Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-30 / 31. szám

Nagykároly, 1911. julius 30. ________________Vasárnap.__________________VII. évfolyam. 31 szfei.

A szatmárvármegyei 48-as és függetlenségi párt hivatalos lapja.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP.

Szerkesztőség,

hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Atilla-utcza 12. szám —Kéziratokat nem adunk vissza.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő:

DR. TÓTH ZOLTÁN.

Előfizetési árak:

Egész évre...........................................8 korona.

Fé

lévre................................................ 4 korona.

Ne

gyedévre...........................................2 korona.

Eg

yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 ffllér.

Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

A vég kezdete.

Nagykároly, 191'. julius 30.

Egy évvel előbb a Bécsből kirendelt Khuen miniszterelnök szokott mosolyával büszkén tekintett végig a titkos pénzzel összetoborzott csapaton, amely a nemzet pillanatnyi megtántorodása és megtévelyedése folytán elfoglalta a parlament többségének a helyét.

A nemzetet lealázó ezen szégyenteljes választás után "jelentést tett császári urának a „feltétlen megadás“-ról.

öntelt gőggel biztatta a császári udvart a magyarok teljes leveretéséről, — gazdasági önállóságra való törekvésünk teljes letörésével, — az osztrák katonai szellem fejlesztésével, ujonclétszám felemelésével hadügyi költségek millióinak elvállalásával és a nemzet minden önállósági törekvésének teljes és végleges kiirtásával.

És ezen Ígéretek megtétele és nemzetellenes kötelezettségek elvállalása után megkezdé véres munkáját.............

Ga

zdasági önállóságunkat letörte a közös bank meghosszabbításával.

Nemzeti kultúránk fejlesztését évtizedekre megakasztotta a több mint 300 millió hadügyi költségtöbblet megszavazásával.

Közintézményeink létesítését, fejlesztését tönkre tette az osztrák nagyhatalmi hóbort támogatásával és a több száz

A modern XX. század.

Vannak sokan a nagy világon Kiknek mindenük egy kép, egy ruha; Annak élnek s azt imádják Sok istentelen gyarló buta.

Önzés az élete s mosoly az arca,

Ha pénzt lát azt is imádja Ezt becsüli legtöbbre, ez az istene S érte, harcra ragadja önző vágya.

Én hiszek, tűrök, várok és remélek Én az Istent imádom.

S a boldogságot az örömet mind-mind Csak tőle várom.

Szamosujvári Jatiabffy Dezső.

Vallomás.

— Te szent rabbi, imádkozz, imádkozz értem ! Olyan nehéz meghalni. Küld el ezeket a sirató asszonyokat. Ne jajgassanak fel, ha álom jön a szememre. Hagyjatok meghalni, úgy sincs, akiért élnem kellene. Nincs senkim, nagyon, nagyon sújtott a nagy Jehova. Pedig az ő nevében vétkeztem. Akarod hallani, mi volt az én nagy bűnöm ? Hallgass ide. Hajolj

millióba kerülő csatahajók építési költségeinek elvállalásával.

A nemzet teherviselő képességét kimerítette és az ország jövedelmét kiszipolyozta az újabb adók emelésével, dohányáruk felemelésével és a tervbe vett monopóliumokkal.

Feláldozta a nemzet minden jogát, minden vágyát és reményét az osztrák érdeknek és a választásokra kapott 30 millió fejében az ezer éves Magyarország minden védőbástyáját lerombolni készül minden szolgálatra kész mungó táborával.

A letört és kizsarolt országnak most készül megadni a kegyelemdöfést a katonai törvényjavaslat keresztül erőszakolásával.

De a felemelt kezet megragadta az egyesült ellenzék hatalmas ereje.

Ennyi bűn után, amelyet Khuen és tábora a nemzet ellen elkövetett, csatasorba szólította a nemzet jobbjait, a nemzet jogaiért küzdő függetlenségi pártokat.

Ott látjuk a küzdő ellenzék élén Apponyit és Justh Gyulát, Andrássy és Károlyi Mihály grófokat, Gróf Károlyi Józsefet és Désy Zoltánt. — Ott látjuk egész seregét azoknak, akik politikai életükben soha sem a hatalomért, de a nemzet jogainak védelmezéseért, az ország igazi érdekeiért léptek a küzdelem mezejére.

közel, egészen közel, olyan -nehezemre esik a beszéd. Érted jól, amit mondok? Hagy énekeljenek azok az asszonyok, szeretnék kihallgatni, amit mondani akarok. Pedig csak neked mondom el, neked.

