Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-02-06 / 11. szám
Nagykároly, 1907. február 6. 11. szám. III. évfolyam. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. « megjeleniiThetenkint kétszer szerdán és vasárnap. » Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hétsastoll-utca 12. sz. a. Telefon szám: 58. ----Hi rdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. ------------: Fele lős szerkesztő és laptulajdonos: Kovács Dezső dr. Szerkesztő: Varjas Endre. Főmunkatárs: Tóth Zoltán dr. Előfizetési árak: Egész évre .................................................... Félévre .......................................................... Negyedévre..................................................... ...... Egyes szám ára 20 fillér. 8 korona 4 korona 2 korona. magyar hadsereg. Nagykároly február 5. (Z.) Az 1607. évi ujondéíszám megállapításénak tárgyalásakor lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson a magyar hadsereg. Folyton napirenden kell a kérdést tartani. Nem engedhető, hogy a hosszú s nagyszabású nemzeti küzdelem meddő maradjon. Mert ha belenyugszunk, úgy méltán hányják szemünkre, hogy nincs bennünk életrevalóság. Nem rendelkezünk a fejlődéshez megkivántató alapfeltételekkel. Igaz, hogy a nemzeti jólét alapjait iparunk és kereskedelmünk fejlesztésével kell leraknunk, de ingatag talajon épül ez fel, ha nincs meg a magyar kard, mely annak biztosítékot nyújtson. Megnyugodni, megalkudni e kérdésnél nem szabad. Az élet-halál küzdelmet csak a kivivőit eredménynek szabad beszüntetni. Pihenni kényszerűségből lehet, de csak azért, hogy uj erőt gyüjt- sünk a küzdelemre. Látszólagos vívmányok bennünket többé ki nem elégíthetnek. Mindent akarunk ! Az osztrák zsoldos banda rodhadt copfját elég hosszú ideig viseltük. Nem tűrhetjük, hogy néhány szűk látókörű zsoldos generális rendelkezzék a magyar fiuk vérével. Nem elég-e, hogy az átkos közös ügy koldusbotra juttat bennünket? A mindig Kánaánnak neve- ett magyar föld gyér lakóit sem képes már eltartani. Ha a mai arányokban folyik majd tovább a kivándorlás, úgy rövid időn belül oly képe lesz az országnak, mintha török, vagy tatár dúlta volna végig. Lakatlan, üres falvak ásitoznak majd az utas elé. De nem különös-e, hogy épen a magyarnak nincs saját hadserege? Hunyadi Mátyás fekete serege volt az első rendszeresebb állandó hadsereg a keresztény Európában. A fél Európa remegett a hatalmas Corvin erejétől. Ma nincs hadsereg, mely magyar érdeket védjen. Íme a mult s a jelen! Nem követett-e el a nemzet maga mulasztást, hogy nincs magyar hadsereg? Bizonyára igen. A nemtörődömség, az udvar iránt való túlhajtott lojalitás s a kellő pillanat fel nem használása, sok bajt zúdított már nyakunkra. Ili. Károly király volt, aki a magyar országgyűléstől az állandó hadsereg felállítását követelte. A királynak katona kellett, a rendek megadták. De egy szóval sem küzdöüék ki, hogy a vezényleti nyelv magyar legyen. így azután a császári ezredekbe olvasztották be a magyar fiukat is. Akkor az 1715. országgyűlésen követték el a rendek a pótolhatatlan mulasztást. Pedig alig hihető, hogy III. Károly, aki reászorult a rendek jóindulatára, kifogásolta volna a magyar vezényleti nyelvet ? Hiába a magyar lovagiasság, a magyar könnyű vér kiengedte a nemzet kezéből csavarni a jogait védő kardot. Ma nem is az ad aggodalomra okot, hogy minden kikötés nélkül szavazzák meg az újoncot, mert ezt az egyesség, a béke kívánja. Félő azonban, hogy a régi kuruc erkölcs a hatalom birtokában ’lelohad. Főispánjaink és képviselőink a hatalom nyergében könnyen felejtik, hogy egykor a kurucelvek zászlóvivői ők voltak. Manapság talán lágyabb már a magyar ember, mint régen volt. Régebben a bécsi parketten csúszott meg. Mostanság olyikat egy-egy felülről jövő kegyes pillantás már boldogítja s gyakran