Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1908-01-12 / 2. szám
2. szám SZATMÁ RVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Következett a napirend. Albizottságok választása. Az ülés első tárgya a közigazgatási bizottság albizottságainak titkos szavazás utján történt megválasztása volt. Beadatott 17 szavazat s megválasztattak: a Fegyelmi választmányba: Dr. Böszörményi Emil, N. Szabó Antal, Kacsó Károly, Plachy Gyula rendes, Domahidy Sándor, Bodnár György póttagokul. Az Árvaügyi felebbezési bizottságba: Domahidy Sándor, Papp Béla rendes, Böszörményi Zsigmond póttagul. Az Erdészeti albizottságba: Ilosvay Aladár elnök, N. Szabó Antal alelnök, Kacsó Károly rendes tagul. A Il-od fokú erdei kihágási bíróságba: Domahidy Sándor, Luby Géza, Jékey Zsigmond, Böszörményi Zsigmond rendes, Jármy András, Kacsó Károly, Plachy Gyula, Madarassy Dezső póttagokul. A Munkásügyi albizottságba: Domahidy Sándor, Madarassy Dezső, Jármy András, Jékey Zsigmond rendes, Böszörményi Zsigmond, Kacsó Károly, Bodnár György és Dr. Böszörményi Emil póttagokul. Alispáni jelentés. Az alispáni jelentés, mely különösebb fel- emlitésre méltót nem tartalmazott, tudomásul szolgált. Luby Géza emelt itt panaszt a csekei ut használhatatlansága miatt s különösen azt kifogásolta, hogy az utkészitéshez szolgáló köveket a szabad közlekedést akadályozó helyen halmozták fel, ami a lakosokra nemcsak kellemetlen, de veszélyes is. Ilosvay Aladár alispán és Kacsó Károly államépitészeti hivatali főnök felszólalásai után interpelláló a választ tudomásul vette. Miután a vármegyei jegyzők referáltak az elintézett ügydarabokról, következett a szak- referensek jelentése. A kir. tanfelügyelő jelentése. Bodnár György kir. tanfelügyelő előadta, hogy a múlt hó folyamán számos község iskoláját vizsgálta meg és szomorúan konstatálja, hogy főkép a gör. kath. iskolákban tarthatatlan állapotok uralkodnak. Oly visszás dolgokat tapasztalt egyes községekben, hogy kénytelen volt egy tanító ellen fegyelmit indítani és több ízben bírságolni is. Nem egy helyen a tanköteles gyermekek iskola híján szűkölködnek, a tanitóváltozás pedig valóságos rendszerré nőtte ki magát. E mizerábiüs állapoton tehát sürgősen segíteni kell. Jelenti továbbá, hogy államsegélykép fizetésekre 11,067, korpótlékokra 5614 korona fordittatott, hogy 93 községben évről- évre 10 uj iskola létesítését kérelmezte a kultuszminisztertől. Különösen kiemelte a nagykárolyi elemi iskolák szomorú állapotát. Itt — úgymond — a múlt évben 172 tanköteles maradt el indokolatlanul az iskolától s általában városunk népoktatása, főkép az iskolák túlzsúfoltsága miatt, nem felel meg a kivánalmaknak. A tanyákon lakó tankötelezettek részére egy tanyai iskola felállítását javasolja. Dr. Falussy elnök az elmondottak alapján a tűrhetetlen állapotok mielőbbi orvoslását elodázhatatlannak tartja. Tanfelügyelő olyképen vél segíthetni a nagykárolyi népiskolák baján, hogy a túlzsúfoltság megszüntetésére újabb iskolákat kell felállítani és mivel ismeri városunk anyagi viszonyait, javasolja, kéressék fel a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter azok létesítésére és szóló hiszi, hogy miként e téren más hasonlósorsu városok célt értek, Nagykároly is hozzájut az elodázhatatlanul szükséges iskolákhoz. N. Szabó Antal hozzászólása után a jelentés tudomásul szolgált. Az ügyészség köréből. Ifj. Jákó Sándor kir. ügyész jelentése szerint elmúlt hónapban letartóztattak 311 egyént, szabadult 278. Árvaszék. Ilosvay Ferenc árvaszéki elnök jelenti, hogy 7996 ügydarab érkezett be, amelyből elintézést nyert 2392, hátralékban maradt 602 ügydarab. A pénzügyigazgató jelentése. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigazgató előadása szerint elmúlt évben az adó és illetékek befizetése kedvezőtlen volt. Luby Bélához Csenger és vidékéről panasz érkezett, hogy számosán minden adóintés nélkül jutnak az adóvégrehajtóval közelebbi összeköttetésbe. Ebben szóló a közönség zaklatását látja s méltányosságot kér. Plachy pénzügyigazgató előadja válaszában, hogy a végrehajtónak csak az adófizetési terminus lejárta után 15 nappal szabad foglalás céljából megjelenni s ha ezidő alatt nem fizetnének, tűzhető ki 8 napra reá az árverés. Ő azonban ehhez nem ragaszkodik feltétlenül, mert indokolt esetben haladékot ad, sőt megesik az is, hogy egyes felek kérvényét maga terjeszti fel pártolólag a pénzügyminiszterhez. Domahidy Sándor az ünnepnapokon történő adóvégrehajtások ellen szólal fel, amihez elnök is hozzájárul. A jelentést egyébiránt tudomásul vették. Közegészségügy'. Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos Szatmárvármegye közegészségügyét elmúlt hónapban kedvezőtlennek mondja. Különösen a vörheny, tífusz és kanyaró léptek fel járványosán egyes községekben. Az egészségügyi állapotok kedvezőtlen voltát elsősorban a körorvosi állások belöltetlenségének és kevés számának tudja be, amelyen „bármi áron“ segíteni kell. Részletesen kifejti ezután azon teendőket, amelyektől az egészségügy javulását várta. Falussy elnök a Szatmárvárosi járványról tesz emtitést, amelyet a községekből hurcoltak be a városba s szóló is azon van, hogy a körorvosi állások betöltése mielőbb keresztül viendő, ha máskép nem, az orvosi fizetésemelésével. Indítványozza tehát, hogy a közigazgatási bizottság terjessze a Ház asztalára az orvosügy rendezését sürgető kérvényét. Ilosvay Aladár az államosítás mielőbbi magvalósítása mellett érvel, mig Luby Géza két szerencsétlen kimenetelű veszettségi esetről tesz említést, amely miatt kétségbe vonja a Pasteur-féle oltás sikerességét. Dr. Falussy elnök: A legnagyobb vívmány a világon! Elnök indítványa, valamint a jelentés elfogadtatott. Gazdasági ügyek. Luby Béla közgazdasági előadó jelentése szerint elmúlt évben nagy változatosság tapasztalható a vármegye közgazdasági életében. A termés általában középtermés volt. Búza kevés termett ugyan átlagban, de kárpótolta a gazdákat a kitőnő árpa, mely magas áron kelt el, továbbá jó tengeri termés, lóheremag és repce, melyek szintén élénken keresett cikkek voltak. Takarmány sok volt és különösen a lóhere, lucerna és bükköny sikerült. Szintén örvendetes esemény, hogy szociális mozgalom nem fordult elő, csupán a napszám ára emelkedett 4Ó—80 fillérrel. Az állattenyésztés szépen jövedelmezett és bár időközben estek az árak, még most is kielégítők a viszonyok. Különösen a lótenyésztés indult örvendetes lendületnek. Falussy főispán: Az aranka-irtások mikép foganatosíttattak ? Luby: A főszolgabírók felügyelete mellett, de kevés eredménynyel. Szigorúbb intézkedést kér. Államápitészet. Kacsó Károly főmérnök jelentése tudomásul szolgált. Megjegyezzük itt, hogy államépitészeti hivatalunk főnöke kérelmezte a kis- majtényi vasúti állomásnak Nagymajtényba való áthelyezését. Állategészségügy. Kellner György törvényhatósági állatorvos jeleuti hogy az állategészségügy elmúlt hónapban kedvező volt. Száj- és körömfájás, takonykor, juh-himlő eset nem fordult elő. Lépfene volt 8 helyen, veszettség 2, rühkór 1, sertés- orbánc 1, sertésvész 2 helyen. A vármegye területén 29 marharakodó állomáson elszállit- tatott 3418 állat és pedig 349 szarvasmarha és 3069 sertés. Az ülés e jelentések megtétele után elnök üdvözlő szavaival véget ért. — Tisztelettel felkérjük mindazon előfizetőinket, kik előfizetési dijakkal hátralékban vannak, hogy azt 8 nap alatt a kiadóhivatalhoz juttatni szíveskedjenek, mert ezen idő eltelte után postai megbízás utján fogjuk az előfizetési dijakat beszedni. A Szatmárvármegyei Széchenyi-társulat A- 1880-iki népszámlálás statisztikai adatai megdöbbentő képet mutatlak hazánk magyarságának térvesztése terén. Szatmárvármegye társadalma, ismert hazafiságához hűen, a feltárt helyzeten segítendő, a panaszkodás teréről csakhamar a tettek mezejére lépett. A vármegye vezérférfiainak együttes elhatározása alapította meg e czélból 1832. deczember 28-án a Szaí- márvármegyei Széchenyi-társulatot. Hazánk dísze, Dr. Schlauch Lőrincz egykori bíboros püspök, már az első alakuló gyűlésen félre nem érthető világos magyarázatát adta a Széchenyi-társulat céljának eme kijelentésével : „Nincs jegecesedési pontunk e hazán kívül. Felvirulásunkra, többet mondok: fennállásunkra minden egyes karra, minden egyes szellemi erőre szükségünk van. Egyet nélkülözni szerencsétlenség, egyet is ellökni bűn volna“. A társulat céljául a következő két pontot tűzte ki: a) a magyar állam eszméjének általános elismerést és érvényt szerezni és az ehhez való ragaszkodást erősúeni, b) a magyar érzelem alapítása és szilárdítása mellett a magyar nyelv ismeretét az idegen ajkú lakosok között terjeszteni. De mint mindenhez, úgy ehhez is pénz és pénz kellett. S hogy nem volt szalmaláng a lelkesedés, mi sem bizonyítja jobban, minthogy csakhamar 18 alapitó, 7 pártoló és 260 rendes tagja lett a társulatnak, akiknek tagsági dijai 2955 frtot képviseltek; a vármegye közönsége pedig évi 200 frtot ajánlott fel a társulat céljaira. Mikor az alap ilyeténkép meg volt, a kitűzött célt a társulat a következőkkel iparkodott elérni: 1. A tanítók képzettségének előmozditá- sával, hazafias irányú könyvek kiosztásával. 2. A tanítók buzgalmának fokozása végett jutalmak kitűzésével. 3. Szegény iskolák tanszerekkel való ellátásával. 4. Szegény gyermekek felruházása, illetve tankönyvekkel való ellátásával. 5. Óvodák, menhelyek szervezésével. 6. Magyar nyelvű tanfolyamok létesítésével. Ily helyzetben lépett föl néhai Károlyi István gróf, a nemes ügyek hervadhatatlan érdemű apostola és kimondta a jelszót, hogy a hazafias közművelődésnek előmozdítására minden ember köteles vagyoni helyzetéhez mért arányban áldozni, kimondta az 1%-os önkéntes pótadó eszméjét, melyet az 1885. évi október 8-iki vármegyei közgyűlésen tartott nagyszabású beszédének hatása alatt a vármegye közönsége egyhangú lelkesedéssel szavazott meg. A társulat jövője tehát biztosítva volt. Akkori vezetői a kisdedóvás utján iparkodtak a magyar szólt és érzelmet a gyermekek közvetítésével a családba bevinni. Lassú, de céltudatos munkássággal 109 nyári gyermek- menhelyen készítette elő nemzetünk zsenge virágait a magyarság felé való vonzódáshoz és 24 éven át közel 250,000 gyermek részesült a magyar közművelődés áldásaiban. E negyedmillió minden Demosthenesnél fényesebben beszél! S ha mind ehhez hozzávesszük, hogy a társulat élén most oly kiváló és lelkes hazafiak állanak, mint vármegyénk főispánja és Madarassy Dezső, úgy bízvást remélhetjük, hogy a nagy jelentőségű kultúrintézmény a jövőben fokozottabb mérvben fog megfelelni nemes hivatásának, hazafias céljának. Mely hogy igy legyen, engedje meg a magyarok Istene! Faragó Ignác, ______________________________társulati jegyző. A nagy visszavándorlás. Az az évtizedes gazdasági erőkifejtés, mely az amerikai gyáripart a fejlődés példátlan nívójára emelte s mely innen-tul egy pár százezer magyar embert is kivándorlásra csábított, végre hát újból lejtőre jutott. Újból — mondom — mert nem első Krízise ez a mostani, az ifjú Egyesült Államok hatalmas iparának. Az a határtalan vállalkozási kedv és merészség az ipar terén, amely Amerika városait:
