Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-02-10 / 12. szám

2-ik oldal.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

12. szám.

közönség pedig fokozott érdeklődéssel fordul az uj alapítás felé s mert épen a nyilt levél alkalmat adott az alapítóknak s azok vezetőinek arra, hogy a Hitelbank céljait, tervezetét ismételten széles körben megismertessék, bizalma is egyre erősödött és fokozódott a vállalkozás realitásában, közhasznú voltában.

íme e botrány eredményei, a mikhez ha még hozzá számítjuk azt, hogy a támadó intézetek igazgatóságaiból történt kilépések mindent, csak ama bankok erősödését nem jelentik, beszámoltunk az eddig történtekről.

A jövendőt, illetőleg talán nem csalódunk, ha azt a prognosztikont állítjuk fel, hogy a harci mámor lecsillapultával minden intézetnél a higgadt elemek kezdik ismét átvenni a vezetést, azok a higgadt elemek, a melyeknek van érzékük, úgy az igazi közérdek, mint a verseny- szabadság és érvényesülési jog iránt, azok a higgadt elemek, a melyekhez helyes megfontolás alapján a vérmeseb- bek is egyre nagyobb csoportokban csatlakoznak.

Ha e feltevésünk nem csal, az egész odoizus ügy közéletünket érintő minden viharosabb hullámzás nélkül lecsitul és visszatér a maga rendes medrébe. Ennek bizonyára nem lesznek megakadályozol, sem a főispán, sem az alispán, akik sokkal jobban szeretik Nagykárolyt, mint a hogy őket gyűlölik ellenségeik.

Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés.

Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága e hó 8-án tartotta rendes havi ülését Dr. Fa- lussy Árpád főispán elnöklete alatt. Károlyi István grófon és Luby Bélán kívül, a kik elmaradásukat kimentették, a bizottság összes tagjai részt vettek az ülésen, a melynek nevezetesebb eseményeiről következőkben számolunk be.

Az alispáni jelentés, a vármegyei tisztikart

érdeklő azon személy/ változásokat tartalmazza, hogy a nyugdíjazott Dr. Serly Gusztáv vm. t. főorvos helyére a főispán Dr. Aáron Sándort helyettesítette, továbbá Keude Péter vm. aljegyző ezen állásáról lemondott, úgyszintén lemondott a közigazgatási bizottságban viselt tagságáról Sántha Kálmán.

Ezután tárgyalás alávétetett a közigazgatási bizottság éves jelentése, melyet a bizottság egyhangúlag elfogadott és a melyet tekintettel az abban érintett tárgyak közérdekű voltára alább egész terjedelmében közlünk. A bizottság Szabó Antal indítványára az éves jelentésért elismerését fejezte ki az alispánnak és főjegyzőnek,

Beható eszmecsere folyt a rét öntözési ügy tárgyában, a melyben részt vett a debreczeni kultúrmérnöki hivatal kiküldötte is. E kérdés a vármegyei G. E. bevonásával fog fejlesztetni.

Kiválóan fontos a földmivelésügyi m. kir. miniszternek 16874—1907. sz. a. kelt rendelete, amelyel értesíti a közig, bizottságot arról, hogy a múlt havi ülésből tett felterjesztés folytán, a belügyminiszterrel egyetértőleg az 1898. évi II. t.-c. 17. §-a alapján kivételes engedélyt adott arra, hogy a vármegye területén az 1907. évben a gazdasági munkás szerződéseknek a községi elöljáróságok előtti kötése mellőzhető legyen s azok csak láttamozás végett legyenek bemuta- tandók az elöljáróságnak. E miniszteri rendelet legszélesebb körű közhírré tételét rendelte el a bizottság.

A kir. tanfelügyelő jelentése örvendetes tényként számol be a magyar nyelv tanításának egyre eredményesebb volta felől, az uj állami iskolákban, viszont rendkívül sötét képét tárta a bizottság elé a tanfelügyelő a nagykárolyi népoktatási ügynek. Ez ügygyei kapcsolatban a főispán előterjesztette a bizottságnak, hogy a tanfelügyelő a városi hatóság és az érdekelt felekezetek képviselőinek bevonásával lehetőleg még e hó folyamán értekezletet óhajt tartani s a közig, bizottság elé az értekezlet eredményéhez képest lesz téve további előterjesztés.

A pénzügyigazgató jelentéséből megemlítjük, hogy a Nagykároly város elöljárósága ellen a bizottság által kimondott adóbehajtási felelősséget a pénzügyminiszter feloldotta. A bizottság ugyancsak a pénzügyigazgató előterjesztésére ezúttal Szinérváralja nagyközség elöljárói ellen állapította meg a felelősséget.

Végül a vm. telephon hálózatnak már több ízben tárgyalt ügye lett ismét beható vitatás alá véve és az alispán utasítva, hogy a főszolgabi- ráktól sürgős jelentéseket szerezzen be arra nézve, hogy az érdekeltségi körök és különösen a járási székhelyek milyen részét vállalják el a költségeknek, a melyek jelentékeny része közmunkával is ledolgozható volna. A tervezet szerint egyelőre a vm. székhelye köttetnék össze a járási székhelyekkel.

Az albizottságok közül a munkásügyi, az erdészeti kihágásügyi, a pótadó felszólamlási, a gyámügyi fellebviteli és a fegyelmi választmány tartottak ülést.

Részletes tudósításunk az alábbi:

Alispáni jelentés szerint a személy és vagyonbiztonság az elmúlt hó folyamán általában kedvező volt és semmi oly körülmény, mely a közigazgatás zavartalan menetére befolyást gyakorolt volna és különösebb intézkedést vont volna maga után nem fordult elő. Az ügyforgalmi kimutatás a következő:

1906. évi december hóról elintézetlenül átjött 705, f. év jan. hóban 2512 beérkezett ösz- szesen 3217 drb., ebből elintéztetett 2743 drb., maradt hátrálék 474 drb.

Vármegyénk népoktatása január havi állapotáról a tanfelügyelő jelentése a következő : A tankötelezettség végrehajtásának ellenőrzése céljából 13 körjegyzőnek az iskolai mulasztási büntetésekre vonatkozó nyilvántartása vizsgáltatott meg. Meglett látogatva a rézteleki, oroszfalui, hiripi, madarászi gk., a hiripi ev. ref. és madarászi rk., valamint a nagykárolyi összes elemi iskolák, összesen 6 községben 16 iskolában 37 tanító előadása. Számbavehető hiány a meglátogatott felekezeti iskolákban nem volt. Annál kedvezőtlenebb a kép Nagykároly város népoktatásának állapotáról, erről a tanfelügyelő a következőt jelenti:

„A róm. kath. leányiskola I. osztályában 102 gyermek van elhelyezve. Elismerem, hogy

igazság : itt a test a föld agyagából, emitt pedig az élet Iehellete árad reá és „igy lön az ember élő lénynyé“.

Két részből állunk tehát, egyik sem létezett előbb a másiknál. Ez az agyag nem, — ebből lehet még por, sár, állat, növény, kőzet, az életnek ez a Iehellete sem, ez benn maradhat ősi forrásában. Hanem ha az élet Iehellete az anyagot megeleveníti, akkor lesz az ember élő lény, nemcsak, hanem érző lény, sőt gondolkodó emberré, sőt úrrá; sőt királylyá a teremtett dolgok felett.

Milyen csodálatos erő ez az életlehellet, az én lelkem ! Nem sisteregve, dübörögve, sziklákat hányva tölti be az anyagot, mint a gőz, a villám a maga kazánját vagy huzaljait, hanem csak orcáját éri az agyag-embernek és már ott van a hő, az idegáram, a véredények szaladó, bukdácsoló patakja. Csavar, biztositó, conden- sator, kettős vezeték, — egyik se kell, mind maga végzi az ember funkcióit. Az agy alakulásaiban ő a szereposztó, ő szalad a vérben, ő forralja a szivet, a gyomort, az emésztés nagy konyháját.

Sohase mondta, hogy az anyag, ez a mi testünk neki szolgája, azt mondta: testvére. Előbb létezni nem tudott, később odahagyni nem akarja s egykor újra egyesül vele. Most pedig benne fekszik, amilyen nagy vagy kicsiny, betölti egészen. Ezért keresik hiába, hogy hol van a lelkünk. Pláton az agyba, a másik a szívbe, a zsidók a vérbe helyezték, a mai orvostudomány a nagy agyba internálja. Pedig mindenütt ott van ugyanazon egy lélek, testvére a testnek, része az embernek. Az ujjunk hegyében ő érez, a szemünkben ő lát, egyik helyen ízlel, a másikon hangokat vesz fel.

Sőt egyenesen követeli magának, hogy

mindent ő tegyen, hogy szabad röptét le ne kössék. Mert éltetni testünket, ez kötelessége és teszi, ám gondolkodni, érezni, akarni, ez gyönyörűsége és természetes ereje. És ennek az erőnek senki határt nem szab. A múltból tanulságait veszi, a jövőbe álmait és akaratát viszi. Az idő hát nem akadálya, megmérte az ég pályáit, a csillagok járását, kutatta az Isten titkait. A tár is eltűnik előle. Megismerte a lehetetlenségeket, de feltárta a lehető dolgokat, a csodás dolgokat. Ismeri az erényt, megvetette a bűnt, rendszereket állított a tudománynak, a jogoknak és kötelességeknek. — És ha érezni kezd, akkor világokat dönt le és uj világokat teremt, a szemet szemért, fogat fogért világa helyén a szivet szívért világát, az irgalmasság, a megbocsátás, a társadalmi béke és rendezettség világát. És micsoda hatalom az, melyMucius Scaevolákat, Leonidásokat teremt, Jóbot, Sámsont, Makkabeusokat, az akarat hőseit állítja elénk ?!

Mivé lett ime a spiraculum vitae, az élet Iehellete ! Hatalommá, mely állati, érező és szellemi életünket egyformán hordozza, szellemi hatalommá, mely körül az emberiség harcolt, hogy védje vagy megtagadja. Az óvilág,?a hindu filozófia amaz „esztelenségeitől“, melyeket a Bölcseség könyvének második fejezete tár fel előttünk egészen a jelenkori materializmusig szinte minden filozófiai és vallási tévely vagy meghamisította vagy megtagadta a lélek szellemiségét. És minden pozitív vagy a kinyilatkoztatás végső szálain épülő vallás védte a léleknek szellemiségét, oszthatatlan egységét, természetes örök létét.

Nekünk e mellett a szellemiség mellett egyszerű érveink vannak. Röviden egyet kettőt.

Az anyag nem fogja fel sem a gondolatok csoportosulását, irányát, sem az érzések

vonalait és hullámait, az anyag nem ismer célt, a maga erejével nem tör feléje; a lélek ellenben gondolkodik, érez, akar, célokat szemlél és előre tör, viaskodik, győz.

Tehát a lélek nem anyag.

Az anyag tehetetlen, nyugszik, atiová helyeztük, a lélek pedig annál erősebben dolgozik, eped, törekszik, minél nagyobb erőszakot szenved, tehát a lélek nem anyag. A lélek törekvései közül legfőbb a boldogságra való törekvés, melyet az anyag fel nem fog. Tehát a lélek szellem és nem anyag.

De mikor a lélek szellemiségét emlegetem, felséges távlatok nyílnak előttem. A lelket nevelni kell, akkor válik szellemmé. Minél gondosabb a nevelése, minél biztosabb alapot, csapást, ágyat talál magának, annál finomabb, szellemibb lesz, annál lelkibb vonásokat mutat.

Az antik római jellemek a világuralom szellemébe voltak beágyazva. Ebből szívta fel lelkűk a hajthatatlanság, katonai erő, államböl- cseség szellemét. Athén művész szellemet inspirált fiai lelkének. A régi zsidó az isteni vezérlés tudatából vette lelke világát, szellemét. A feniciait a harsogó, tomboló, kincses tenger izgatta, evvel viaskodni, rajta győzni élet volt, hullámsirt találni, benne — gyönyörűsége volt.

Ezeken a csapásokon keresztül azonban újat vágott a kereszténység. Napjöttével kóbor plánéta lesz minden csillag, csak a nap tündök- iik, emelkedik világit, hevit, éltet. Ilyen volt a kereszténység. Spiritus et vita! Hallják, kérem, szellem és élet. Csak ott van .élet, ahol ez a szellem, a keresztény szellem van, nélküle minden árnyék, umbra mortis, a halál árnyéka.

Mint tűnnek el ennek a szellemőrnek jöttére a régi világtörténeti hírességek, mint lépnek helyükre uj hatalmasságok a lelkiség ere-