Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-10-16 / 85. szám
85-ik szám. szatmárvArmegye. 3-ik oldal. Sebestyén Mariska debut-je. Nem lévén ismerősek a kulisszák világában: jóformán azt sem tudjuk, hogy mi czimen került a kisasszony ilyen előkelő czimszerepben a színpadra. (Isten bocsássa meg a bűnömet: én váltig Komáromy Gizellának néztem.) És igen-igen megállotta a helyét. Ha szerződtetési czélból vendégszerepeltette és léptette föl az igazgató: hát jól tette. Mert ilyen tehetségnek utat kell szabadítani az érvényesülés felé. Gyönyörűen énekelt Annie szerepében a kis Andai Terka is. Ez a csöppség nagyon értékes tagja a társulatnak. Rátkai Sándor szépen mondotta el a holló legendáját s az epizódszerepek gazdái is mindenképpen rászolgáltak az elismerésre. HÍREK. Szüret. Nagykároly, okt. 16. Szüret! . . Az őstermelő Magyarország legvidámabb gazdasági ünnepe. Aratás, csép- lés, tengeritörés, krumpliszedés — mind kis miska ehez képest. Azokon is van vigasság — ha jó a termés. De a szüreten: ott még akkor is vigad a magyar, ha mindjárt aznap issza is mega szűrést. Mert hát mi már ilyen, egyenest Noétól fajzott náczió vagyunk ... Hangos is a határ, — zsúfolva a batár. Ahogyan hurczolja kifelé a hegyre — mert hát nekünk is van szőlőhegyünk — a tengernyi háznépet, meg az elemózsiát ... Ma este 8 órára ritka lesz a szinjózan ember. Mert ma van a szüret. . . Itt-ott a szomszédban már hétfőn kezdődött. A Szatmárhegyen például: már tán ki is józanultak! Ez ugyan nem egészen bizonyos, mert még csak harmadnapos a betegség. Az Érmelléken, Peéren, Erdőhegyen, Tasnádon majd csak holnap kezdődik. És így megy ez most vagy tiz napig. (Bár mindig igy tartana. Szedő.) Pedig a termés, — biz gyenge. Egy- negyedrészszel legalább is gyöngébb a szokott közepesnél. De jobb és — drágább. Még ez a vigasztaló. Szatmáron, Károlyban, de meg az Érmelléken már 22 krajczár a must; s ez az ár még emelkedni fog. * * * A szöllőtlen ember csak nekivág a szőllőnek magabusultában. Megy, mendegél a czigánymuzsika hangja, meg a bürge-papri- kás szaga után. Szólítják mindjárt az első kolnánál: — Gyere mán! Kóstold meg a tavalyit ! . . . — No hát ezt a kis malaczpörköltet!... És belécsöppen az ember a szüret legközepébe. Mire kigázol belőle : azt sem tudja, hogyan került haza. Hát még ha haza se került, csak úgy az árokparton kotorták össze . . . Mint ahogy sokakat fognak ma éjszaka . . . * * * Most aztán eszembe jut, hogy tegnap •egy levelezőlapot kaptam. Aziránt faggat az az Írója; hogy ugyan mit ígértek a kraszna- bélteki szőllőbirtokosok, hogy olyan világhírűre szerkesztettem ki a minap a borukat. Hát itt adom meg a választ: Semmit!... Hanem azért nem lehetetlen, hogy a levélíró egy életrevaló ideát adott a krasznabél- teki szüretelőknek.. . — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád főispán hivatalos ügyek intézésére hétfőn reggel Budapestre utazott. Szerdán este érkezett vissza a gyorsvonattal. — Papp Béla képviselőnk, a parlament uj ülésszakának megnyitásakor bemutatkozván odafönn, hétfőn este ismét Budapestre utazott a képviselőház tárgyalásaira. — A föispáni titkár kinevezése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy gróf Andrdssy Gyula belügyminiszter— Kálnay Gyula, szatmárvármegyei közigazgatási gyakornokot belügyminiszteri segédfogalmazóvá nevezte ki és ebben a minőségében szolgálattételre Szatmár- vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánja mellé, — föispáni titkárul rendelte ki. A kinevezés hire őszinte örömmel töltötte el nemcsak Kálnay Gyula jóbarátait és széleskörű ismeretségét, hanem a vármegye és a város egész társadalmát is, mert benne — aki már közel egy esztendeje