Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-31 / 31. szám
Nagykároly, 1910. julius 31. Vasarnap. VI. évfolyam, cl. szám. «fr POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. «fr Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. «fr Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. «fr : Kéziratokat nem adunk vissza. . . MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : 1 Laptulajdonos : Dr. Tóth Zoltán. Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre . . ' ..................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Rend, béke, nyugalom. Nagykároly, 1910. julius 30. „Az államban, amely foglalatja voltaképen az ország minden erőtényezőjének, harceszközként szerepel a nemzet culturája, energiája, egyetértése, politikai érettsége, azonkívül a nemzet fizikai állapota, gazdagsága.“ így beszél a képviselőházban a honvédminiszter, a „cultur katona“. Szó sincs róla, általános emberi és művelődési szempontból kellemesen meglepő, ha egy generális nem átalja kigombolni a fullasztó waffenrokkot és levenni a fejéről a súlyos zöld tolias csákót. Az sem lényeges, ha valamint azelőtt a copfok buzgó ápolásában és nagyranövesztésé- ben a birodalmi szövetséges volt e mintakép, úgy most a szabadabb levegő is onnan, Berlin felől áradt volna be eme dohos monarchiába. Ez különben természetes is. A másodosztályú nagyhatalom az első osztályútól kap biztatást, útmutatást és leintést. De még az is igen naiv ember volna, aki azon akadna fen, hogy a honvéd!miniszternek magyar szavakból összerakott szónoklata tulajdonképen osztrákul van elmondva, hiszen a honvédminiszteri sarzsi igen-igen csekély dolog viselőjének másik hivatalához, a császári királyi generáiissághoz képest. És ugyan ki emlékszik ma már azokra az időkre, amikor a m. kir. honvédség minisztere nem osztrák generális, hanem civil állományú magyar ember volt. Csak az a kár, hogy a honvédminiszter nevezetes beszédének ama részét amelyet e cikk élére irtunk, a megfelelő glosszákkal nem kisérte és bővebben meg nem magyarázta azokat a különös nyomatékkai hangsulyszerü harceszközöket munkapárti modorban. Első harceszköz a nemzet cuiturája, amelyet awieni Belvedereből kapott utasítások szerint a volt néppárti vezér éppen ma igyekszik a lehető legfelekezetibb mederbe terelni és ha rajta áll bizonyosan valóra váltja mindezen ultramontán törekvéseket, amelyeket Apponyira ráfogni egyik legkedvesebb passziója volt a munkapárt mai tagjainak akkor, amikor még kivüiről fenekedtek a hatalmon levő koalíció eijyr. Ma már — szinte hihetetlen — az is merőben közömbös, hogy ehhez a Zichy János-féle politikához mit szól Tisza!? Tisza, aki kételkedő volt akkor, amikor Khuen vakmerőén bizakodott, “— Tisza, aki naiv volt és nem ismerte eléggé a csengő érc erejét, — Tisza, aki még mindezeken felül választójogi álláspontja következtében a legfelsőbb körök intim jargonjában bizonyára fiók Jusíhnak neveztetik. Pedig Isten látja lelkét, milyen távol van a legeslegcsekélyebb nemzeti áspiració- tól is! Második harceszköz: a nemzet energiája, harmadik: a nemzet egyetértése, melyekkel törhetetlenül és osztatlanul igyekezzék visszaszerezni Magyarországnak a pragmatica sanctió korebeíi államjogi helyzetét. Negyedik harceszhöz: a nemzet politikai érettsége. Nagyon helyes, hogy igy választások után nem politikai józanságról, hanem érettségről esik szó, mert a választás eredménye politikai érettséget távolról sem bizonyít. Végül az utolsó, ami pedig legelsőnek mondható harceszköz, a nemzetgazdagsága. Níucs okunk hinni abban, hogy a kormány a nemzeti vagyonosodást komoly célul tűzte volna ki. A közös vámterület és közös bank eszméje ép úgy, mint az avult adózási és birtok rendszer a nemzeti gazdagodás utjából mig nem lesz elterelve, hiú reménység marad csupán.'Már az első próba —a román kereskedelmi szerződés — nem sikerült a gazdagodási politika szempontjából, mert a gazda érdekeit sérti: De még a kezdetnél vagyunk, s érdekes lesz annak tanulmányozása, hogy a generális miniszter által említett eszméké. a társminiszíerek mennyire nem valósítják meg. Újság alapítás. I. (Színhely: a New-York kávéház. Együtt vannak egy hosszú márványasztal körül: a pénzember, a főszerkesztő, a szerkesztő, két munkatárs és egy hirdetési ügynök) A főszerkesztő: ... ön, tisztelt ur, mindössze nyomorult nyolc-lizezer koronát reszkiroz ennél a fényes vállalkozásnál. Rosszul fejeztem ki magam, mert nem is reszkiroz. A pénze biztosabb, mintha a „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank“-nál helyezné el. Ez egy olyan újság lesz, amit venni fognak az emberek, ez egy oiyan újság lesz, hogy tolongani fognak az ajtónk előtt a hirdetők ..." A pénzember: Szép, szép. Hiszen én barátja vagyok a sajtónak, hiszen én még azok közül az utolsók közül való vagyok, akik még bíznak abban, hogy ujságkiadásból is lehet pénzt keresni, de mégis . . . mégis . . . I A főszerkesztő: Ön barátja a sajtónak, de egyébbként naiv ember, aki a dolgot nem érti. Uram, egy jó újság kész aranybánya. Mindjárt fel fogom nyitni az ön szemeit és el fogom oszlatni összes aggályait. A pénzember: Halljuk, fiatalember . . Nyissa fel a szemeimet. A főszerkesztő: Alapítandó újságunk a megtestesült szenzáczió lesz. Már a cime is óriási. „Igaz ut“ ez lesz a czime. Hetenként egyszer jelenik meg és minden megjelenésünkkel jobban és jobban hódítjuk meg a közönséget. Mert mit fog hozni az „Igaz ut? Botrányt és leleplezést. Ez kell a magyarnak és nem vers Álba Nevistől és nem sziporkás tárcza a Lux Terkától. A pénzember: Politika nem lesz ? A főszerkesztő: Lesz az is. De csak akkor, ha a miniszterelnök beadja a derekát és kiutalja a szubvenciót. A lapot adjuk 50 fillérért, a mi tizezer példánynál kitesz hetenként egyezer korona bevételt. A pénzember: El fog fogyni tizezer példány ? A főszerkesztő: Hát nem fog elfogyni. Tudok én szerkeszteni. Olyanokat fogok imi és Íratni, hogy csak úgy fog zúgni az utcza. Na, és a bankokat sem szabad elfelejteni. A szerkesztő: (aki eddig hallgatott) Nem bizony. A bankok hozzák a tejfölt. A pénzember: Mit akarnak maguk a bankoktól ? A főszerkesztő: Hehe, lesz közgazdasági rovatunk is és kijárunk a bankoktól pausálékat. Minden bank beadja a derekát. Minden bank kiguberái öt-hatezer kroncsit. Bízza ezt csak Bogáncs szerkesztő urra. Neki gyakorlata van a pausálék kijárásában ... Na — és gyerünk tovább. A hirdetés sem kismiska. A hirdetéseket Birnbaum ur csinálja. (A hirdetési ügynökhöz) Mennyi hirdetést fog , összehozni, Birnbaum tata ? A hirdetési ügynök: A mennyi csak jólesik. Az ismeretségem ... a népszerűségem . . . Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb basbajtó a világhírű F PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta vane két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak
