Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-10-16 / 85. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 85. szám. ezt be is látja és girálja. Ha nem is ki­mondottan, de azzal a tartózkodó maga­tartással és józan mérséklettel, amelylyel október 10-ikén viselkedett. Sehol az országban nem történt számottévő ex- czesszus. A felsőbb kényszer hatása alatt pihent a véső, a kalapács, a vinkli, — de Magyarország munkássága érettnek bizonyult arra, hogy alapos készültségii kódex szakaszai szerint vegyen részt ke­nyeret adó hazájának jogalkotásában. Ezt a tanulságot vonjuk mi le a magyar munkásságnak állásfoglalásából — Kristóffyék és hecczelő, naplopó ve­zéreikkel szemben. A munkásság, mint gazdasági és politikai tényező elismerést érdemel, — a felsült kolomposok pedig: szégyenlhetik magukat! . . . Rendkívüli megyegyülés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága október hó 24-én d. e. Vall órakor rendkivüli közgyűlést tart. Az állandó választmány ülése. Szatmár­vármegye állandó választmánya október 23-án délután 3 órakor ülést tart, amelyen a más­napi rendkivüli közgyűlés tárgyait fogják elő­készíteni. A bíráló választmány ülése. Szatmárvár­megye törvényhatósági bizottságának állandó bíráló választmánya f. hó 22-én d. u. 3 órakor dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tart. A vármegye virilistái. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának legtöbb adót fi­zető tagjai sorából ezidén számosán maradnak ki, mert az adóhivatalok vagy egyáltalában nem, vagy csak hiányosan mutatták ki a virilizmusra jogosultakat. Ennek a mulasztásnak a megtor­lása folyamatban van s azt a jogsérelmet szen­vedettek is szorgalmazhatják. Alkalom nyílik erre november hó első napjaiban, amikorra — mint értesülünk — dr. Falussy Árpád fő­ispán rendkivüli megyegyülést fog összehívni, .amelyen a virilis jogon törvényhatósági bizott­sági tagok listája fog bemutatása kerülni. A drágaság ellen. Nagykároly, okt. 16. A nagy drágaságról való panaszkodás nem jnai keletű. Egész Európában évek óta keser­vesen érzik, hogy az életszükségletek kielégíté­sére szolgáló cikkek árai egyre emelkednek, anélkül, hogy a kereseti viszonyok ezzel az emelkedéssel lépést tartanának. Ez az általános drágaság volt az oka, hogy a mi speciális drá­gaságunkra több figyelmet nem fordítottak ve­zető köreink, úgy tartván, kogy a kórság álta­lános : a drágaság a nemzetközi áruforgalomból kifolyólag minden ország lakosságát egyformán sújtja. A feljajdulások és felzúdulások hosszú, szakadatlan sorozatára volt szükség, mig meg­érlelődhetett a meggyőződés, hogy hazánkban a természetes és indokolt áremelkedéseken felül még az élelmiszer és eg/ébb uzsorák is teszik szinte elviselhetetlenné a lakosság legalább ki­lenc tizedrészének életét. Végre is ügyet kellett vetni a panaszokra annál is inkább, mert azzal fenyegettek, hogy az adózó elemek tönkre jutnak. Nemcsak a megélhetés is megkönnyítésében rejlő nagy köz- gazdasági előny, hanem az adóforrások meg­mentése iskésztette a kormányt, hogy a drágaság problémájának megoldásába fogjon. A mód, hogyan és az eszközök, amelyekkel a nagy drá­gaságon segíteni akar, mindenképpen megfele­lőnek mutatkoznak, csak az a baj, hogy bizo­nyos huzamosabb időig fog tartani, mig a teendő intézkedéseknek foganatja lesz, noha a kormány erősen ígéri, hogy már az ősz folyamán fog segítséget nyújtani. Aki azonban ismeri hiva­talos apparátusaink lassúságát: az ankétek, ér­tekezése*, tanácskozások és mi más néven ne­vezendő, majdnem azt mondhatnék kerékkötők akadékosságait, az ebben az Ígéretben nem igen mer bízni. A zöld asztal mellett nem látni a nyomor ijesztő képét, jóllakott gyomornak nin­csen érzéke a verejtékes munkában görnyede- zők szükölködései iránt. Az emberszeretö, di- cséretreméltó szándékot, melyet még az alapos­ságra