Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-21 / 21. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 21-ik szám. sen érthető volna is, egy bizonyos, hogy ez a szerencsétlen szereplése nagyon könnyen alkalmas lehet társadalmi és politikai életünk, sőt egyházi és vallási békénk teljes felforgatására, amely társadalmi és egyházi viszálykodás azután még inkább áldozatul fog dobni bennünket Ausztria kapzsiságának. Ily szerencsétlen, elernyedt és széthúzó állapotban volt a nemzet 1526-ban is, a mikor a magyar faj darabokra törve, egymás elleni gyűlölettel és a hatalmi versengéstől eltelve tétlenül nézte a pogány uralom közeledését és — elkövetkezett Mohács! így állunk most a magyar politikai életben. Közeledik az uj véderőreform, amelynek törvénybe iktatása újabb rabláncot jelent, amely nemzetünket Ausztriához csatolja. — Közeledik a centralisatio, a vármegyei közigazgatás államosítása, amely alkotmányunknak utolsó bástyáját akarja ledönteni. És az ellenzék gyűlölködik, darakokra törik, szociálista és román szövetséget köt, osztályuralmat támogat és antiszemitáskodik. Lehet-é ily hadsereggel győzni ? Khuen-Héderváry pedig kacag mint Lucifer, Ádám naivságán. Ámde a magyar nép meghallja az Ur szavát: „Ember küzdj és bizva- bizzál!“ A magyar nép nem csügged el, hanem harcol tovább! Az elernyedt és züllésnek indult parlamenti ellenzék helyett az eszme győzelméért harczba fog állani a magyar nép, amely a megpróbáltatások sok nehéz napjaiban is győzni tudott ős erejével, józanságával, önzetlenségével és megalkuvást nem tűrő hazaszeretetével. (F.) Az uj véderőreform körülbelül két hét múlva kerül csak a képviselő ház elé. A javaslatok benyújtását megelőzőleg kéri ki a kormány az előzetes szentesítést. Az uj védtör- vény, a tényleges szolgálati kötelezettség többféle szociális vonatkozású reformja mellett, amikben az ország gazdasági viszonyait is figyelemmel tartja, a fegyvergyakorlatokat is ke- vesbbiti. A gyalogságnál eddig összesen 175 napra terjedtek a gyakorlatok, most 98 nap lesz összesen, a póttartalékosok 119 napot töltöttek fegyver alatt, most ez 84 napra száll le ; azokat, a kik az uj védtörvény értelmében is három évet szolgálnak, mint a lovassághoz besorozottakat, három gyakorlatra, összesen 77 napra hívják be. A tényleges szolgálatnak a huszonnégy éves korig való' elhalasztását eddig csak az egyéves önkénteseknek engedték meg. Az uj védtörvény ezt lehetővé teszi másoknak is, a kik tanulmányaikat folytatják. Életpályák. A hol gyermekek vannak — és hála a a Gondviselésnek, nem különben a magyar faj fejlődésre képességének — majdnem minden családban, így az iskolai év végén állandó beszédtárgy a pályaválasztás, a gyermekek jövőjének biztosítása. Hát annyi kétségtelen, hogy egyike a Iegfelelősségesebb kötelességnek, melyeket a gyermek s általa esetleg egy egész generációval szemben a szülőknek viselniük kell, mikor rendeltetésszerüleg, szeretetük közvetlenségével, tudásuk és gyakorlati tapasztalataik meggyőző erejével irányt akarnak szabni gyermekeik jövő boldogulhatásának. — Mert csak útmutatásról, irány megjelölésről lehet szó, nem pedig bármi móddal és eszközzel érvényesített választásról családi érdekek miatt, kényszerűéit elhatározásról. Két igén, igen lényeges forduló pontja van ugyanis minden ember életének. Ez a két fordulópont: a pályaválasztás és a házasság. Sokszor bevált, gyakorlati igazság az, hogy ennél a két, egész életre kiható lépésnél mérhetetlen hiba és át nem hárítható felelősség terheli a szülőket, ha megmásithatatlannak kijelentett utolsó szavukat mint kényszert alkalmazzák gyermekeikkel szemben s ily módon akár túltengő szerétéiből, akár szükkörü tapasztalatból avagy előítélet és ósdi hagyományos szokás alapján döntenek gyermekeik sorsa felett. És ekként fogva föl a kérdést, ebből a szempontból mérlegelve a felelősség súlyát, teljesen megtudom érteni azt az aggodalmaskodást, a helyzetek, viszonyok és körülmények egybevetése folytán azt a kicsinyességnek feltűnő aprólékoskodást, a mely idő szerint előbb a pályaválasztás elérkeztekor, majd később a a házasságnál fogva tartja a szülőket. Hiszen a legnemesebb érzésből fakad mindenkor az a törekvés, hogy gyermekeinket az életre képessé téve, számukra a boldogulhatás eszközeit megadhassuk és a boldogság gyűjtő fogalma alá egyesítve, megszerezzük és megszereztessük mindazokat a tényezőket, melyek úgy külön- külön, annyival is inkább összhatásukban biztosítékai lesznek annak, hogy az emberi életnek becse, értéke, minden törekvésnek betelt kielégülése s végső eredményként