Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-02-07 / 6. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 6-ik szám felhozhatnak, egytől-egyig egyoldalú túlzás és hogy az adóreform törvényjavaslatai mindenütt szem előtt tartják az arányosság, a méltányosság és az igazság szempontjait. Azok az érvek, amelyekkel Wekerle Sándor miniszterelnök összezúzta a felszólalások során elhangzott kifogásokat, mindmegannyi támasza volt egy jól átgondolt, magasabb nézőpontról kiinduló és minden részletében ezzel harmonizáló adópolitika nagyfontosságu és sikerült alkotásának — Érdekes vendége van pár nap óta Budapestnek Kemal bey, az Ikdam cimii törők lap főszerkesztője és az ifjú törökök egyik vezére látogatott el a fővárosba, hogy a magyar politikai és államjogi viszonyokat tanulmányozza. A török publicista és politikus Vámbéry Ármin kalauzolásával sorra járja a képviselőházat, a politikai pártköröket, látogatásokat tesz a minisztereknél és a magyar politika egyéb kiválóságainál. A Reichsrathot elnapolták. Minthogy az osztrák kormány az obstrukcióval nem boldogul, az ülésszakot császári kézirattal berekesztette ; igy most újra átveszi az uralmat: a hires tizennegyedik szakasz. Vármegyénk kikerekitése. Mozgalom az érmihályfalvai járásnak vármegyénkhez leendő csatolása iránt. Már hirt .adtunk arról, hogy majd az általános választójogról szólló törvényjavaslat végrehajtása alkalmával vármegyénk határa a szomszéd vármegyék egynémelyik községével kikerekitő lesz. Történik pedig ez részben úgy, hogy Bihar és Szabolcs megyék több értékes községét vármegyénkhez csatolják, viszont másrészt tőlünk néhány községet Szabolcs, néhányat pedig Szilágy vármegyéhez csatolnak. Ez a kikerekitési tervezet azonban természetesen mindaddig csak tervezet marad, mig az általános választójogi törvényjavaslatot a képviselőház nem tárgyalja, amikor is ebben a kérdésben az illető vármegyék főispánjai a belügyi kormánnyal együtt egyértelműen s véglegesen meg fognak állapodni. Azonban ettől eltekintve, még az általános választójogról szóló törvényjavaslat végrehajtását megelőzőleg úgy igazságügyi, mint közigazgatási szempontból tárgyalás alá veszik az érmihályfalvi járásnak egészben, vagy jelentékeny részben vármegyénkhez leendő átcsatolását. nyok diadal utjai s tervezgető szülők biztató reményei. Mennyi álom, mennyi emlékezés, mennyi szeretet és remény vesz téged körül te szélhámos Karneval. S mit adsz mindezekért híveidnek cserébe? A leányálmok szétfoszlanak, a gavallérok csődbe jutnak, a szép asszonyok megcsunyul- nak, a s ülők beváltatlan reményei megtépet- ten szállnak tova. Uralkodásod egyetlen eredménye annak a problémának megfejtése: miként lesznek a vendéglősökből rövidesen és könnyű szerrel virilisták. A könnyüvérü herceg nagy bűvész. Jól tudja azt, hogy a mindennapi élet keserves gondjai között élő ember a maga rideg s józan egyéniségével nem az ő hive. Mit tesz tehát ? Átváltoztatja egy-egy estére olyanokká, a milyeneknek az ő alattvalóinak lenni kell. Vidám, gondtalan, önámító emberekké. Mert ne higyjék önök, hogy a bálban ugyanazon embereket találni, kiket délelőtt a hivatalban, odahaza vagy az utcán látni. Mások az emberek a mindennapi életben mások a bálban. Igazi hamisíthatatlan egyéniségüket ott hagyták künn a ruhatárban. A mit a bálban látni, az már Karneval herceg bűvészkedése. A bálban mindenki előkelő. A ki bálon kívül is az, az még előkelőbb. Mély, de öntudatos meghajlással üdvözlünk mindenkit. Magatartásunk tizszerte feszesebb a mindennapinál. Mozdulataink kimértek. Csevegésünk azonban könnyed és fesztelen. Hja 1 ez igy előkelő, igy sikk. Bálban ne higyj senkinek. Nem látod ott egyiknek sem az igazi arcát. Álarcot húzott mindegyikre Karneval. Ez az átcsatolás nemcsak Szatmárvárme- gyére, hanem