Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-12-11 / 101. szám

101 -ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. testesülése volt. Mint a vármegyének 40 éven át buzgó főorvosa, az* egész megye osztatlan becsülését érdemelte ki. A lelkiismeretes, buzgó működés hire eljutott a trón zsámolyáig is, a mikor ezelőtt 15 évvel a király a Ferencz Jó­zsef-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1848-ban ott volt a szabadságharcban, mint honvédhad­nagy a küzdők között s a piskii hídnál ő tűzte ki a győzelem lobogóját. A múlt év folyamán aggkorára való hivatkozással főorvosi állásáról nyugalomba vonult, de — fájdalom — a meg­érdemelt nyugalmat nem sokáig élvezhette; a senkinek sem kegyelmező halál rövid pár napi gyengélkedés után elszólitotta őt oda, ahol nem fáj semmi, az örök nyugalomba. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Serly Gusztávné szül. Móricz Ilka mint neje úgy a maga, mint az összes alólirt rokon­ság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tu­datja a legjobb férj, testvér, nevelő apa, nagy­bátya és rokonnak Dr. Serly Gusztáv Szatmár- vármegye nyug. t. főorvosának, 1848/49-iki honvédhadnagynak, a Ferencz József-rend lo­vagjának, a Vörös-kereszt nagykárolyi fiókegy­let elnökének, a Nagykárolyi Takarékpénztár- Egyesület elnökének, Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottsági tagjának stb. stb. munkás életének 76-ik, boldog házasságának 36-ik évé­ben négy napi súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 10-én reggel fél 3 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halott földi maradványai f. hó 12-én délelőtt fél 10 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyász­háztól a róm. kath. plebánia-templomban meg­tartott gyász istenitisztelet után a Mesterrészi róm. kath. sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor a Mesterrészi temető családi kápolnájában szent mise fog szolgáltatni a bol­dogult lelkiüdvösségeért. Nagykároly, 1907. dec. 10. Áldott legyen felejthetlen emléke! Özv. Witt Károlyné Serly Mária, testvére. Péchy Ist­ván és neje Diószeghy Margit gyermekeivel, Péchy Ilonka és férje Gulácsy Tibor, mint ne­velt gyermekei. Móricz Vincze és neje Lenovics Karolin, Péchy Kálmán és neje Móricz Erzsé­bet, mint sógora és sógornői. Horváth Bálint, özv. Moson Györgyné Horváth Klára, Serly Jenő, Ordody Gézáné Serly Bella, Flóhr Já- nosné Serly Mathild, Vörös Jánosné Serly Mar­git, Witt László, Witt Sándor, Witt Béla, mint unokahugai és unokaöcscsei.“ A „Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület“, amelynek 38 éven át tevékeny igazgatósági tagja, most pedig mint elnöke működött, szintén adott ki gyászjelentést, amely a következő : A „Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület“ mély fájdalommal tudatja, Dr. Serly Gusztáv urnák, nyugalmazott vármegyei főorvos, a Fe­rencz József-rend lovagjának, az intézet alapí­tása óta buzgó igazgatósági tagjának, jelenleg mint elnökének, folyó hó 10-én történt elhuny­tát. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni! Nagy­károly, 1907. december hó 10. Az igazgatóság.“ A vármegyeház ormán, főgimnáziumon, a városházán, a polgári leányiskolán, a régi Ca- sinón, a Takarékpénztár épületen gyászlobogók hirdetik a közös veszteséget. Nyugodjék békében 1 — Személyi hir G'önczy Mór miniszteri osztálytanácsos a napokban a főispán és csa­ládja látogatása Nagykárolyba érkezett, majd rokonai és ismerőseinél pár napot vármegyénk­ben töltött. — A vármegyei tisztújító közgyűlésen betöltendő állásokra beérkeztek a pályázati kér­vények. Alispáni állásra llosvay Aladár, főjegy­zőnek Péchy István, I. aljegyzőnek Mangu Béla, II. aljegyzőnek Kerekes Zsigmond, III. aljegy­zőnek Szintay Gábor, IV. aljegyzőnek Luby László és Gyene Pál, V. Luby Géza és Gyene Pál, VI. aljegyzőnek Gyene Pál bármelyik al­jegyzői állásra kérte jelölését, Németh Béla, Pavella Zsigmond, Serli István, Szásin Tivadar, Szuhányi László, Dienes Dezső, Iváncsy József közig, gyakornokok. Árvaszéki elnökségre, Ilos- vay Ferencz, Bornemissza Géza és Gáspár Pál pályáztak. Árvaszéki ülnökségre: Borne­missza Géza, Gáspár Pál, Illés Olivér, Kozma Gerő, Komoróczy Iván, Sepsy Sándor, Zanathy Mihály, Böszörményi Endre, Gulácsy Tibor. Gellért Endre, Galgóczy József, Luby Géza, Báthy Lajos, Szombathy Ödön, Jeszenszky Zsigmond összesen 15 pályázott. A nagy károlyi, csengeri, fehérgyarmati, nagybányai, szatmári és mátészalkai főszolgabirák jelenlegi állomás­helyükre ellen jelölt nélkül pályáztak. A szinér- váraljai főszolgabiróságra Bay Miklós és Gal­góczy Árpád pályáztak. Az erdődi főszolgabirói állásra Eötvös Róbert, Kovács Sándor, Jeszenszky Béla, Domahidy Pál, a nagysonikuti főszolga­birói állásra Péchy Péter és Jeszenszky Béla. Bármely főszolgabirói állásra kérte jelöltetését Neupauer János és Gróf Teleky Pál, az I. oszt. szolgabirói állásra pályáztak: Kovács Sándor, Jeszenszky Béla, Kállay Ödön, Kállay Szabolcs, Szombathy Ödön, Szabó István, Galgóczy Ist­ván és Gulácsy Tibor. A II. oszt. szolgabirói állásra pályázott Kovács Sándor, Galgóczy Ist­ván, Jékey István, Kállay Szabolcs, Szabó Ist­ván, Szuhányi László, Németh Béla, Serly István, Tóth Tibor, Lázin Tivadar, Pavella Zsigmond, Dienes Dezső. A tiszti főügyészi állásokra egyedül Dr. Schönpflug Richárd, a tiszti alügyészi állásra Almássy Ignácz pályázott. — Táblabirói kinevezés. Az igazságügy­miniszter Kölcsey János szatmári kir. törvény- széki birój kir. táblaibiróvá nevezte ki. — Állami iskolai gondnokság. Dr. Falussy Árpád főispán a nagynyiresi áliami iskolai gond­nokság helyettes elnökévé Mür.drucz Ágoston gör. kath. lelkészt kinevezte. — Eljegyzés. Kertész Ármin nagykárolyi lakos kereskedő, eljegyezte Herman Samu nagy­károlyi polgártársunk leányát, Juliskát. — Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán a mezőteremi anyakönyvi kerületbe Szilágyi József odavaló lakost anyakönyvvezető-helyet- tessé kinevezte. — A keresk. kamara közgyűlése. A Deb- reczeni Kereskedelmi és Iparkamara 1907. évi deczember hó 12-én rendes közgyűlést tart. — A tisztujitáshoz. A nagybányai járás törvényhatósági bizottsági tagjai szombaton Far­kas Sándor elnöklete alatt értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a decz. 19-iki tisztújító közgyűlésen a most hivatalban létő tisztviselők mellett foglalnakállást; azonkívül pedigtámogatják Gellért Endrét, aki árvaszéki ülnökségre pályázik. — Kormáayakczió a drágaság ellen. Kos­suth Ferencz kereskedelemügyi miniszter leirat­ban szólítja fel az összes kereskedelmi és ipar­kamarákat, hogy még e hónap végéig mondja­nak véleményt arról, milyen intézkedésekkel lenne meggátolható az élelmiczikkek árának és a lakásbéreknek folytonos emelkedése. A leirat többek között kifejti, hogy azon a hatáson kí­vül, melyet az Európaszerte tapasztalható ár­emelkedés mireánk is gyakorol, a drágulás in­dokai kétségen kívül oly termelési, belforgalmi, helyi piaczi és egyéb viszonyokban gyökerez­nek, amelyeknek megszüntetése vagy legalább enyhítése módunkban áll. A munka díjazásában alig leszünk képesek más, gazdasági viszonyaik fejlettségében előhaladottabb államokkal lépést tartani s igy a megélhetési viszonyok lehető olcsóbbá tételében kell gazdasági fejlődésünk föltételeit keresnünk. A kormány ennek az év­nek elején külön szükebbkörü bizottságot ala­kított a végből, hogy a közélelmezések körébe nézve megállapítsa a világgazdasági viszonyok­nak visszahatását a mi árainkra, összegyűjtse a jelentékenyebb külföldi piaczok áradatait, ku­tassa azokat az indokokat, amelyek közrehatnak az élelmicikkek árainak emelkedésére. Közelebbi föladatát képezi a kormánynak, hogy e tanul­mányok és adatok alapján adminisztratív utón s amennyiben jogkörét meghaladná, a törvény- hozás fölhatalmazásának kikérése után meg­tegye mindazokat az intézkedéseket, a melyek kivitel és belforgalom irányítsa, a helyi és piaci viszonyoknak rendezése, a közvetítő kereskede­lem szabályozása, a helypénzek és általában a közszolgáltatások mérve és levonási módja te­kintetében szükségesek arra nézve, hogy az élelmiczikkek áraira csökkentőleg hassanak, fő­leg pedig a kevésbbé vagyonos néposztályok szükségleteit képező élelmezési cikkek ára nor­mális árba szorittassék. A közélelmezés körén túl a kereseti viszonyok javítása s a lakások — főleg az egészséges munkáslakások — béreinek olcsóbbá tételére is különleges intézkedések szükségesek és a kormány ezekre nézve is kér javaslatokat. Állapítsuk meg, hogy soha miniszter annyit nem törődött a népjóléttel, mint Kossuth. — Királyi kepeiem a katona-szökevények­nek. O felsége királyi jogainál fogva közkegyel­met adományozott mindazoknak a magyar ál­lampolgároknak, akik az állítás elől való szökés miatt f. hó 2-ig elítéltettek, vagy e miatt bűn­vádi eljárás alá vonattak, vagy akiknek szolgá­lati kötelezettsége e miatt meghosszabbittatott. Nagy jelentősége van a királyi kegyelem e té­nyének. Most, amikor az Amerikából való visszavándorlás kezd újra nagyobb arányokat ölteni: ez a királyi kegyelem ép a leginkább munkabíró generáció számára nyitja meg a szabad utat a szabad magyar hazába. Méltán kelt tehát országszerte örömet a királyi kegye­lem, melynek mélyreható, szociális jelentőségét tisztán láthatja mindenki. A m. kir. honvédség Rendeleti közlönyének kedden megjelent száma közli erre vonatkozólag a honvédelmi miniszter rendeletét. — Orgona-átvétel. A szatmári ref. egyház újonnan készített orgonájának átvétele szombat délután 3 órakor történt. Szakértők Kovács Leó ny. ezredes, Varga József nagykőrösi képezdei tanár, Haller Jenő kir. kath. fógimnáziumi ta­nár és Veress Lajos kántor voltak, kik egymás­után próbálták ki az uj orgonát s remek játé­kaikkal gyönyörködtették a jelenlévő nagyszámú közönséget. Áz uj orgona úgy külső kiállításá­nál, mint hangszerelésénél fogva kiváló alkotás és Szatmár városának egyik nevezetességét ké­pezi. Az ünnepélyes felavatás a vasárnapi isteni tiszteleten történt. — Karzatjegyek a restaurációra. A de­czember 19-én megejtendő vármegyei tisztuji- tásra karzatjegyek Jeszenszky Sándor várnagy­nál kaphatók. — A Magyarországi Rendőrtisztviseiők Or­szágos Egyesülete f. hó 17-én, délelőtt 10 óra­kor kezdödöleg és a szükséghez képest a kö­vetkező napokon Budapest székesfővárosában, Pest vármegye dísztermében alakuló közgyűlést tart, amelyre a tagokat a napokban hivta meg Hegedűs Sándor, marosvásárhelyi rendőrfőkapi­tány, id. elnök. A közgyűlés tárgysorozatában az elnöki megnyitó, javaslatok, előterjesztések és jelentés a szervezés munkálatairól, a választ­mány jelentése a pénztár és irattár állapotáról, az 1908. évi költségvetés előterjesztése, kap­csolatban javaslat a megválasztandó tisztviselők tiszteletdijának megállapításáról, a tisztviselők és választmány megválasztása s több, a rend­őrségi tisztviselőknek s magának az intézmény­nek érdekét közelről érintő kérdés szerepel. — Hatósági mészárszékek Szatmáron. Mint értesülünk : Szatmár város vezetősége nagyban fáradozik azon, hogy tekintettel a folyton emel­kedő drágaságra, legalább a marhahús árát szállítsa le hatósági mészárszékek felállítása ál­tal. Dicséretre méltó tevékenységet fejtett ki az elöljáróság ezen a téren is sez annyival inkább kiemelendő, mivel ankettezés helyett azonnal a cselekvés terére lépett úgy, hogy egy héten belül már megkezdik a hatósági mészárszékek működésűket. — Facsemeték. A Szatmárhegyi birtokos­ság az államtól kedvezményes áru csemetéket rendelt. A csemeték nagy része, tekintettel a beállott téli'időjárásra, csak tavasszal fog meg­érkezni ; egy rész, még pedig igen szép példá­nyok már megérkeztek, s átvehetők a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál Szatmár, Verbőczy-utca 5. — A vasúti kocsikerekek kopása. Újab­ban a vasutigazgatóságok megfigyelték, hogy a vasúti kocsik kerekei használat közben minő kopást szenvednek. Az igy beszerzett adatokat statisztikailag feldolgozták és ezekből kiderült, hogy 1000 kilométer ut után az egyes kerekek átlag 85 grammot veszítenek súlyúkból. Ez vo­natkozik tudniillik azokra a kerekekre, amelyek­nél nincs dörzsfék, mig a fékezett kerekeknek átlagos súly vesztesége az 1000 kilométeres ut után körülbelül 130 gramm. A kerekeknek ez az anyagvesztesége óráról-órára, napról-napra folyik, de mindezt felülmúlja az a veszteség, amelyet a használat közben egyenlőtlenül ki­kopott kerék a lecsiszolás és simítás által vészit. Mikor aztán a kerekek eredeti súlyúkból 50 kilogrammot vesztettek, akkor kivonják ezeket a forgalomból, addig azonban a dörzsfékkel futó kerekek mintegy 96.000 kilométernyi, a féknél­küliek pedig 145.000 kilométernyi utat tesznek meg átlagosan. Ehhez képest a személyszállító kocsik kerekei körülbelül 5, a teherkocsiéi pe­dig 8 esztendeig maradnak forgalomban.

Next

/
Thumbnails
Contents