látja el a föispáni titkár terhes teendőit — mindenki az előzékenységnek és a hivatali pontosságnak megtestesülését látta. Ezt méltányolta dr. Falussy Árpád főispán is, amikor hathatós befolyásával Kálnay kineveztetését kieszközölte s ezzel benne teljes tudásával és ambicziójá /al odaadólag segítő erőt nyert sok gonddal és körültekintéssel járó hivatalos állása példaszerű betöltéséhez. A főis- páni méltóság nagyon-nagyon nehéz állás, de nagy könnyebbség, ha olyan készséges erő áll rendelkezésére, mint Kálnay Gyuláé. Fiatal ember, bevégzett jogi és politikai képzettségű. Sok szerencsét kívánunk neki ahhoz, hogy úgy princzipálisának, a rigorózus comesnek, mint a vármegye közönségének hozzá fűződő reményeit és várakozását : szorgalommal, odaadó munkával és általánosan elismert tapintatosságával még a várakozáson fölül is töltse be. — Táblabirói kinevezés. A király dr. Ma- tolay Gábor szatmárnémeti kir. törvényszéki bírót a debreceni kir. ítélőtáblához táblabiróvá nevezte ki. — Iparosok a főispánnak. A nyári ipar- kiállítás rendező-bizottsága szép meglepetésben részesítette vasárnap dr. Falussy Árpád főispánt. Küldöttségileg adott kifejezést hálájának, hogy a főispán nagyobb összegű államsegély kieszközlésével segitette elő a kiállítás rendezését s ugyanekkor egy értékes iparművészeti mestermunkával ajándékozta meg. Kinczel János, az ipartestület érdemes elnöke vezette a küldöttséget a főispán elé és a nagykárolyi iparosság nevében megköszönte neki, hogy a kereskedelmi kormánytól szubvencziót eszközölt ki az ipar- kiállitás részére. Köszönte a sikeres közbenjárást és azt, hogy a főispán a védnökség vállalásával a kiállítás eredményéhez hathatósan járult hozzá. Majd az iparosság nevében értékes hálaajándékot adott át. Egy Rákóczy-kora- beli ízlésben faragóit magastámláju szék ez. A leggondosabb kézimunka ügyességével czi- kornyázott mestermű. A támlájába ez van vésve: Emlékül a nagykárolyi iparkiállitás védnökének 1907. julius 7. Dr. Falussy Árpád főispán meleg szavakban mondott köszönetét a figyelmességért és megfogad;a, hogy — teljes jelentőségében méltányolva a nagykárolyi iparosság érdemeit — mindenkor szivén viseli azok érdekét és tőle telhetőleg támogatni fogja becsületes törekvéseiket. — Az ügyvédi kamara köréből. A szatmárnémeti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Papp Béla ügyvéd folyó hó elsejétől számított joghatálylyai, a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe Nagykároly székhelylyel bejegyeztetett. — A vasutasok kardja. Már régen szőnyegen levő kérdés a vasúti tisztviselőknek karddal való ellátása, mint az már a külföldön régóta érvényben van s célja, hogy a szolgálatban oldalfegyverrel ellátott vasúti tisztviselők, mintegy a közrend őrei is, amely minőségében tényleg szüksége is lehet a kardra. A kereskedelmi minisztériumban — hir szerint — most ismét felszínre hozták e kérdést. Mint ugyanis értesülünk, a miniszter e tárgyban leiratot intézett a Máv. igazgatóságához, hogy a reform dolgában terjesszen elő javaslatot, az igazgatóság pedig a különböző üzletvezetőségekhez intézett felhívásokat. A jelentések ez év november haváig adandók be s igy nem lehetetlen, hogy az 1938-ik év már kardosán találja a vasutasokat. — A féláru vasúti jegyek igazolványai. A magyar királyi államvasutak igazgatósaga közli: Áz állami és törvényhatósági tisztviselők és nyugdíjasok részére féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok a jövő évre f. évi október hó 15-étöl kezdve kiálliitatnak. A jelenlegi igazolványokba kapcsolt arc- I képek az uj igazolványok kiállításánál nem használhatók, mihez képest minden egyes igény- jogosultnak uj arcképet kell beküldenie. Az arckép az előlap alsó szélén (magán a fényképen) az arcképen ábrázolt egyén által névaláírással ellátandó. Az igazolványok kiállítására egyedül a magyar királyi államvasutak igazgatósága illetékes, miért is a kezelési illeték fejében iga- zolványonkint fizetendő egy korona postautalvánnyal a magyar királyi államvasutak főpénztára czimére (Budapest, Andrássy-ut 75.) küldendő. A postautalvány szelvényen az összeg pontosan megjelölendő. — Előnyös erdővétel. Szatmár városa az Avasban újabban jelentékeny erdőterületet vett, igen előnyös árban, ami a városra nézve any- nyival is inkább nagy anyagi előnyt jelent, mivel a szerződés értelmében a Délmagyarországi faipari részvénytársaság köteles azt ugyanolyan feltételek mellett kitermelni, mint a többi városi erdőt. — A csenged körorvosi állás betöltése folyó évi november hó 15-én délelőtt 9 órakor lesz, választás utján. — Méltányos adó-behajtási! A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén N. Szabó Antal a pénzügyi jelentés kapcsán tartalmas felszólalásban arra kérte a pénzügyigazgatót, hogy az exlex miatt hátrálékos adók behajtása terén méltányosan járjon el. Falussy főispán a pénz- ügyigazgató válaszának elébe vágva, elismerő szavakban nyilatkozott Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgatóad óbehajtási eljárásáról és saját tapasztalatai nyomán megnyugtatta úgy a felszólalót, mint a bizottságot, hogy Plachy minden egyes esetben a legmesszebbmenő méltányossággal jár el az adóbehajtások terén s amennyire a pénzügyi kormány rendeletéi teret engednek neki: azt a teret, saját hatalmi jogkörében ki is aknázva. Ugyannyira, hogy méltánytalanság vagy tulszigor nem merült fel az adóbehajtások terén, hanem ellenkezőleg: ő maga is tudja, hogy Plachy Gyula a legszélsőbb loyalitássai látja el hivatalát s minden egyes esetben, ha akár szóban, akár írásban fordulnak hozzá: minden törvényszerű konczes- szióra lesz. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató ugyanilyen értelemben nyilatkozott s a közigazgatási bizottság, N. Szabó Antallal egyetemben, megnyugvással vette tudomásul a nyert felvilágosításokat. — Tanügyi segédkönyv. Bodnár György, Szatmárvármegye kir. tanfelügyelője négy ivre terjedő füzetet adott ki. Tárgymutató a cime, mely éppen most hagyta el a sajtót. A finom kemény papírra nyomott csinos füzet a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a néptanítók járandóságairól szóló 1897. XXVII. t.-cikkhez és az ennek végrehajtása iránt kiadott utasításhoz segédkönyvül szolgál s úgy a tanítók, mint iskolaszéki, gondnoksági tagok, gondnokok, elnökök, községek, egyházak stb. kitünően használhatják. A kir. tanfelügyelő valóban hasznos szolgálatot tett az ügynek, amikor ezt a könyvecskét megszerkesztette. Postai bérmentes küldéssel 1 K. 20 fillérért megrendelhető Lövi Miksa könyvkereskedésében, Szatmáron. — Tízezer honvédet szabadságoltak. Nagy öröm és meglepetés érte a magyar honvédeket. Jekelfalussy honvédelmi miniszter ugyanis még juuius havában elrendelte, hogy az 1905-ik év'folyambeli, de tényleg 1906. augusztus elsején bevonult honvédeket már az idén, a nagygyakorlatok után tartósan szabadságolják. Több, mint nyolcezer honvédbakának és 2500 honvédhuszárnak szabadulását hozta meg ez a rendelet. A mióta a honvédség fennáll, most esett meg először, hogy egy esztendőt szolgált a legénység. íme tehát: külön törvény nél.cUl is kivételesen behozták egyetlen egyszer a honvédségnél az egyéves szolgálatot. Magasrangu honvéd tisztek állítása szerint a most szabadult legénység épp oly jól van kiképezve, mintha 2 évet szolgált volna. GÁL JENŐ okleveles mérnök magánmérnöki irodája = Szatmár, Eötvös-utcza 13. =