főként Nagykároly városára s a nagykárolyi járásra nézve képez igen fontos érdeket. Kétségtelen nagy érdeke Érmihályfal- vának s e járáshoz tartozó községeknek is, melyek úgy vasúti, mint közúti összeköttetésüknél fogva, valamint a vásárok, igy tehát ipar s kereskedelem szempontjából is Szatmárvárme- gyéhez, illetve Nagykárolyhoz közelebb esnek. Mert az végre is csak példátlan állapot, amely az érmihályfalvi járáshoz tartozó Piskolt községnél is van. Piskoltnak vármegye székhelye és pénzügyigazgatósága Nagyváradon (jövetmenet két napi járóföld), főszolgabirósága Ér- mihályfalván, adóhivatala Székelyhidon, orsz. képviselő választó központja Margittán, járásbírósága Nagykárolyban van. Ezek az abszurd körülmények eléggé" meggyőzték az illetékes köröket, hogy e járást mielőbb Szatmárvármegyéhez kell csatolni. Ez átcsatolást maga a belügyi kormány is méltányosnak tartja. Ezt különben történelmi tény is igazolja. Ugyanis Piskolt, Vasad, Érsemlyén, Ermihályfalva, Gálospetri és még néhány bi- harmegyei község a XV. és XVI. században Szat- márvármegye kötelékébe tartozott. De ezen kérdés megoldását a fönnebb elmondottakon kívül szükségessé teszi még az a körülmény is, hogy e járás földbirtokos osztálya egyértelműen kívánja járásuknak vármegyénkhez leendő átcsatolását. A mint mi jó forrásból értesülünk, úgy Érmihályfalva, mint vidékének földbirtokosai mozgalmat indítottak az iránt, hogy a belügyi kormányt e járás átcsatolására rábírják, még mielőtt az általános választójogi törvényjavaslat •alapján a kikerités megtörténnék. Úgy hisszük, nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy Szatinárvármegye, főleg pedig Nagykároly város szempontjából üdvös és szükséges a kérdés ilyetén való mielőbbi megoldása. Mert ha Érmihályfalvát vármegyénkhez átcsatolják, úgy az, mint a járás központja járásbíróságot és adóhivatalt is kapna. (Ez esetben biztos tudomásunk szerint semmi akadálya sem volna a nagykárolyi törvényszék felállításának. E járás idecsatolása s ott egy járásbíróság felállítása által a tervbe vett nagykárolyi törvényszékhez 4 járásbíróság tartoznék.) Másoldalról pedig Nagykároly város egy kiválóan gazdag, előkelő mezőgazda közönséget nyer. Az e járásban lakó ősi nemesi birtokos osztály, mint a Fráter, Draveczky, Gorove, Bujanovics, Szirmay, Szúnyog és a többi régi nemes családoknak városunk lenne közigazgatási és pénzügyi tekintetben a gócpontja. ÉlvitázAmott valaki felháborodva küldi vissza a pincért, mert magyar pezsgőt szolgált francia helyett. Odahaza vinkót iszik. „Ehetetlen ez a borjuvesés“ — panaszkodik egy családapa, pedig odahaza olyan ízletest talán sohasem evett. Hanyag előkelőséggel vet egy húsz koronás bankót a cigány tányérára egy ifjú gavallér, pedig a szive szakad meg utána. Nagy keservesen, sok utánjárásra szavazott meg egy száz koronás váltóját a minap a szövetkezet. Ha bálban önök valakinek a kilétével tisztába akarnak jönni, vonjanak le előkelőségéből netto 50 százalékot, tegyenek hozzá bruto félannyit, vonják el az egésznek felét, kész az egyenleg. Előttük áll a tapasztalatlan, az ismeretlen idegen. * Linné, a természettudós 24 seregre osztotta a növényvilágot. Én is osztályokra osztom a báli közönséget. Nem indulok Linné nyomán, pedig virágos kert a bálterem is, — hiszen mennyi ott a százszorszép, a feslő rózsa s a gyöngyvirág! — hanem megmaradok a nem, rend és osztályszerinti csoportosításnál. Tehát: I. Csoport: A mamák. Bátran állíthatom, hogy ők a legszükségesebb tényezői a bálnak. Náluk nélkül nem lehetne bál. Legnehezebb feladatuk kihúzni úgy a bált, az éjszakát, hogy ültükben ne bóbiskoljanak. E csoportba tartoznak, de abból magasan kiválnak a bálanyák. A régi jó időkben csak egy mamája volt a bálnak, ebben a kutya, önző világban azonban sokszor