Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-02-06 / 11. szám
2-ik oldal. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 11. szám Elhatároztatott továbbá, a város által fentartandó óvodákban az óvódijak eltörlése és ily módon az óvodáknak teljesen ingyenessé tétele. A közönségnek tüzeseteknél az oltásnál való segédkezésre serkentése tárgyában tett előterjesztésre vonatkozólag határozat nem hozatott, hanem e kérdés tanulmányozásával egy több tagú bizottság lett megbízva. A felállított 2000 K értékű népkönyvtár kezelője részére a tiszteietdij évi 50 K lett megállapítva. A rendőrkapitánynak, a rendőrségi fogda létesítése tárgyában tett előterjesztésére vonatkozólag, a képviselőtestület utasította a városi tanácsot, készíttesse el a szükséges rendőrségi fogda tervét és azt a képviselőtestületnek mutassa be. Ezek után több illetőségi ügy letárgyalá- sával a közgyűlés — melyen egyetlen felszólalás sem volt — véget ért. & Hitelbank ügye. A nagykárolyi négy pénzintézet által az alapítás alatt álló ötödik intézet ellen megindított akczió ügyében a hitelbank alapitói e hó 2-án értekezletet tartván, a következő határozatot hozták : A „Nap“ f. hó 2-iki száma Andrássy Gyula grófhoz a nagykárolyi négy pénzintézet megbizottainak aláírásával egy nyílt levelet közölt, a melynek célja valótlanságok állításával az alapítandó Nagykárolyi Hitelbank létesítését — önző magánérdekből — megnehezíteni, esetleg meghiúsítani. E célból dr. Falussy Árpád főispánt és az alapításban résztvevő többi köztisztviselőt azzal gyanúsítja meg, hogy nevezettek az ő hivatali állásukat ezen pénzintézet létesítése körül felhasználják, vagy felhasználtatni fogják. Különösen a vármegye főispánját úgy tünteti fel, mint aki e pénzintézetnek már elnöke lenne, s mint ilyen magánérdekek istápolására kívánta ezen intézetet alapítani, s ezáltal a többi pénzintézeteknek kárt okozni akar. A nyilt levél ezen állítása tendentiózus valótlanság. A Nagykárolyi Hitelbank alapitói érdekeltségét nem dr. Falussy Árpád főispán hozta össze, ő az alapításról egész január 21-ig mit sem tudott, az alapítást az alispán s több köztisztviselő részvételével 15-en csináltuk meg. Az alapitói érdekeltség összehozása után és a részvényaláirási felhívás kibocsátása előtt értekezletet tartottunk, a melyen egyhangúlag azt határoztuk, hogy miután az általunk alapítandó pénzintézetnek a programmja közgazdasági, ipari, kereskedelmi és forgalmi intézmények kezdeményezésére, támogatására, esetleg létesítésére is irányul, a mely programm megegyezik azzal, a melyet vármegyénk főispánja székfoglalója alkalmával hangoztatott, továbbá látjuk, hogy vármegyénk főispánja a közdolgok minden ágazatában képességével, tapasztalataival, kitartó munkásságával mindenütt előljár, s eddigi ténykedését és kezdeményezéseit a vármegye és Nagykároly város érdekében siker is koronázta másrészről pedig egy főispánnak a közügyek minden való tevékenysége, intézmények létesítése nemcsak joga, de kötelessége is, — hogy az alapítási előmunkálatok befejezte után őt az alapitásbani részvételre a részvényaláirási felhívás aláírására, és a létesítendő intézet vezetésében való részvételre felkérjük. E célból Uosvay Aladár alispán értekez- leti elnök vezetése alatt az értekezlet jegyzőkönyve átadására egy küldöttség jelent meg dr. Falussy Árpád főispánnál január 21-én, amely hangsúlyozta azon körülményt, hogy a létesítendő intézet egyik főcélja termény- és áruraktár, valamint pinceszövetkezet létesítése, s ezzel kapcsolatban a kormány programmjában foglalt minden ipari és kereskedelmi intézmény kez- derriényezése. Az alapítók ösmerik a főispánnak e téren való gondolkozását, s alkalmat akarnak neki adni, hogy a Hitelbank alapításával eszméit, tudását 'és munkásságát érvényesítse. Ez okok vezették a főispánt arra, hogy az alapítók közé belépett és