Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-10 / 15. szám
15-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-ik oldal. képviselet az illetőnek jelentős jövedelmet hozhat. Ajánlatok: Garai Kornél hirdető irodájába, Budapest, VI. Vörösmarty utca 73. intézendők, „képviselet“ jelige alatt. — A nagykárolyi kath. legényegyesület f. hó 17-én vasárnap, a Polgári Olvasókör nagytermében műkedvelővel egybekötött táncz- mulatságot rendez. Színre kerül a„ Virágfaka- dás“ ez. vígjáték. x A fővárosnak egyik legfontosabb egészségügyi intézménye dr. Batizfalvi István Zoltán egt. tanár, Pest vm. tb. főorvosának, az operativ és a müfogászat speciálistájának fogorvosi intézete (Károly körút 3.) A főváros ezen joggal egyedülinek mondható ilynemű-intézményének, .melyben évtizedeken keresztül sok ezer fogbetegség kezeltetett, csakis e célra átalakított helyiségei a közegészségügy és operativ kívánalmainak megfelelően a legmodernebbül vannak berendezve. Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködésével egész nap reggel 8 tói este 7 ig nyújtanak biztos segélyt a fogfájás kínzó betegsége által gyötörteknek. Az intézet laboratoriummal és technical mühelylyel van összekötve, hol a legjobb rendszerű müfogpótlások készülnek és minden kellémetlenség nélkül helyeztetnek be. Mérsékelt árak. Levelekre az intézet készséggel válaszol. — Az Est: a hirlapirás szenzációja. Április 15-én Miklós Andor szerkesztésében Budapesten uj napilap indul meg Az Est címmel. Délután két órakor jelenik meg s az első teljes újság lesz, mely még az nap este a magyar városokba viszi a főváros, az ország és a világ az napi híreit. Az Est a mindennap délutáni legelső gyorsvonattal indul és minden más újságot megelőzve érkezik a magyar városokba. Az Est független politikai napi lap, szabad és meg nem alkuvó a politika, a társaság, a színház, sport és közgazdaság legújabb híreivel ; szókimondásban és radikális függetlenségben vele senki sem konkurálhat. Mottója ez: „Senki se lehet olyan nagy, vagy olyan gazdag, hogy Az Est ne mondja meg róla az igazságot, és senki sem lehet olyan kicsiny és szegény,-hogy Az Est meg ne hallja a szavát. „Szerkesztősége a legelsőrangu. Munkatársai: Ignotus, Bródy Sándor, Molnár Ferencz, Pásztor Árpád, Kéry Pál, Adorján Andor, Gergely István, Kemény Simon, Szép Ernő és Salusinszky Imre helyettes szerkesztő; olyan gárda, melyet magyar lap alig mutathat fel. Sport rovatát az országos hirü athléta: Gillemot Ferencz vezeti, s minden rovat élén a legkitűnőbb emberek állanak. Technikai kiállításában 'Az Est páratlan. Előfizetési árai: egész évre 16 korona, félévre nyolc korona, negyedévre négy korona és egy hóra egy korona negyven fillér. Egyes szám ára négy fillér (két krajcár) s minden nap legalább tizenkét négy hasábos oldalon jelenik meg. Az Est szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII. Miksa u. 8. (Athenaeum palota.) IPARÜGYEK. Előfizetési felitivás ! A „Szatmárv ár megye“ czimü hetenként (vasárnap) megjelenő függetlenségi és 48-as eszméket valló politikai lap az ipái osság érdekeinek szakszerű képviselete céljából egy állandó rovat vezetését határozta el. E rovatban az ipar minden ágával foglalkozni kívánunk. Leközöljük az iparkamara, a közigazgatási bizottság és a minisztériumoknak összes, — az iparosságot érdeklő — intézkedéseit és újabb elvi jelentőségű határozatait. Közölni fogjuk az összes szaklapok lényegesebb és iparosainkat érdeklő közleményeit. Ismertetjük a fontosabb vállalatokat és minden — különösen a helybeli iparosságot érdeklő — kérdést tárgyilagosan felvetni és megvilágítani fogunk. Helyt adunk e rovatban bárkitől jövő és szakszerűen megszerkesztett iparügyi közleményeknek sőt kérjük iparosainkat, hogy ebbeli törekvéseinkben támogatni szíveskedjenek és az egyes iparágak esetleges fejlesztésére vonatkozó észrevételeiket, vagy terveiket velünk közölni szíveskedjenek. E célból lapunk előfizetési árát két féle módozatban állapítjuk meg az iparosok részére: Az első szerint lapunk előfizetési ára 8 (nyolc korona), melynek ellenében az előfizető iparos rendesen kapja a lapot és ezenkívül joga van évenként 4-szer (négyszer) tetszés szerinti időben 4—8 soros, hasábos hirdetést közzétenni; mint már mai számunkban is látható. A második módszer szerint az évi előfizetési ár (hat) 6 korona, mely esetben az előbbi jelzett hirdetés nem jár. A „Szatmárvármegye“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A magyar kisiparosság. (—y) Ha visszapillantunk kissé a múltba, azt látjuk, hogy iparosaink, különösen kisiparosaink — még nem is olyan régen — jómódban és megelégedésben éltek. Állandó és szorgos