Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-02-10 / 12. szám

11. szám. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. az iskola elhelyezése a tulzsuffoltságtól elte­kintve úgy itt, mint a fiúiskolánál mintaszerű. A leányiskolában az irgalmas nővérek páratlan buzgalma példás taneredményt képes a rend­kívüli túlzsúfoltság dacára is felmutatni. A fiú­osztályban is van tanosztály, melyben 87 gyer­mek van összezsuffolva. Zsuffoltak az ev, ref. leányosztályok s különösen a gk. leányiskola, hol 99 gyermek van egy tanítónő vezetése alatt; a gör. kath. magyar iskola, hol szintén ekkora a tanulók száma, a tanterem pedig alacsony. A mi azonban az izr. iskolák elhelyezései illeti, az valóban megbotránkoztató. Az orth. izr. is­kola céljaira egy alacsony, sötét, szoba szol­gál. Ebben a helyiségben, a hova 25—30 gyermeknél több nem volna elhelyezhető, 60 gyermek szorong. Lehetetlen ott egy órát anél­kül kiállani, hogy az ajtó nyitva ne hagyassék. Valóban Isten csodája, hogy itt még a ragály ki nem ütött, a tanítók és a gyermekek egész­sége el nem pusztult. Ilyen iskolákra még a legsötétebb Avasban és Bükkben is elvétve találok. Eltekintve a zsuffoltságtól a múlt tanévi statisztika alapján 1875. mindennapi tanköteles közzül 1574 volt az elemi iskolába, 120 közép és polgári iskolákba beiratkozva s igy 180 gyermek volt Nagykárolyban a statisztika sze­rint iskolakerülő, s igy a törvényes 60 létszá­mot és 26 tanítói állomást tekintve még 6 ta­nítói állomásra volna szükség!“ Árvaszéki elnöki jelentés : Elintézetlen átjött 1906. december hóról 783 drb; árvaszékí iktatóba érkezett 1907. december hóban 2793 drb., összesen 3576 drb. Ebből elintéztetett 2816 drb., maradt hátrálék 1907. január hó végén 760 drb., vagyis 8 napi kiosztásnak megfelelő hátrálék. Pénzügyigazgató jelenti: Egyenes adóban 1906. év végével hátrálékban maradt 2095395 K, 07 f. évi I. negyedévi előírás 717093 K 40 f, összesen 2812488 K 47 f, ebből levonva az utólagos törlést 16506 K 77 f, maradt tartozás 2795981 K 70 f, erre befolyt f. évi január hó 1-től január végéig 132165 K 43 f, hátrálék január hó végén 2663816 K 27 f. Hadmentes­ségi dijban 1906. év végével hátrálékban ma­jével! Tomboló forum helyett a Vatikán, szent­egyházak, a Capitoliumban csendes zárda, az Aeropag szent Pált hallgató hivő sereg. Dőzsölő patríciusok és fennhéjázó Írástudók helyett keresz­tes vitézek és szerzetesek, az Okeános meszi északán lakó Gráják és Görgők helyett zárda­szüzek, Brutus helyett szent Felicitások, Hora- tiusok és Curiatiusok helyett a japáni huszon­hat, Vestaszüzek helyett Ágota, Ágnes, Cecilia, Lucia. Azt mondják, kérem, hogy túlozunk a lel­kiség magasztalásával, gyakran túloz a keresz­tény lélek?! Ez sem baj. Hát a test nem túloz? Mikor a gazba nő s elfojtja a lelket! Mikor a szeretetlenségből, a dőzsöléséből, gyönyörűsé­gekből gége — katarrust, gyomor — katarrust, cancert, idegroncsolódását vesz magába! Miért ne túlozna hát a lélek is, miért ne hajtson vi­rágba, miért ne hozzon gyümölcsöt, hogy recseg­jenek, töredezzenek a terméstől az ágak? Méltóztassanak most evvel a keresztény lélekkel, evvel a szellemmel megkisérleni a te­kintést felfelé. A tekintet visszafelé az erkölcsi halál dohos odúihoz vezet, a tekintet felfelé az engesztelő bünbánat kegyelmét hozza. A tekintet vissza megjárhatlan bércek elé állít, a tekintet felfelé a megnyugvást vagy az uj remény és erő merészségét adja. Az előre tekintés a pallida morssal rémit, a felfelé tekintés nem ismer halált, hanem halhatatlanságot, nem tud beteg­séget hanem megenyhülést, elfeledi a könyhul- latásokat s feltárja az örök ragyogást. Az előre és visszatekintést megszenteli ez a tekintet fel­felé s a természetes lelkiismeretet keresztény lelkiismeretté, az önmegismerést méltósággá és szent művészetté teszi. Sőt példaképet is ad. A kereszténynek van radt 217835 K 87 f, a f. évi 1. negyedi előírás 368 K, összesen 218203 K 87 f, ebből levonva az utólagos törlést 1048 K 71 f, maradt tarto­zás 217155 K 16 f, erre befolyt január havá­ban 3675 K 58 f, január hó végén hátrálék 213479 K 58 f. Ideiglenes adómentességben ház és lakrész január hóban nem részesült. A törvényhatóság területén átvonuló állami közutak és törvényhatósági közutak január hó­ban jókarban voltak. Útadó ügyben, miután a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőségtől a kívánt adatok be nem érkeztek, az útadó ügyek állásáról az államépitészeti hivatal jelentést nem tett. Kir. ügyész a Szatmárvármegye terülelén levő 3 kir. járásbirósági fogház január havi állapotáról a következőket terjeszti elő : Az egész hó folyamán letartóztatva volt 175 fi, 17 nő; az egész hó folyamán szaba­dult 146 fi, 16 nő; a hó utolsó napján letar­tóztatva maradt 29 fi, és 1 nő. Szökés, vagy más rendkívüli eset nem fordult elő. Az 1904. évi 4869. M. E. sz. alatt kelt körrendelet értelmében az elmúlt 1906. évről szerkesztett, következő jelentést terjesztette a közigazgatási bizottság a m. kir. miniszter el­nökhöz : A közigazgatás különböző ágazataiban oly konkrét jelenségek, melyekre a kormány figyelmét felhívni czélszerünek látnánk nem észleltettek, fel kell azonban említenünk, hogy az elmúlt évben az egész országban észlelt szocziálista mozgalmak vármegyénk területén is mutatkoztak és ha eddig különösebb követ­kezményekkel nem is jártak, tekintve a munkás- osztály állandó szervezkedését, valamint azon erős agitatiót, amely különösen a mezőgazda- sági munkások között a szakszervezetek kikül­döttei által tervszerűen folytattatik, nem mulaszt­hatjuk el figyelmeztetni a magas kormányt azon iminens veszélyre, amely ezen munkás moz­galmak és az ennek közvetkeztében előállott tulmagas munkabér követelések által hazánk birtokos osztályát fenyegeti. Azt hisszük nem kell bővebben magya­ráznunk, hogy birtokos osztályunk, a mely egy imádsága. Lendületes, meleg, szinte tüzes és követelő imádság. Anima Christi sanctifica me — Krisztus lelke szentelj meg engem ! Krisz­tus lelke, amely mindig felfelé tekintettél, az Atya dicsőségére, a lelkek örök javára, szentelj meg engem! Krisztus lelke, mely el voltál merülve az istenség szemléletébe, amely szomorú voltál mindhalálig és magad Atyád kezeibe ajánlottad, szenteld meg az emberek lelkét, emeld azt ma­gadhoz felfelé! Krisztus lelke, mely a poklok tornácában szabadulást szereztél, a sir éjjelébe életet vittél, szenteld meg az egész világot, adj szabad repülést, adj szellemet és életet a lel- keknek. Urak ! Ezt a lelket, a Krisztusénak hason­mását amelyet Krisztus megváltott, amelyért meghalni érdemesnek találta, ezt az uj típust ne tegyék jogvesztetté, avval, hogy gúnyolják az ízléstelenekkel, káromolják a filozófusokkal, megtagadják a materiálistákkal. Hölgyeim! Nem érezik-e hogy amint a léleknek jogait nem tisztelik, felfelévaló tekin­tését megakadályozzák, vágyait be nem töltik, a mostohagyermek sorsára juttatják azt és jog­vesztetté teszik önmagukban az Istent, kebelük megszűnik szentély lenni, ahonnan nemzedékek vennék az élet lelkibb vonásait, a lélek ideális táplálékát, a Krisztustól illatos tudományt és erkölcsöket. Álljon őrt az Oltáregyesület e mellett a lélek mellett, tanítsa meg azt felfelé tekinteni! Ez amint hivatása, úgy érdeme és jutalma lesz. századok viharait átküzdve a hazánkat ért sú­lyos csapások és megpróltatások között — híven — a hazafias lelkesedés szent tüzével kebelé­ben áldozta életét és vagyonát e hon fenntar­tásáért, ma is a legerősebb oszlopa és fenn­tartója állami létünknek és igy minden ellene irányuló támadás elhárítása legelső és legfőbb kötelessége a valóban nemzeti állam kiépítésén munkálkodó hazafias kormánynak. Törvényhatósági bizottságunk a múlt év deczember hó 28-án tartott közgyűléséből a mezőgazdasággal foglalkozók érdekében felíra­tott intézett az országgyűlés képviselőházához, mi az ezen feliratban foglaltakat magunkévá tesszük és felkérjük Nagyméltóságodat, hogy a felirat képviselőházi tárgyalásánál az abban körvonalozott törvényhozási intézkedések meg­tétele iránt a legsürgősebben intézkedni mél- tóztassék. Ezen a törvényhatósági bizottság határo­zatában indítványozott törvényhozási intézkedé­sek közül különösen kiemeljük a tulmagas munkabér kövelelések ellen védelmet nyújtani hivatott mezőgazdasági érdekképviselet szerve­zését, valamint a földmunkásszövetségek köz­ponti és vidéki szakszervezeteinek — az izga­tások megakadályozása érdekében való — hat­hatós hatósági ellenőrzését. Ezen kéréssel kapcsolatosan reá muta­tunk arra, hogy a már nemcsak az iparit ha­nem a mezőgazdasági munkások és cselédek között lépten nyomon fellépő sztrájkkal szem­ben sem az 1876. évi XIII. cselédtörvény, sem az 1898. évi II.-ik munkás törvény a mun­kaadónak, vagy gazdának kellő védelmet nem nyújtanak, miért is sürgősszükségét látjuk egy sztrájk törvény megalkotásának, amely legrész­letesebben felölelve a munkás szerződések meg­kötése után bekövetkezhető eshetőségeket, ha­tározott irányt szabjon munkaadó és a munká­sok között felmerülhető eltérésnek hatósági kiegyenlítésének és igy mindkét fél jogos érde­keit szem előtt tartva engem intézkedésekkel gátatvessen a munkaadóknak kiszámíthatatlan károkat okozó tisztán anyagi érdektől vezetett munkás strájkoknak. A népoktatásügyre vonatkozólag az előző félévi jelentésünkben foglaltakat fentartva, is­mételten kérjük Nagyméltóságodat, hogy az el­vileg engedélyezett állami elemi iskolák további sorozatának szervezésére intézkedését kiadni s a már sikerrel működő állami iskolák mellé s azok támogatására az állami kisdedovó szerve­zését engedélyezni méltóztassék. A fenn álló törvények végrehajtásánál il­letve azoknak a gyakorlati életben való alkal­mazásánál tapasztalt nehézségeknek és hiá- orvoslása érdekében ezúttal, a következőkre van szerencsénk a kormány figyelmét felhívni. Az 1881. évi LXX. t.-c. intézkedik a jelzálog kölcsönök átváltoztatásánál adandó bé­lyeg és illeték kedvezményekről. A törvény akként volna módosítandó, hogy az abban megadott kedvezmény kiterjesztessék az egyes magán egyénektől kölcsönvett s telek­könyviig bekebelezett nagyobb kamatú adósá- goknak alacsonyabb kamatú kölcsönökkel le­endő átváltoztatása esetére. A kért módosítás indokát az képezi, hogy amely indokok fenn forognak a bélyeg és ille­ték kedvezmény megadására, ha az átváltozta­tandó tartozás váltó alapul, avagy magán egyén követelését képezi. Ugyanis mindig az a cél, hogy az adós helyzete könyitessék meg az által, hogy terhesebb adósságától szabaduljon lehető­leg kevés költséggel, s a bélyeg kedvezmény megtagadásának jogos alapjául nem szolgálhat azon körüimény, hogy az adós előbbi — nagyobb kamatú tartozását kötelezvényre avagy váltóra, — pénzintézettől, vagy magán egyéntől vette fel^

Next

/
Thumbnails
Contents