Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-10-16 / 85. szám

85-ik szám. szatmárvArmegye. 3-ik oldal. Sebestyén Mariska debut-je. Nem lévén isme­rősek a kulisszák világában: jóformán azt sem tudjuk, hogy mi czimen került a kisasszony ilyen előkelő czimszerepben a színpadra. (Isten bocsássa meg a bűnömet: én váltig Komáromy Gizellának néztem.) És igen-igen megállotta a helyét. Ha szerződtetési czélból vendégszere­peltette és léptette föl az igazgató: hát jól tette. Mert ilyen tehetségnek utat kell szabadí­tani az érvényesülés felé. Gyönyörűen énekelt Annie szerepében a kis Andai Terka is. Ez a csöppség nagyon értékes tagja a társulatnak. Rátkai Sándor szépen mondotta el a holló le­gendáját s az epizódszerepek gazdái is min­denképpen rászolgáltak az elismerésre. HÍREK. Szüret. Nagykároly, okt. 16. Szüret! . . Az őstermelő Magyarország legvidámabb gazdasági ünnepe. Aratás, csép- lés, tengeritörés, krumpliszedés — mind kis miska ehez képest. Azokon is van vigasság — ha jó a termés. De a szüreten: ott még akkor is vigad a magyar, ha mindjárt aznap issza is mega szűrést. Mert hát mi már ilyen, egyenest Noétól fajzott náczió vagyunk ... Hangos is a határ, — zsúfolva a batár. Ahogyan hurczolja kifelé a hegyre — mert hát nekünk is van szőlőhegyünk — a ten­gernyi háznépet, meg az elemózsiát ... Ma este 8 órára ritka lesz a szinjózan ember. Mert ma van a szüret. . . Itt-ott a szomszédban már hétfőn kez­dődött. A Szatmárhegyen például: már tán ki is józanultak! Ez ugyan nem egészen bizonyos, mert még csak harmadnapos a be­tegség. Az Érmelléken, Peéren, Erdőhegyen, Tasnádon majd csak holnap kezdődik. És így megy ez most vagy tiz napig. (Bár min­dig igy tartana. Szedő.) Pedig a termés, — biz gyenge. Egy- negyedrészszel legalább is gyöngébb a szo­kott közepesnél. De jobb és — drágább. Még ez a vigasztaló. Szatmáron, Károlyban, de meg az Érmelléken már 22 krajczár a must; s ez az ár még emelkedni fog. * * * A szöllőtlen ember csak nekivág a szőllőnek magabusultában. Megy, mendegél a czigánymuzsika hangja, meg a bürge-papri- kás szaga után. Szólítják mindjárt az első kolnánál: — Gyere mán! Kóstold meg a ta­valyit ! . . . — No hát ezt a kis malaczpörköltet!... És belécsöppen az ember a szüret leg­közepébe. Mire kigázol belőle : azt sem tudja, hogyan került haza. Hát még ha haza se került, csak úgy az árokparton kotorták össze . . . Mint ahogy sokakat fognak ma éjszaka . . . * * * