Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-02-10 / 12. szám
11. szám. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. az iskola elhelyezése a tulzsuffoltságtól eltekintve úgy itt, mint a fiúiskolánál mintaszerű. A leányiskolában az irgalmas nővérek páratlan buzgalma példás taneredményt képes a rendkívüli túlzsúfoltság dacára is felmutatni. A fiúosztályban is van tanosztály, melyben 87 gyermek van összezsuffolva. Zsuffoltak az ev, ref. leányosztályok s különösen a gk. leányiskola, hol 99 gyermek van egy tanítónő vezetése alatt; a gör. kath. magyar iskola, hol szintén ekkora a tanulók száma, a tanterem pedig alacsony. A mi azonban az izr. iskolák elhelyezései illeti, az valóban megbotránkoztató. Az orth. izr. iskola céljaira egy alacsony, sötét, szoba szolgál. Ebben a helyiségben, a hova 25—30 gyermeknél több nem volna elhelyezhető, 60 gyermek szorong. Lehetetlen ott egy órát anélkül kiállani, hogy az ajtó nyitva ne hagyassék. Valóban Isten csodája, hogy itt még a ragály ki nem ütött, a tanítók és a gyermekek egészsége el nem pusztult. Ilyen iskolákra még a legsötétebb Avasban és Bükkben is elvétve találok. Eltekintve a zsuffoltságtól a múlt tanévi statisztika alapján 1875. mindennapi tanköteles közzül 1574 volt az elemi iskolába, 120 közép és polgári iskolákba beiratkozva s igy 180 gyermek volt Nagykárolyban a statisztika szerint iskolakerülő, s igy a törvényes 60 létszámot és 26 tanítói állomást tekintve még 6 tanítói állomásra volna szükség!“ Árvaszéki elnöki jelentés : Elintézetlen átjött 1906. december hóról 783 drb; árvaszékí iktatóba érkezett 1907. december hóban 2793 drb., összesen 3576 drb. Ebből elintéztetett 2816 drb., maradt hátrálék 1907. január hó végén 760 drb., vagyis 8 napi kiosztásnak megfelelő hátrálék. Pénzügyigazgató jelenti: Egyenes adóban 1906. év végével hátrálékban maradt 2095395 K, 07 f. évi I. negyedévi előírás 717093 K 40 f, összesen 2812488 K 47 f, ebből levonva az utólagos törlést 16506 K 77 f, maradt tartozás 2795981 K 70 f, erre befolyt f. évi január hó 1-től január végéig 132165 K 43 f, hátrálék január hó végén 2663816 K 27 f. Hadmentességi dijban 1906. év végével hátrálékban majével! Tomboló forum helyett a Vatikán, szentegyházak, a Capitoliumban csendes zárda, az Aeropag szent Pált hallgató hivő sereg. Dőzsölő patríciusok és fennhéjázó Írástudók helyett keresztes vitézek és szerzetesek, az Okeános meszi északán lakó Gráják és Görgők helyett zárdaszüzek, Brutus helyett szent Felicitások, Hora- tiusok és Curiatiusok helyett a japáni huszonhat, Vestaszüzek helyett Ágota, Ágnes, Cecilia, Lucia. Azt mondják, kérem, hogy túlozunk a lelkiség magasztalásával, gyakran túloz a keresztény lélek?! Ez sem baj. Hát a test nem túloz? Mikor a gazba nő s elfojtja a lelket! Mikor a szeretetlenségből, a dőzsöléséből, gyönyörűségekből gége — katarrust, gyomor — katarrust, cancert, idegroncsolódását vesz magába! Miért ne túlozna hát a lélek is, miért ne hajtson virágba, miért ne hozzon gyümölcsöt, hogy recsegjenek, töredezzenek a terméstől az ágak? Méltóztassanak most evvel a keresztény lélekkel, evvel a szellemmel megkisérleni a tekintést felfelé. A tekintet visszafelé az erkölcsi halál dohos odúihoz vezet, a tekintet felfelé az engesztelő bünbánat kegyelmét hozza. A tekintet vissza megjárhatlan bércek elé állít, a tekintet felfelé a megnyugvást vagy az uj remény és erő merészségét adja. Az előre tekintés a pallida morssal rémit, a felfelé tekintés nem ismer halált, hanem halhatatlanságot, nem tud betegséget hanem megenyhülést, elfeledi a könyhul- latásokat s feltárja az örök ragyogást. Az előre és visszatekintést megszenteli ez a tekintet felfelé s a természetes lelkiismeretet keresztény lelkiismeretté, az önmegismerést méltósággá és szent művészetté teszi. Sőt példaképet is ad. A kereszténynek van radt 217835 K 87 f, a f. évi 1. negyedi előírás 368 K, összesen 218203 K 87 f, ebből levonva az utólagos törlést 1048 K 71 f, maradt tartozás 217155 K 16 f, erre befolyt január havában 3675 K 58 f, január hó végén hátrálék 213479 K 58 f. Ideiglenes adómentességben ház és lakrész január hóban nem részesült. A törvényhatóság területén átvonuló állami közutak és törvényhatósági közutak január hóban jókarban voltak. Útadó ügyben, miután a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségtől a kívánt adatok be nem érkeztek, az útadó ügyek állásáról az államépitészeti hivatal jelentést nem tett. Kir. ügyész a Szatmárvármegye terülelén levő 3 kir. járásbirósági fogház január havi állapotáról a következőket terjeszti elő : Az egész hó folyamán letartóztatva volt 175 fi, 17 nő; az egész hó folyamán szabadult 146 fi, 16 nő; a hó utolsó napján letartóztatva maradt 29 fi, és 1 nő. Szökés, vagy más rendkívüli eset nem fordult elő. Az 1904. évi 4869. M. E. sz. alatt kelt körrendelet értelmében az elmúlt 1906. évről szerkesztett, következő jelentést terjesztette a közigazgatási bizottság a m. kir. miniszter elnökhöz : A közigazgatás különböző ágazataiban oly konkrét jelenségek, melyekre a kormány figyelmét felhívni czélszerünek látnánk nem észleltettek, fel kell azonban említenünk, hogy az elmúlt évben az egész országban észlelt szocziálista mozgalmak vármegyénk területén is mutatkoztak és ha eddig különösebb következményekkel nem is jártak, tekintve a munkás- osztály állandó szervezkedését, valamint azon erős agitatiót, amely különösen a mezőgazda- sági munkások között a szakszervezetek kiküldöttei által tervszerűen folytattatik, nem mulaszthatjuk el figyelmeztetni a magas kormányt azon iminens veszélyre, amely ezen munkás mozgalmak és az ennek közvetkeztében előállott tulmagas munkabér követelések által hazánk birtokos osztályát fenyegeti. Azt hisszük nem kell bővebben magyaráznunk, hogy birtokos osztályunk, a mely egy imádsága. Lendületes, meleg, szinte tüzes és követelő imádság. Anima Christi sanctifica me — Krisztus lelke szentelj meg engem ! Krisztus lelke, amely mindig felfelé tekintettél, az Atya dicsőségére, a lelkek örök javára, szentelj meg engem! Krisztus lelke, mely el voltál merülve az istenség szemléletébe, amely szomorú voltál mindhalálig és magad Atyád kezeibe ajánlottad, szenteld meg az emberek lelkét, emeld azt magadhoz felfelé! Krisztus lelke, mely a poklok tornácában szabadulást szereztél, a sir éjjelébe életet vittél, szenteld meg az egész világot, adj szabad repülést, adj szellemet és életet a lel- keknek. Urak ! Ezt a lelket, a Krisztusénak hasonmását amelyet Krisztus megváltott, amelyért meghalni érdemesnek találta, ezt az uj típust ne tegyék jogvesztetté, avval, hogy gúnyolják az ízléstelenekkel, káromolják a filozófusokkal, megtagadják a materiálistákkal. Hölgyeim! Nem érezik-e hogy amint a léleknek jogait nem tisztelik, felfelévaló tekintését megakadályozzák, vágyait be nem töltik, a mostohagyermek sorsára juttatják azt és jogvesztetté teszik önmagukban az Istent, kebelük megszűnik szentély lenni, ahonnan nemzedékek vennék az élet lelkibb vonásait, a lélek ideális táplálékát, a Krisztustól illatos tudományt és erkölcsöket. Álljon őrt az Oltáregyesület e mellett a lélek mellett, tanítsa meg azt felfelé tekinteni! Ez amint hivatása, úgy érdeme és jutalma lesz. századok viharait átküzdve a hazánkat ért súlyos csapások és megpróltatások között — híven — a hazafias lelkesedés szent tüzével kebelében áldozta életét és vagyonát e hon fenntartásáért, ma is a legerősebb oszlopa és fenntartója állami létünknek és igy minden ellene irányuló támadás elhárítása legelső és legfőbb kötelessége a valóban nemzeti állam kiépítésén munkálkodó hazafias kormánynak. Törvényhatósági bizottságunk a múlt év deczember hó 28-án tartott közgyűléséből a mezőgazdasággal foglalkozók érdekében felíratott intézett az országgyűlés képviselőházához, mi az ezen feliratban foglaltakat magunkévá tesszük és felkérjük Nagyméltóságodat, hogy a felirat képviselőházi tárgyalásánál az abban körvonalozott törvényhozási intézkedések megtétele iránt a legsürgősebben intézkedni mél- tóztassék. Ezen a törvényhatósági bizottság határozatában indítványozott törvényhozási intézkedések közül különösen kiemeljük a tulmagas munkabér kövelelések ellen védelmet nyújtani hivatott mezőgazdasági érdekképviselet szervezését, valamint a földmunkásszövetségek központi és vidéki szakszervezeteinek — az izgatások megakadályozása érdekében való — hathatós hatósági ellenőrzését. Ezen kéréssel kapcsolatosan reá mutatunk arra, hogy a már nemcsak az iparit hanem a mezőgazdasági munkások és cselédek között lépten nyomon fellépő sztrájkkal szemben sem az 1876. évi XIII. cselédtörvény, sem az 1898. évi II.-ik munkás törvény a munkaadónak, vagy gazdának kellő védelmet nem nyújtanak, miért is sürgősszükségét látjuk egy sztrájk törvény megalkotásának, amely legrészletesebben felölelve a munkás szerződések megkötése után bekövetkezhető eshetőségeket, határozott irányt szabjon munkaadó és a munkások között felmerülhető eltérésnek hatósági kiegyenlítésének és igy mindkét fél jogos érdekeit szem előtt tartva engem intézkedésekkel gátatvessen a munkaadóknak kiszámíthatatlan károkat okozó tisztán anyagi érdektől vezetett munkás strájkoknak. A népoktatásügyre vonatkozólag az előző félévi jelentésünkben foglaltakat fentartva, ismételten kérjük Nagyméltóságodat, hogy az elvileg engedélyezett állami elemi iskolák további sorozatának szervezésére intézkedését kiadni s a már sikerrel működő állami iskolák mellé s azok támogatására az állami kisdedovó szervezését engedélyezni méltóztassék. A fenn álló törvények végrehajtásánál illetve azoknak a gyakorlati életben való alkalmazásánál tapasztalt nehézségeknek és hiá- orvoslása érdekében ezúttal, a következőkre van szerencsénk a kormány figyelmét felhívni. Az 1881. évi LXX. t.-c. intézkedik a jelzálog kölcsönök átváltoztatásánál adandó bélyeg és illeték kedvezményekről. A törvény akként volna módosítandó, hogy az abban megadott kedvezmény kiterjesztessék az egyes magán egyénektől kölcsönvett s telekkönyviig bekebelezett nagyobb kamatú adósá- goknak alacsonyabb kamatú kölcsönökkel leendő átváltoztatása esetére. A kért módosítás indokát az képezi, hogy amely indokok fenn forognak a bélyeg és illeték kedvezmény megadására, ha az átváltoztatandó tartozás váltó alapul, avagy magán egyén követelését képezi. Ugyanis mindig az a cél, hogy az adós helyzete könyitessék meg az által, hogy terhesebb adósságától szabaduljon lehetőleg kevés költséggel, s a bélyeg kedvezmény megtagadásának jogos alapjául nem szolgálhat azon körüimény, hogy az adós előbbi — nagyobb kamatú tartozását kötelezvényre avagy váltóra, — pénzintézettől, vagy magán egyéntől vette fel^