vágyó hajlam is reguláz, igy késleltetik a kivitelben és nem igen lehet reményünk arra, hogy a kormány legújabban megindított moz­galmának áldásait mára tél folyamán érezhessük. Bármint is legyen azonban, mégis öröm­mel látjuk, hogy a szemtelen uzsoráknak véget akarnak vetni. Még szívesebben látjuk pedig azt, hogy a kormány akciója az egészséges munkáslakások bérének olcsóbbá tételére is irányul. A lakbér a szegény ember keresetének nagy részét emészti fel s ha kevesebb lakbért kell fizetnie, az ily módon megtakarított pénz­ből egyébb, eddig nélkülözött cikkek bevásár­lására telik, de több figyelemmel is lehet a maga és hozzátartozóinak egészségére és eset­leg lelkét nemesitő élvezetekre is fordíthatja a lakbérből megtakarított pénzt. A drágaság csökkentése egyúttal növeli a takarékossági ösztönt, amire különösen a mai népünknek oly nagy szüksége van. A mai vi­szonyok közt ugyan nem lehet ráfogni a ke­vésbé vagyonos néposztályokra, hogy pazarlók volnának — nincs miből. De mihelyt sikerül valamelyest türhetőbb megélhetési viszonyokat teremteni, arra kellene a legnagyobb gondot szentelni, hogy magyar népünk — okulva a külföldi lakosság példáján — életszükségleteinek kielégítésében mértékletesebb legyen. Ne vonja ugyan meg magától és övéitől a test és lélek épségben tartására okvetlenül szükségeseket, de használja fel az árcsökkenésben mutatkozó előnyöket a takarékossági hajlam fokozására. A legtöbb nemzet nemcsak életrevalósá­gának, az adott viszonyok és ésszerű kiakná­zásuknak, minő például az ipar és kereskede­lem és a mezőgazdasági konjunktúrák forsziro- zása, hanem a szerzett jövedelmek és kincsek­kel való okos és mérsékletes elbánásának kö­szönheti nagyságát. Ha ezen az utón követjük őket, a mainál jobb megélhetési viszonyok közt is, akkor a kormány legújabb kedvezményezése nagy áldást fog jelenteni a sok csapástól meg­viselt magyar nép részére. A vármegye állategészségügye. Nagykároly, okt 15: Az az előnyös változás, hogy Kellner György személyében értékes erőt nyertünk a törvényhatóság állategészségügyének intézésére — máris minden téren megtermi gyümölcsét. A kiváló szakértelmű és fáradhatatlan törvény­hatósági állatorvos nem elégszik meg azzal, hogy csak momentán jelentkező bajokat orvo­soljon, hanem minden veterinárius kérdésben gyökeres újításokat szorgalmaz, hogy ezzel alap­jaiban rekonstruálja a vármegye állategésisíg ügyét. Főispánunk, — áthatva ennek a köz- igazgatási ágnak fontosságától, módot talált arra, hogy a törvényhatósági állatorvos min­denkor intézkedő forum előtt nyilatkozhassék meg — Kellner Györgyöt a közigazgatási bi­zottságba is behívta előadóként. A bizottság legutóbbi ülésén a vármegye állategészségügye ilyen megvitatás alá került: Kellner György állatorvos jelenti, hogy a megye állategészségügye kedvezőtlen volt, mert a ragályos száj- és körömfájás a nagybányai járás 4 községében lépett fel járványosán és Szakállas-Dombóra a földmivelésügyi miniszter egy m. kir. állatorvost rendelt ki külön ; az óv­intézkedések foganatosításának ellenőrzésére, miután ez irányban a debreczeni m. kir. állat­egészségügyi felügyelő mulasztást tapasztalt, felülvizsgálata alkalmával. Takonykórtól ezidő szerint a megye terü­lete mentes. — Kártalanításként kiutaltatott az állam kincstárból 700 korona. Sertésorbáncz fellépett 6 községben. Meg­betegedett 804, gyógyult: 626 és elhullott 178 sertés. Sertésvész fennáll: 42 községben. Megbe­tegedett 2593, gyógyult: 1616 és hullott: 974 sertés. Szeptember hóban vizsgálta a törvh. m. kir. állatorvos az erdődi, nagysomkuti, máté­szalkai és fehérgyarmati járás m. kir. állatorvo­sok hivatalos ügykezelését s ennek kapcsán jelenti, hogy a marhalevél kezelés a megye egész területén tűrhetetlen rósz. Ennek okát a törvh. m. kir. állatorvos abban látja, hogy a a megye legtöbb helyén a községi elöljáróságot, az 1888. VII. t.-cz. V. R. 16. §-a alapján a községi bírókat bízták meg a járlatkezeléssel. Az 1900. XVII. t.-cz. V. R. 41. §-a alapján annak ellenőrzésével megbízott m. kir. állator­vosok azonban azt tapasztalták, hogy a köz­ségi bírók általában nem képesek s nem alkal­masak ezen fontos teendőnek végzésére. Fogal­munk sincsen a járlatkezelés szabályairól, az általuk kiadott járlatok tele vannak hibákkal, szabálytalanságokkal, külföldre rendelt szállít­mányok járlatát éppen nem tudják kiállítani, de meg egyáltalában nem is értik^ meg a fenn­álló rendeleteket és szabályokat, úgy hogy el­járásukkal végtelen kellemetlenséget és kárt okoznak a gazdaközönségnek. Hozzá nem is megbízhatók, mert távollétük alatt más egyének is hozzájutnak a járlathoz, ami a legnagyobb visszaélésre ad okot. Ezen tűrhetetlen és lehe­tetlen állapot megszüntetése végett a törvh. m. kir. állatorvos javasolja, hogy a bizottság tiltsa el a megye területén a járlatkezeléstől a köz­ségi bírákat s azt kizárólag a községi és kör­jegyzőkkel végeztesse. Az állatorvosi javaslat élénk vitára adott alkalmat. Luby Géza bizottsági tag az eddigi álla­potot óhajtja fenntartani ; szerinte zakiatá a közönségre, ha a tőle távol eső körjegyzőhöz kell mennie járlatért, hasonló szellemben szólal fel Domahidy Sándor bizottsági tag is. Nemestóthy Szabó Antal bizottsági tag tekintettel van a külfölddel kötött egyezménye­inkre, amelyek nálunk tökéletes jártaskezelést tételeznek fel s a törvh. kir. állatorvos által jelzett állapotok tényleg meg nem maradhat­nak. Javasolja tétessék az ügyben előterjesztés a földmiv. miniszter úrhoz. Elnöklő főispán elfogadásra ajánlja N. Szabó Antal indítványát azzal, hogy a felterjesztésben intéztessék kérdés aziránt, vájjon a községi elöljáróság az 1888. VII. t.-cz. V. R. 16. §-a alapján bizhat-e meg oly egyént is a marhalevél kezeléssel, aki az elöljárósághoz nem tartozik; vagy pedig csak a községi és körjegyzőkre bizandó-e a járlatkeze­lés, ha a bírók arra alkalmatlanok? A bizott­ság ily értelemben határozott. A megye területéről szeptember hóban elszállittatott 2403 állat és pedig 59 ló, 267 szarvasmarha, 1035 juh és 1042 sertés. Ezek­ből külföldre került 59 ló, 83 szarvasmarha, 867 juh és 91 sertés. Mint állategészségügyi előadó, elintézett 136 alispáni ügydarabot, saját-ügyforgalma 89 darab volt. SZÍNHÁZ. Nagykároly, okt. 16. A Rab Mátyás, amit vasárnap és hétfőn adtak: már olyan darab, hogy lehet benne ját­szani. Ki is tett magáért a társulat. Rajna Fe- rencz eleven, ötletes szövegére pompás muzsi­kát szerzett Czobor Károly s az operette-sze- mélyzet megmutathatja benne, mit ér. Jobb kedvvel is játszottak, népesebb volt a nézőtér, mint a múlt hét köznapjain. Komáiomy Gizella nagyon jó volt a czimszerepben, hálás közön­ségünk ünnepelte is. Andai Terka méltó párja volt a fogoly királyfinak. Igen helyre szakácsné, majd utóbb czeremónias-mesterné volt Pataki Vilma. Tihanyi Vilmos is megtalálta az igazi hangot a hitközségi szolga szerepében. Nagyon sokat kaczagtak rajta. Ilyen előadást már in­kább szabad egymás hegyében kétszer adni. Még hétfőre is volt elég szép publikuma. * * * Általában konstatálhatjuk, hogy a publi­kum is, a magánszereplők is erősen javultak rövid néhány nap alatt. Mintha az összeszokás és megszokás tenné. A színpad is melegebb, a nézőtér is népesebb: hát megvan a kölcsönös jókedv oka. Bizony nem is volt csekélység en­nek az ötven főnyi társulatnak egy hétig tét­lenül kelletlenkedni az épülő színház kör­nyékén. A páholyok közönsége igazán rá is szolgál a jó előadásokra és Krémer igazgató nem is fukarkodik azokban. * * * Kedden este igen szép előadásban ment Bob herczeg. A bájos zenéjü operettet, aki már százszor megnézte, szívesen megnézi százegyed- szer is. Az est amúgy is művészi esemény volt.

Next

/
Thumbnails
Contents