a lélek összhangjából fakadt boldogság még itt a földön elérhető legyen. De éppen ez a legnemesebb érzés csal meg sokszor, igen sokszor. Megcsalja önmagunkat, a körülményeket és hatásában azokat, kik vér és származás szerint lelkűnkhöz, szivünkhöz oly közel állanak. Téves felfogások, világosan és határozottan fel nem ismert helyzetek, hozzávetőlegesen alkalmazott példák más viszonyokat, körülményeket teremtenek meg, a mely viszonyok központjában csak magunk vagyunk, holott ezeket másokra kell vonatkoztatni, a tapasztalatot az eredményt mások számeg egy nagyhomloku ember, aki utolsó volt az emberek közül. Az ember. Az ember haldoklóit. Ennek az isteni színjátéknak a titkossága ránehezedett az ember szivére, aki különösnek, kiváltságosnak hitte magát, hogy^ néki megengedtetett a látása ennek a fönséges komorságnak, hogy néki megengedtetett érezni ezt a nagyszerű magányát a Mindennek. És érezte az Ember, hogy ő itt most még a semminél is semmibb, hogy ez a sok, sok gyönyörűséges borzalom nem az ő kedvéért van itt és hogy az ő élete, vagy halála még egy fűszálat sem rezditene itt meg, nemhogy e komor egészet. Látta az ember, hogy mig ő percről-percre közelebb van a halálhoz, itt mindennek nő, gyarapszik a nagyszerűsége, a fönsége. — ily halálos csöndet sohasem éltem. — Mondotta az ember hangosan. A szavakat jelentőséggel teljesen mondotta, mint hogyha mindegyikben szimbólum rejtőznék. Az ember poéta volt, húsz esztendős és soha sem volt még szeretője. Most az eszébe jutott és egy pillanatra úgy érezte, hogy mind e komorság és fönséges borzalomnál egy fiatal és szerető leány teste többet ér és most haldoklásának e cikkázó pillanatában úgy érezte, hogy igazán férfi, erős, him és hogy most e színpadot meg tudná csúfolni azzal, hogy lányt ölelne. Ám hüs szél kel a hegyek mögül és végigsimitott az arcán a költőnek, aki úgy érezte, hogy apácává lett nővére simítja végig arcát vékony és hüs ujjaival. És megérezte a költő, hogy a Mindennek ebben a szent haldoklásban bűn lenne teremtésre gondolni, hogy e magányosságba gyilkos disszonanciával vegyülhetne csak egy asszonyi hang és e tompa színek közé egy asszonyi száj rubintos színe. Ide fönséges komorság való csak és a költő érezte, hogy mind e nagyszerűség közepette ő félszeg, apró és félénk. Hogy nem tud nagyszerű lenni ö is, hogy ő maga is törpe és disszonáns e borzalmas kórusába a Minden haldoklásának. A fejét komoran az ég felé szegte most és szent lobogó máglyák gyultak a lelkében. A költő részeg lett a szelek különös muzsikájától és mámoros szive nagszerünek és e fönséges együttesbe illőnek hitte magát. A versei közül kezdett el egyet szavalni és most azt hitte, hogy e komor világ csak díszlet, az ő magányos haldoklásához, hogy itt minden élettelen, csak ő benne van még élet és hogy mtnden azért van, hogy az ő haldoklásának méltóan komor és nagyszerű hátteret fessen. Kifeszitette a vékony és horpadt melléit és teli tüdővel szavalta a verset, az utolsót és nem hallotta, hogy a szél magába issza az ő hangját. Úgy érezte, hogy most minden ittas, mámoros mint ő, hogy most az egész mindenen keresztülharsog az ő bércerős hangja és hogy most az egész minden őt nézi lélekzetvisszafojtva és a szelek harsogó zúgása csak kísérő muzsika az ő szólójához. Hogy most véle sir, zokog és üvölt kétségbeesetten az egész világ hangtalanul, hogy most e borzalmas űrt ő tölti be, az ő hangja, az ő verse. A költő úgy érezte, hogy most talán ebben a pillanatban meghal itt minden, mert ő meghal. Érezte, hogy itt egy komoly és halálos szoritásu hatalom szele fuj, egy biztos hatalomé, amely itt liheg a világ fölött. És béna tehetetlenségben sirt, üvöltött, riadozott a költő az erősebb ellen és valami szörnyűséges kinyilatkoztatást várt, a mindennek valami szörnyűséges protestálását. És nem vette észre, hogy Itt semmi sem protestál, itt semmi sem küzd, itt egy nagy, FELDMANN NÁNDORésTARSA BANK-ÜZLETE Budapest, VI., Andrássy-ut 50. Első Mag’y. Általános Biztositó Társ. kér, főügynöksége. Kölcsönök vidéki takarékpénztári részvényekre és egyébb tőzsdén nem jegyzett A papírokra a legmagasabb összegig, a legelőnyösebb feltételek mellett. Reál és ® személy-jogú gyógyszertárak vételeinek financirozása; törlesztéses- és egyszerű jelzálog-kölcsönök, építési-, tisztviselői-kölcsönök; értékpapírok, tőzsdei árfolyamon ; állami-, városi-subvenciók eskomptálása; kölcsönök, haszonélvezettel és járadékkal terhelt ingatlanokra. Elsőrangú referenciák. Felvilágosítás díjmentes. Magyar és német levelezés! Telefon 21 —10. Magyar és német levelezés!