szédíti. A hatalom magaslatán kemény fejre van szükség s megtántorithatatlan egyenes lélekre. Szóáradattal ősi mulasztásokat pótolni nem lehet még kevésbbé a kívánságokat kielégíteni. A tett, bármily kicsiny legyen is az, minden beszédnél többet mond. Felszólalásunknak nem akar más célja lenni, minthogy ébren tartsa a lelkekben a magyar hadsereg szervezésének a vágyát. Másrészt, hogy a hatalom kezelőit figyelmeztesse, hogy a magyar nép türelmetlenül várja az időt, midőn régi aspirációi végre-valahára testet ölt- hetnek. Nem szeretnők látni, hogy a mostani országgyűlés, ha a kellő pillanat elérkezik, ne érezné át hivatását. Az 1715. példát nem kívánjuk ismételten látni. Ne felejtsék képviselőink, hogy az udvari kegy múlandó, a nép akarat pedig megmarad tovább is. Városi közgyűlés. Nagykároly rendezett tanácsú város képviselőtestülete 1907. évi február hó 3-án rendes közgyűlést tartott. Debreceni István polgármester — mint elnök, a közgyűlést megnyitván, bejelenti a legtöbb adót fizető városi képviselők személyében beállott változást. Ezután megalakittatott a községi választók 1908. évi névjegyzékét kiigazító küldöttség, továbbá a legtöbb adót fizetők névjegyzékét egybe- állitó választmány, melynek elnökéül Dr. Kovács Dezső, tagjaiul Csipkés András, Fürth Ferenc, Vida Sándor és Lukácsovits János városi képviselők, jegyzőül Néma Gusztáv közig, jegyző választattak meg. Az igazoló-választmányba tagként Rooz Samu és Strohmájer Ferenc lett megválasztva. Megválasztatott a jogügyi-bizottságba Dr. Antal István, a szinügyibe Kaufmann Jenő, a Kossuth Lajos-szobor bizottságba Schuszterits Ferenc. A városi pénztárvizsgáló-bizottság Berger Ármin és Schuszterits Ferenc megválasztásával megalakittatott. Az adókivető bizottságba bizalmi férfiakként beválasztatott Pap István, Strohmájer Ferenc és Szalay Bálint. Dr. Cservényák Káróly és Csipkés András megválasztásával megalakittatott az esküdtképes egyének alaplajstromát összeállító bizottság. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a foglalkozást közvetítő s a cselédszerző iparra vonatkozó szabályrendelet módosítása — úgyszintén a belügyminiszternek a közkórházi alapszabályok módosítására vonatkozó leirata elfogadtatott. A főgimnáziumnál létesítendő iskolaorvosi és egészségtan tanári állás tekintetében a közgyűlés úgy határozott, hogy amennyiben a hirdetendő pályázatra kellő minősítéssel biró orvos nem ajánlkoznék, a városi tiszti orvossal töltetik be a nevezett állást. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek kertészeti szakirányú gazdasági ismétlő iskola szervezése tárgyában kiadott leirata elfogadtatott. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a Nagykároly—csapi vasútvonalon létesítendő motoros kocsi közlekedés tárgyábani leirata — mely szerint a kívánság ezúttal nem teljesíthető, — tudomásul vétetett. Dr. Somossy lgnácnak és néhai Makay József örököseinek kérelme, mely szerint telkük közös kapubejárójának tulajdonjoga nevükre átírassák, továbbá Fogarassy János és István Hunyadi-utcai telküknek utcaszélesités céljára leendő kisajátításra vonatkozólag a határozat hozatal a március 3-iki közgyűlésre halasztatott el — tekintettel a megjelentek csekély számára, — a közgyűlésen, figyelem nélkül a megjelent bizottsági tagok számára, az érdemleges határozat meghozatik. A kassai m. kir. III. honvédkerületi parancsnokságnak a laktanya törzsépületének, valamint a fegyverraktár további használatára vonatkozó értesítése tárgyában úgy határozottá közgyűlés, hogy a bérletet meghosszabitja. Az ovoda államosítása ügyében a közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy miután az állam a népnevelési egylettel tárgyalásba nem bocsátkozik, átveszi a város az egylet által fen- tartott óvodát, a két gyermek menhelyet, felszereléseikkel együtt és azok adósságát elvállalja
