját, melyet 1861. március 9-én olyan hatással adtak elő, mely előző müveit is felülmúlta. A Bánk-bán- nak nemcsak a közönségre volt óriási hatása, hanem a fejlődő magyar kritika is a legnagyobb elismeréssel fogadta. Ez az opera a legnagyobb eredmény, amit mindmáig a magyar zene terén elértek. Hatalmas lírai jelenetek, patetikus karénekek ölelkeznek a legszebb harmóniában. Zenéje erős, magával ragadó s minden benne van, amit Erkel genieje csak produkálni tudott. Egységét is csak egy dolog zavarja, amit már az egykorú kritika is észrevett. A második felvonásban, a királyné meggyilkolása után be kellett volna fejezni a felvonást, mert már nem lehet jobban fokozni a drámai hatást. A kritika ösztönzésére Erkel el is hagyta ezt a részletet,
