Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-01 / 1. szám
Nagykároly, 1911. január 1. Vasárnap. VII. évfolyam. 1. szám. SZATMÍRVáRMEGYE / m POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal: Kaszinó-utcza 2. szám. -tgs* ____ Kéziratokat nem adunk vissza. ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DR. TÓTH ZOLTÁN. Előfizetési árak: Egész évre...........................................8 korona. Fé lévre................................................4 korona. Né gy*' • 'évre ............................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. A múlt és jövendő. irta: Falussy Árpád dr. Az 1910. év már a múlté, összes reményeivel, hibáival és — politikai erkölcstelenségeivel. Ha mint rósz álomra nézhetne reá vissza a nemzet, úgy ez álom szétfoszlanék — a felébredéssel. Ámde nem álom volt — hanem valóság. Elbukott a nemzeti irány, elbukott a függetlenségi többség és jött a burkolt absolutizmus hazug czégér alatt: mint nemzeti munkapárt. Kossuth Lajos azt mondta, hogy a politika az exigentiák tudománya, — ámde a nemzetet ámítani, megvesztegetni, — hatalmi erőszakkal többséget csinálni és ezzel az osztrák császárt szolgálni, összes nemzeti érdekeinket Ausztria érdekeinek kiszolgáltatni — ez nem a becsületes politika tudománytana — hanem az a politikai felfogás a mely csengő aranyakért János magyar király helyett Habsburgi Ferdinándnak adta Szent István koronáját, — a mely politika labancz sereget gyűjtött a nagyfejedelem ellen és a mely a császár iránti szolgalelküségből II. Rákóczi Fe- renczet száműzte, hazaárulónak nyilvánította. Az a politikai iskola a mely végig szolgálta a Bach korszakot, pecso- vicsokat nevelt és Tisza Kálmán kormányzása alatt hontalanná tette Kossuth Lajost. Ez az a nemzetroníó és sorvasztó politikai iskola, a mely megteremtette a Kristóffy korszakot a mely törvénytelen főispánjaival és királybiztosaival felidézte az absolutizmus rémét. Ez az az iskola a mely a régi szabadelvű rendszerben mameiukokat nevelt, a mely az 1905. évben kezdődött nemzeti feíébredés elül elbújt és lesben állt, hogy az első császári hivó szóra Khuen-Héderváry vezérlete alatt a politika minden erkölcstelen fegyverével rohanjon reá s czivakodó nemzeti többségre és vissz ,tdiitsa azok uralmát a kik a hatalmat önczélnak nézik és nem a nemzet javára, boldogulására használják fel. íme, a történelem ismétli magát. De az őserdő kibírja az élősdiek pusztító hadát is. Ha lombkoronájának gyenge hajtásait elemésztik is a falánk hernyók milliói, — de a törzset a fa hatalmas koronáját elpusztítani még sem tudják. Ä Haday gyerekért.*) Irta: Kosztka Mihály. Utánnyomás tilos. 1. Pirkadni kezdett. Az ég még szürke volt, de az éj és nap között a küzdelem már eldőlt; kelet felől lassan-lassan terjedt szét a hajnal rózsás pirja. A hegyek ormairól el-elvállt néha egy-egy lustán reá támaszkodó felhő rongy és a napkeltét jelző hűvös fuvalomra ülve átvitette magát a másik sziklacsucsra. A kurszalon előtti terraszon még most is ott ült az a férfi társaság mely tegnap este a zárt sétáló legkedvesebb árkádja alatt, eltökélt szándékkal telepedett le a fehér asztal mellé. *) Mutatvány szerző „Eladó hírek“ cimü novel- lás könyvéből. De nagyon csendesek voltak, pedig az a négy ember, ki ott az asztalnál ült, a fürdő legmulatósabb fiataljaiból került össze. Az egész társaság csodálkozó arccal hallgatta a „Mária-fürdő“ öreg szolgájának különös beszédét. — Már öreg ember vagyok — beszélte hosszadalmas bevezetéssel a vén szolga — hatvanhárom évet morzsoltam én már le, és ebből huszonhatot itt, Herkules-fürdőn, de — ki ne nevessenek uraim — én bajt látok... Peterdy Sándor, ki idegesen tépdelte a pezsgős dugókat közbeszólt: — Csak mondja, mondja... — Hát kérem, még tegnap este történt, hogy az öreg nagyságos ur magához hivatott és azt kérdezte tőlem: Vince, akarok valamit kérni magától, megteszi ezt nékem. — Édes istenem, mondtam én, hát ki ne tenne meg valamit a nagyságos Haday Imre . . . Hozz reá vigesztendőt megbünhödte már e nép a múltat ’s jövendőt . . . Most, a midőn az egész müveit világ polgárságának lelkét a teljes önállóság, a szabadság jogok fejlesztése hevíti, I — lehetetlen, hogy a magyar nép sokáig tűrje azt a politikát a mely 1867. óta nem előre, de hátra vitte a nemzetet. A közös ügy eszméje sohasem birt gyökeret verni a magyar nép lelkében, mert. a midőn — bár rövid időre — 1905-ben a nemzet önérzete felébredt és ősi erejének mérlegbe dobásával elseperte a Tisza István és Perczel Dezső által vezetett és zsebkendő lobogtatás jelére szavazó szabadelvű pártot — még azoknak a leikéből is eiszállott a közös ügyes eszme — a kik eddig téves felfogással bírtak annak gyakorlati előnyében. Az 1906-iki tiszta választás volt a próba köve annak, hogy a magyarnemzet milliói, a 48-as függetlenségi poiiti- tikát, vagy a 67-iki közös ügyes politikát tartja-é a nemzet életkérdésének. A nemzet óriás többsége ingyen, pressió nélkül, bécsi pénz és csendőr szurony nélkül, a 48-as eszméket emelte diadalra. . Íme, a néhány hónappal előbb még urnák, ha az öreg Vince nem, ki már tizenkét év óta fürösztöm. — Jól van Vince, ezt vártam. Hát el fog jönni hozzám holnap reggel három órakor, s aztán el visz engem sétálni. — Eljövök nagyságos ur, válaszoltam már hogyne jönnék. El is mentem ma reggel, az öreg nagyságost akkorra már felöltöztették. Csendesen szólt hozzám: — Vince, úgy szeretném, ha halkan járnánk, nem akarom felkölteni a feleségem. Aztán megindultunk. Az öreg nagyságos belém kapaszkodott s úgy botorkált mellettem. — Merre sétáljunk nagyságos uram, kérdeztem. — Vigyél fel a Csóricsra. Szinte megijedtem erre a kívánságra, mit akar ez a szegé.iy vak ember a Csóricson. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű 7 PURGÓ-BAYER. I Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