egy tucat is kevés. Mint jól tudjuk minden bálanya tündöklő jelenség, kinek Rákóczy mars, piros bársony fotel s egy métermázsás csokréta dukál. hatatlan tény, hogy városunk forgalmát e járás közönsége kiszámíthatatlan módon emelné. Hiszen úgy a vasúti, mint a transversális közúti direkte összeköttetésnél fogva e járás községei és birtokosai ide gravitálnának, városunkkal szorosabb összeköttetésbe jönnének. E járás átkapcsolása tehát városunkra nézve úgy mezőgazdasági, mint ipari, kereskedelmi és forgalmi szempontból nagyfontosságu kérdés. A város érdeke tehát, hogy e kérdés el ne aludjon, hogy, e mozgalomnak mielőbb eredményei is legyenek. Nemcsak az érmihályfalvi járás lakosságának, főleg birtokos osztályának figyelmét kell ébren tartani, de az illetékez köröket is meg kell e kérdés igazságáról győzni. Ez pedig annál is inkább könnyebben keresztül vihető, mert illetékes helyen eddig folytatott tanácskozások szerint Gálospetri, Vasad és Piskolt községeknek vármegyénkhez leendő átcsatolása ellen semmi akadáty sem forog fönn. Készül a Kossuth serleg. A Kossuth serleg gyűjtő bizottság fölkérte dr. Falussy Árpádot, vármegyénk főispánját, mint a nagykárolyi függetlenségi párt diszel- nökét, hogy a március 15-én felavatandó Kossuth serleget a bizottság által kidolgozott tervezet szerint egyik budapesti ezüstgyárosnál rendelje meg. Vármegyénk főispánja a bizottság kérésének eleget is tett, értesülésünk szerint egyik budapesti ezüstgyárosnál egy kiválóan díszes serleget rendelt meg. A serleg antik ezüst (oxidált) kiilsejü, aranyozott belsejü, talpas, kehelyszerű lesz. Egyik oldalán Kossuth Lajos dombormű mellképe lesz. A kép az 1848-iki időkből ábrázolja Kossuthot. A kép jobb oldalán Magyar- ország, bal oldalán Nagykároly város címere lesz bevésve. A kép alatt Kossuth Lajos egész egyéniségét és működését jellemző jelmondatát örökítik meg: „Szabadság, jólét és boldogság a magyarnak.“ A domborművel ellentétes oldalon ez áll: Nagykároly város hazafias társadalmának lelkes gyűjtéséből. 1908—1909. Hisszük, hogy a serleg művészi kivitelű lesz! Reméljük ezt annál is inkább, mert a gyáros megkérte főispánunkat, hogy a kész serleget mutassa majd be Kossuth Éerencnek' A serleg március 6-án lesz kész. A mamákhoz sorozom, mint alfajt a menyecskéket. Nagyobbrészt már ők is mamák. Oly gyermekek mamái, kiknek papáit irigyelni szokás. II. Csoport: A papák. Ők már kevésbé szükséges báli tényezők. Rájok csak a bál estélyéig van szükség, mig t. i. bugyellárisuk tele van nagy s kis bankókkal. A bálban unatkoznak, bánatukban nagyokat isznak vagy kártyáznak. A papák közzé tartoznak a notabilitások. Rendesen a bálanyák férjei. Ezek nem isznak, nem kártyáznak annyit, mint a többi boldogboldogtalan papák, de annál többet unatkoznak. A bálban rendesen nagy udvar veszi őket körül, miként a bálmamákat. Sok üres fecsegést kell végighallgatniok s egy pár tucatszor erőltetett mosolyt kell lerebenteni ajkukról. III. Csoport: A leányok. Ők az egyetlenek, kiknek komoly okuk van bálba járni. Sajnos, szegénykékben még él az a tévhit, hogy a házasságok a bálteremben köttetnek. Pedig bizony ma már a telekkönyvben kezdődik a szerelem. A leányok csoportjában három alosztályt különböztethetünk meg. Az elsőbe tartoznak azok a kis fehérruhás leánykák, kik most élik át nagy szivszorongva az első bál édes izgalmait s akik szebb muzsikát a huszártisztek sarkantyú pengésénél még nem ismernek. Bokorugró ruhájukon kívül ismertetőjelük, hogy a bosztont még nagyon félénken táncolják. A második osztályba tartozók már nem ujjoncok sem a bálteremben, sem a boszton terén. A férjfogás művésznői ők. Kedves csárdásuk : „Asszony, asszony, az akarok lenni!“ ... A harmadik osztályt az előbbi kettőből kilépett, de a mamák sorába sajnos még be