A .haldokló erőtlenül hanyatlott vissza párnáira s sovány kezével lázasan törülgette gyöngyöző homlokát. Mintha régi, nagyon régi emlékek között kutatna. A rabbi intésére újra belefogtak az öreg zsidóasszonyok a siralmas jajgatásba, amivel a lelket akarják visszatartani az elpusztuló testben.

Glaser Lévi töredezve újra beszélni kezdett. A nagyszakállu pap egész odahajolt föléje, hogy megérthesse suttogó szavát.

— Ugy-e, jámbor, istenfélő ember volt az öreg Glaser Náthán? Ros Hasonát, Jóm Kipurt, meg a Pesszach ünnepeket ki tartotta meg buzgóbban ? ki siratott keservesebben Jeruzsálem, meg a templom elpusztulása napján ? Ki adta meg becsületesebben neked az adót ? Ki segítette a Chevra Kadischát, meg a Bikkur Cholimot, ha nem ő ? Beszélnék róla neked sokat, rabbi, ha nem ismerted jól, de nem birok, nem bírok. Hagy pihenek egy kicsit, nagyon, nagyon fáj itt.

A beteg görcsösen fogta össze ingét

És e férfiak -becsületes küzdelmét ítéli el egyik Tisza: néma megvetéssel!?

Az obstructió két élű fegyver, amely romboló hatású is lehet, ha komoly cél nélkül használtatik. De törvényes és szükséges eszköz akkor, midőn egy nemzet létalapjának védelmi eszköze.

A mai kormánypárt ellen az obstructió már a múlt évi szégyenteljes választások után is jogosult volt. — Az a kormány és az a többség, amely nem a nemzet bizalmából, de vesztegetésből, erőszakosságok elkövetéséből született meg, egy percig sem képviselheti alkotmányos országban a nemzet akaratát. A nemzeti akaratot meghamisító kormány pedig az ország kormányzására nem jogosult.

A mi életünk 400 év óta örökös harc Ausztriával és annak érdekét szolgáló császári házzal szemben. A hatalom és erő mindig oda át volt. A mienk volt csak a szívós ragaszkodás ősi jogainkhoz, nemzeti függetlenségünk és önállóságunkhoz.

Most ismét újabb támadásra készülnek ellenünk. — A király és a nemzet között létesült 67-iki kiegyezésben foglalt igen csekély jogainkat is megsemmisíteni akarják. — Vér- és pénzáldozatot követelnek tőlünk — idegen hadsereg részére.

A 67-iki XII-ik t.-c magyar hadseregről szól, mely a közös hadseregnek

szive fölött s lázas ajaka mohón itta a hüs vizet, amit a rabbi tartott eléje.

— Elég lesz fiam, majd holnap mond el a többit. Nehezedre esik még a beszéd, holnapra majd megerősödsz megint. Meg aztán hogyne ismertem volna jól a te apádat, Nát- hánt. Ha mindenki olyan volna, mint ő, a nagy Jehova kegyelmébe venné megint az ő népét. Te se mond el a te vétkedet. Nem lehet az nagy. Megtartottad mindig a parancsolatot, a böjtöt, elvégezted az imádságokat, megfizetted az adót, Nyugodj meg, fiam, ha jónak látja Jehova, hogy maga elé vigyen, Ábrahám kebelében lesz a te lakásod.

— Hagy folytassam. Holnap már lepedőbe csavartok, holnap már deszkára tesztek. Megtartottam a törvényt és én úgy érzem, hogy bűnös vagyok mégis, nagyon bűnös.

Az én apám istenfélőnek nevelte a fiait is. Én voltam, meg e^y évvel fiatalabb öcsém, Áron. Tudod, aki elveszett, akiről nem tudtatok többet semmit. Én tanultam a szent szavakat, feltettem a szíjakat és elmondtam pontosan az imát. Ha idegen jött imádkozni az apám házához, engem dicsért, az iskolában én tudtam vetni a legszebb héber betűt. Áron álmodozó volt, a szemei a messzeségbe néz-