a majdani vezetést elvállalta. A főispánnak kizárólag az volt eddigi ténykedése, hogy az alapitói ivet" aláírta s ez által az intézet alapításában részt vesz. Egyébként a dolgok előkészítésében, sem mostani szervezésében ezideig egyáltalán részt nem vett. A nyilt levélben közölt és Bodoky Béla aláírásával megjelent levélre vonatkozólag pedig annyit tartunk szükségesnek kijelenteni, hogy ezen levél megírásáról és megjelenéséről sem a főispán, sem az alispán, sem a többi vármegyei tisztviselő tudósítással nem birt, annyival ke- vésbbé, mert mindkettő ezen időben több napig Budapesten tartózkodott. Kijelentjük azonban azt is, hogy Bodoky Béla ezen levelében semmi kifogásolni valót nem találtunk, abba a hivatalos pressiónak semmi nyomát belemagyarázni sem lehet, mert csak alapitói kötelességét teljesítette akkor, midőn kartársait felkérte ezen intézmény támogatására. Annál kevésbbé hihette levélíró, hogy kifogás alá eshetik az, ha tényleges szolgálatban álló tisztviselőket nevez meg, mint az alakulóban levő pénzintézet élére állitandókat, mert köztudomású tény, hogy úgy a múltban, mint a jelenben is, nem egy pénzintézet élén állanak főispánok és alispánok. Egyébként a támadás tárgyilagosságát legjobban jellemzi az, hogy a támadó négy pénzintézet is úgy a múltban, mint a jelenben is — igazgatóságába és felügyelőségébe — állandóan választott és választ be köztisztviselőket. A nyilt levél tartalma úgy a főispán, mint az alispán személyére vonatkozólag valótlan és célja egyrészben botrány hajhászás volt, más részben pedig, hogy ezáltal egy nemes inten- tiókkal kiinduló közgazdasági intézmény létesítése — önző magánérdekből — megnehezites- sék, esetleg meghiusittassék. Azonban ezen támadás nem fogja az alapítókat visszatartani attól, hogy ezen intézményt — mely a vármegye és Nagykároly város közérdekeit lesz hivatva szolgálni — megalapítsák. Sőt csak nagyobb ösztönül szolgál a támadás tendentiájában megnyilvánuló kicsinyes önzése a szövetkezett négy pénzintézetnek arra, hogy ezen igazi közérdeket szolgálni akaró pénzintézet létesittessék épen a jelenlegi viszonyok között, mert erre minden közgazdasági, kereskedelmi és ipari érdekek szempontjából valóban szükség van. Kelt a Nagykárolyi Hitelbank alapítóinak Nagykárolyban, 1907. évi február 2-án tartott értekezletéből. Ilosvay Aladár, alispán, elnök. Dr. Gózner Elek, ügyvéd, jegyző. Nyilatkozat Domahidy Istvánnak, lapunk ez évi 3. számában megjelent nyilatkozatára vettük Luby Géza országgyűlési képviselő alábbi válaszát, melyet ép úgy szószerint közlünk, mint a hogy Domahidy István nyilatkozatát közöltük. A válasz a következő: Édes Szerkesztő Barátom! Lapod 1907. évi 3. számában Domahidy István barátom egy nyilatkozatát közlöd, amely személyemmel is foglalkozik. Méltányosság elvénél fogva kérlek légy szives közölni a válaszomat is. Domahidy István jónak látja felhányni, hogy ő akkor volt 48-as mikor én a 67-es kiegyezés mellett törtem lándzsát. — Ez állításából kifolyólag meg fogja nekem engedni Domahidy István barátom, hogy e vádként oda vetett megjegyzésre észrevételeimet megtegyem, s párhuzamot vonjak politikai magamtartása és az övé között. Kötelességem ez azon sértő kijelentés miatt, mit nyilatkozata' végén tett. „Nem ítélem el, sőt égető szükségnek tartom a 48-as párt parlamenti és országos létezését, de ez idő szerint 48-as elvekkel, hogy mi képen lehet 67-es alapon kormányozni, s mind fölfelé, mind lefelé, mily nehézségekbe ütközik a becsületes és jóakaratu politikusok munkája és fáradozása, azt csak a törésen állók érzik, kik hazánk alkotmányosságát akarták vissza állítani nem azok, kik évi 3200 forintért rek- lámiroznak“. Tehát ő a becsületes jóakaratu politikus, áll a törésen, ő akarja hazánk alkotmányosságát visszaállítani, nem én, aki évi 3203 forintért reklámirozok. Hát igaz 1872—1875-ig a Deák párthoz tartoztam, hittem hogy a 67-iki kiegyezést fen- tartani, javítani lehet, hogy a Deák párt erkölcsi alapon áll; győz vagy megbukik. De midőn 75-ben láttam, hogy a hatalom birhatásáért kész megalkudni a balközéppel, feladja nevét, Deák pártból szabadelvű párt lesz, elfogott az undor mind a Deák párt, mind a szabadelvű párt iránt és lettem függetlenségi párti. Eljárásomról csak lelkiismeretemnek tartoztam számolni, nem kötött nyilvánosan egy választókerület előtt elszavalt programmbeszéd, nem kötött becsület szó. — Egyszerű választó polgár voltam csak. Pártváltoztatásomhoz nem tartoztam kikérni választóimnak beleegyezését, nem kellett bujkálnom kerületem előtt. Nem voltam a mindenkori kormányok hivatalos jelöltje, nem kaptam a képviselői dijak mellé 8—10,000 frt választási költséget minden ciklus elején. Nem én volam az a jóakaratu, becsületes politikus, ki hazám alkotmányát vissza akarván állítani az 1904. decemberi megyegyülésen bizalmat szavaztam Tisza Istvánnak, a nov. 18-iki és dec. 13-iki viseletéért. Nem én voltam az aki 1905. januárban a Fehérváry és Kristóffy alkotmány-ellenes kormánya alatt képv. jelöltséget vállaltam, független szabadelvű programmal. Nem én voltam az, aki mint Kristóffy jelöltje Rozsályban és másutt dicsőítettem a Tisza által a képviselők megfékezésére vezényelt becsületes darabontokat. Nem az én érdekében küldött le 1905. jan. választásra Szegedy Antal kezeihez 20,000 irtot Kristóffy. Nem én voltam, aki 1905. jan. választások előtt, jan. 20-án bement Szatmárra és a Pannóniában előleges választási költségekre felvett Kristóffytól 3000 forintot, s másnap a jelöltségtől visszalépett. A 3200 forintért való reklámirozásra vonatkozólag kijelentem, hogy : mihint Domahidy István bebizonyítja, hogy ő képviselősködése alatt dijait nem húzta, választási költségeket sohase vett fel, elismerem, hogy ő ingyen rek- lamirozott, és ilyen nyilatkozat tételére joga van; addig azonban ne tüntesse fel magát önzetlenebb hazafinak mint más. Budapest 1907. febr. 3. Tisztelettel hived Luby Géza. Kérelem. Tisztelettel kérjük lapunk azon előfizetőit, a kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy lapunk szétküldésébén zavarok álljanak elő. A „Szatmárvármegye“ kiadóhivatala. HÍREK. Lapunk szerkesztőségébe a mai naptól kezdve dr. Tóth Zoltán főmunkatársként belépett. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt f. hó 10-én vasárnap d. u 2 órakor a városháza tanácstermében szervezkedő közgyűlést tart, melynek tárgyát a tisztikar és végrehajtó bizottság újraválasztása, a függetlenségi pártkör megalakítása és indítványok tárgyalása fogja képezni. A párt tagjainak figyelmét ez utón is felhívjuk a szervezkedő közgyűlésre. Különben a párt falragaszok utján is meghívja a választó- kerület függetlenségi és 48-as érzelmű polgárait. Az Oltáregyesület estje. F. hó 3-án folyt le a Polgári Kaszinóban az Oltáregyesület harmadik felolvasó-estje nagyszámú, előkelő közönség jelenlétében. Az est mindenképen szépen sikerült és igazi művészi élvezetet szerzett. Tartalmas mélységét Wolkenberg Alajos dr. hatalmas előadása adta meg; a zenei részt Vitek Károly művészi harmónium-játéka képezte és elevenné tette Kerekes Annuska k. a. monológja, de főkép az a kacagtató, szellemes kis vígjáték a melyet Hetey Blanka k. a. és Juhász Ernő adtak elő. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott műsor első száma egy bájos monológ volt „Bál után“, a melyet kedvesen és nagy érdeklődés közt adott elő Kerekes Annuska k. a. Bájos megjelenése, színes hanghordozása, ügyes játéka csak fokozta az ötletes monológ hatását; kedves előadása pedig mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Hatalmas taps és egy szép virágcsokor fejezte ki a közönség tetszését. Majd nagy érdeklődés közt lépett a színpadra Wolkenberg Alajos dr., akinek szerep