munkával elfoglalva, a megelégedettség boldogságával nevelték fel gyermekeiket, akik apjok örökébe lépve megsokszorozott erővel és tudással folytatták apjok mesterségét és virágzóvá tették azon iparágat, amelynek jó hire az ország határát is — nem egy esetben — túllépte. És ha a mai állapotokat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az a régi megelégedettség már tűnőben van, csak itt-ott találunk a régi boldogságból valamit, ami emlékeztet a múltra és még biztat a jövőre. És ha ennek az okát kutatjuk, könnyen megtalálhatjuk. Akkor még nem törtex át az ország határain az idegen dolgok, az idegen iparczikkek és keresettebb volt a honi termék, amit magyar ember készített el. Azóta meglazult az ország kerítése és a réseken át az idegen áru mindjobban és jobban jön be, aminek a természetes következménye a belső iparágak gyengülése, majd a pangása. Mert az idegen — most már konkurrens — gyengébb anyagot, gyengébb munkát adván, olcsóbban is adhatta azt és igy a jó magyar készítmény, — mert a magyar jó munkájáról mindig hires volt — háttérbe szorittatván, eladatlan maradt és igy a pénz (a forgótőke) kamatozatlanul (hozadék nélkül) állott benne ; s újabb munkásságra tér nem’ nyilván, megakadt a szorgalom kifejthetése, ami az iparágak gyengülését önkénytelenül maga után vonta. Innen magyarázható ki az iparosoknak mostani azon törekvése, hogy gyermekeiket inkább bárminek, mint iparosnak neveljék. Különös előszeretettel adják pedig a hivatali pályára. Legközelebb arról fogunk szólani, hogy mennyiben helyes vagy helytelen ezen nevelési módszer az iparosok részéről, tekintettel az egyes iparágak fejlődésére ! ?! * — A Nagykárolyi kerületi munkásbiztositó pénztár évi rendes közgyűlését április hó 24-én d. e. 10 órakor tartja meg saját helyiségében. — Nagykárolyban a tavaszi nagyvásár e hó 11. és 12-én fog megtartatni. — Csavaráruk és reszelők olcsóbbodása. A csavar és reszelőkartel felbomlásának hatásai már kezdenek mutatkozni, mert az eddig kar- tellirozott gyárak a legélesebb versenyt vették fel egymással. A verseny első eredménye, hogy az árak 5 és 10 százalékkal lejebb szállottak, de különösen egyes kisebb csavargyárak még ennél is nagyobb engedményeket adnak. Egy uj aranymosó vállalat. Nagybánya és vidékén húzódó aranytartalmu kőzetek a vizek által össze hordott törmelskeknek kiaknázására vállalat van alakulóban „Első Nagybányai Aranymosó Társulat“ cziinen 128,000 korona alaptőkével. Ezen vállalatnak alapját Grósz Károlynak, a nagybányai m. kir. bányakapitányságtól 1909. évben nyert kutatási engedélye képezi, valamint az annak alapján fennálló 60 drb zárt kutatmány. Ezen területeken nagyobb kézi aranymosások eszközöltettek és szakszerű vizsgálatok folytak úgy, hogy a vállalat hasznot hozónak ígérkezik. A vállalat üzemét folyó év nyarán kezdi meg, mely üzem egy gőzkotróból és az aranymosóból fog állani és naponta 1—2300 tonna fövényt lesz képes feldolgozni. — A debreczeni dohánybeváltó hivatal munkásai részére menhelyet létesít és arra az árlejtést a f. hó 25-én tartja meg. — Vasbetonhid építése Beregszászon. Beregszász városa a közkórház melletti régi rozoga fahid helyett egy uj betonszerkezetü faludat építtet. E 7 méter nyílású hid építő munkálatait a városi mérnöki hivatalban április ho 18-án verseny utján adják vállalatba. — Gnmmi-áruk drágulása. A magyar és osztrák ruggyanta-áru gyárak gyártmányaiknak árait április 1 -étöl 10%-al fölemelték. Az áremelés a nyersgummi rohamos drágulásában találja magyarázatát. — Az osztrák cukorfinomitók kartelje. A Magyar Kereskedők Lapja értesítése szerint, az osztrák cukorfinomitó kartel elhatározta, hogv áprilisra a kontinensnek 5%-át teszi szabaddá eladásra és megadóztatásra. Egyúttal a finomított cukor árát 100 kg.-ként további 50 fillérrel felemelték, Ezt az áremelést a magyar gyárak is életbe léptették, úgy hogy a nagy süveg ára ma 88.75, a kocka cukoré 90.75 K. 100 kg.-ként. — Magyarország külkereskedelmi forgalma az év első két havában, a magyar statisztikai hivatal kimutatása szerint, a következő volt: Árukivitelünk 1910. év január és február havában 199.9 millió koronát tett ki, inig a behozatal 247.4 millió K volt. Ekként a két havi mérleg 47.5 millió K, pasziv szaldóval zárul, mig az 1909. évi első két hópassziv szaldója csak 16.5 millió K volt Ausztriával való közbenső forgalmunkban pedig a két havi behozatal 181.7 miliő, a kivitel 139.5 millió K volt, a közbenső mérleg tehát 42.2 millió koronával passzív. Megjegyzendő, hogy az osztrák kereskedelmi minisztérium kimutatása szeBubát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-uíca 1. sz. Alapittatott 1902. ■li I
