Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
2-ik oldal. SZATMÁR VÁRMEGYE 27. szám részében ilyen gyűlések megtartásával izgalmat, féltékenységet okozni és félreértésekre alkalmat adni. E nagygyűlés — dicséretére legyen mondva — minden agressivitástól tartózkodott és a más vallásuak érzékenységét, lehetőleg érinteni nem szándékozott. Mégis a lefolyt parlamenti nagy vallásháború után a más vallásuak lelkét a kat- holikus nagygyűlésen elhangzott beszédek kellemesen nem érintették. De ha mélyebben beletekintünk e nagygyűlés czéljába, úgy találjuk, hogy ezen nem annyira azt bizonyították, hogy Szuhányi perencz nagy szónok és inkább néppárti, mint munkapárti — hanem azt, hogy Kelemen Samu nem lesz többet szatmári képviselő. — Na ezért kár volt a vallásfelekezetek közt érzékenységet okozni, mert ezt az eredményt Kelemen Samu már régen tudja, különösen azóta, mióta kebelbarátja 'és hű támogatója Rat- kovszky Pál is elpártolt tőle és befordult az újabb hatalom édes és árnyas ligetébe. A reménybeli vasút. halmi—bikszádi vasútra már az engedélyezési tárgyalást is kieszközölték a Szentiványi—Bányász érdekcsoport. Ez az uj kormány protekciós vasútja. Támogatja Tisza, a vármegyei főispán és alispán teljes erővel, de eddig még nem sok szerencsével. A hatalom minden eszköze dolgozik a magán érdekű vasút mellett alispántól kezdve a — főszolgabíróig. — Minden megvan már hozzá csak egyetlen csekély kis eszköz nincs, a —pénz — vagy talán ezt is az eb- adóbó! akarja fináncirozni a vármegye közigazgatása ? A vármegyei gazdasági egyesület jubilális kiállításának még ma sincs szerződött vendéglőse. Nincs pedig azért, mert az eddig jelentkezettek a jó, gyors és pontos kiszolgálásra kellő garantiával nem bírnak. Az igazi ok pedig az volna, hogy a kiállítás rendezősége olyan vendéglőst kíván, a ki már ösmeri a vármegye „szája-izét.“ Ez pedig senki más mint Wessel Manó nagykárolyi vendéglős, a kit a két hó múlva lejárandó szatmári Pannónia szálloda szerződésével is meg akar kínálni Szatmár város magisz- rátusa. íme ismét kinyílt a gyülöltség Pandora szelencéje! Ezek az átkozott szatmáriak már mindent elrabolnak tőlünk, még az utolsó Jó falatot“ is kiveszik a szánkból — hogy éhen, szom- jan haljunk! Jegyzői közgyűlés. Vármegyénk jegyzői egyesülete Bodoky Béla elnöklete alatt, 1911 junius hó 22-én Szatmár megye székháznak nagytermében közgyűlést tartott, hol is az egyesület tagjai, tekintve a tárgyak fontosságát, szép számban jelentek meg és az ügyek élénk eszmecserére adtak alkalmat. Bodoky Béla elnök a megjelentek üdvözlése után megnyitva 3 gyűlést, elnöki jelentésében kiemeli, hogy a nyugdíj alapját képe- zőleg végre a m. kir. belügyminiszter ur, lakbér átlagként 600 kor. összeget felvennijengedélyezett. Ezen engedélyezés, bár ha az egyesület ama jogos várakozásának, — hogy a fizetés jellegével biró mellékjövedelmi átlag is beállittassék — nem is felel meg, mégis ezen éppen tőlük kiinduló s országossá vált jogos elv megvalósításának első lépcsőjét látjuk. Az elnök jelentésében elnök előtárja, hogy Becsky Géza érden- gelegi jegyző f. évi angusztus 8-án betölti 40 éves jegyzői szolgálatát. E körülményt szó nélkül nem hagyhatja, mert oly nehéz közpályán 40 évet, tehát majd egy emberöltőn át működni minden kommentár nélkül legszebb bizonyítékot nyújt. Eme szolgálat méltó elismerésére Alispán úrhoz felterjesztést javasol. (Éljenzéssel elfogadtatott.) Ez után a gyűlés anyagának tárgyalására került a sor, melyek Nagy István egyesületi főjegyző, érendrédi községi jegyző előadása és javaslatai alapján fogadtattak el. Tárgyak: 1. A községi és körjegyzők, „Erzsébet“ királynéról nevezett Országos Árvaház és Segítő Egyesületbe 2,500 kor. összeggel az egyesület, mint alapitótag belépett — azonkívül minden egyesületi tagra kötelezettségként kimondatott, hogy 10 évig 10 kor. tagdíjjal az egyesületbe be kell lépnie. Ezen intézmény méltán is csoportosítja maga köré a jegyzők egyetemét, mert a legszebb célt tűzte maga elé; az árvák s szegény sorsban levők neveltetését, sőt miként előadó főjegyző kifejtette és bebizonyította, ha minden megyében indokaiban kifejtettek szerint járnak el, úgy a legtöbb községi jegyző gyermeken segélybe részesülhet; s méltán vonja e testület magára a társadalom szinpat- tiáját mert működése s igazi magyar középosztályi jellege folytán erre reá szolgált. Mi részünkről sikert kivánunk. 2. Élénk eszmecserék és az egész jelenvoltak jogos felháborodását provokálta azon intézkedés, mely a vármegyei pótadónak, mint ilyennek cim és egyénenkénti részletes kivetését rendelte el. Aki ismeri és látja azon nyomtatványtervezet kuszáit és céltalaii voltát álmélkodással tölti el annak rendkívüli nehézkessége, teljes hasznavehetetlen volta hozzávéve, akkor amikor 2 év letelte után az uj adózási rend végrehajtásával úgyis a közszolgáltatások egy főkönyvbe csoportosítva egyszerűen felvétetni terveztetnek, — akkor, amikor az ezt elrendelő 86,617—1910. sz. b. miniszteri rendelet csak ez egyéni kivetést rendeli el. megbukott — ami sokkal valószínűbb — annál inkább elmegy oda vigasztalódni. . . Törte az eszét szegény Pál, hogy mit csináljon az esetben, ha Péter megfeledkeznék róla . . . De amikor kérlelhetetlenül múlt az idő, nagyon elkeseredett és dühös lett, ha meggondolta, hogy Péter miatt lekésik a vizsgáról . . . Künn csöngettek. „Hála Istennek !“ kiáltással ugróit Pál az ajtóhoz, kinyitotta félig és kiorditott : — Határtalan pimaszság, amit elkövettél! — Alássan köszönöm a kedves fogadtatást ! — felelt egy mély basszus hang. Pál végre kinyitotta az ajtót és elcsodálkozva nézte a belépőt, aki útitáskát vitt a kezében és megállóit mellette. — Szervusz Guszti! Honnan kerültél ide hozzánk ? — Most érkeztem hazulról. Fontos üzleti ügyek szólítottak Pozsonyba, de itt is akadt dolgom, ezért csak az esti vonattal utazom tovább és elhatároztam, hogy nem megyek szállóba, inkább nálatok töltök egy nehány órát. Levetette felöltőjét és kényelembe helyezkedett a pamlagon; amennyire a tolakodó rugók ezt megengedték neki. Gerde Gusztival együtt nyomták a gimnáziumban az iskolapadot; — ő azonban gazdálkodó lett a saját kis birtokán. A vendég érdeklődött, kérdezősködött — de Pál szűkszavú volt és szórakozott. — Te úgy látom rosszkor jöttem ide hozzátok — kérdezte Gerde. — Szó sincs rpla! — ellenkezett Pál. — De hát akkor mi a csoda lelt? — Péter az a gazfickó oka mindennek fakadt ki Pál. . — Csodálom. Mindig becsületes, rendes fiúnak ismertem. — Eh, bitang csirkefogó! — dühöngött Pál. — Képzeld el kérlek ma van a vizsgánk —■ és ő előbb ment fel . . és . . de .. . hallod pajtás pompás ötletem támadt! Nagyszerű ! Gerde Guszti nagyon megijedt, attól felt, hogy Pálnak hirtelenül meghibbant az esze. Valósággal szerelmesen vizsgálta a Gerde cipőit, olyannyira, hogy Gerde is nézdegélte őket, mintha ma látná először. Végre mégis megsokalta a dolgot. — Mi bajod ? — kérdezte. — Semmi. De kérlek, mikor indul a vonatod ? — Körülbelül 4 óra múlva. — Pompás! Akkor hát ellehetsz két órán keresztül a cipőd nélkül, ugy-e ? — De kérlek ... azt igazán nem értem • • • — Nézd pajtás ezidő szerint együtt közösen van egy pár cipőnk Péterrel és az rriost az ő lábán díszeleg. Biztosan megfeledkezett rólam, nekem pedig le kell vizsgáznom hal- lod-e, megértettél ? — Hm . . . már értem, a cipőmet kívánod ! De ha te meg majd rólam feledkezel meg ?! — Csak nem hiszed, hogy hálából ekkora gazságot tudnék elkövetni ? ! — Akkor hát tessék! Levetette a cipőit és Pál villámgyorsan felhúzta őket. — Kissé szűk de sebaj! Pihenj le pajtás, másfél óra múlva visszajövök. Sietve köszönt és lerohant a lépcsőn. Sán- tikálva került az egyetemre, a cipők szörnyen szorították. Éppen jókor érkezett az egyetemre, — helyet foglalt a vizsgálók között és egy felóra múlva már — meg is bukott. Szörnyen elkeseredett a balszerencséjén Dehogy is megy ő most haza, egyenesen a FELDMANN NÁNDOR ésTARSA BANK-ÜZLETE Budapest, VI., Audrássy-ut 50. Első Magy. Általános Biztositó Társ. kér. főiigynöksége. Kölcsönök vidéki takarékpénztári részvényekre és egyébb tőzsdén nemjegyzett m papírokra a legmagasabb összegig, a legelőnyösebb feltételek mellett. Reál és személy-jogú gyógyszertárak vételeinek financirozása; tőrlesztéses- és egyszerű jelzálog-kölcsönök, építési-, tisztviselői-kölcsönök ; értékpapírok, tőzsdei árfolyamon ; állami-, városi-subvenciók eskomptálása; kölcsönök, haszonélvezettel és járadékkal terhelt ingatlanokra. Elsőrangú referenciák. Felvilágosítás díjmentes. Magyar és német levelezés ! Telefon 21—10. Magyar és német levelezés ;
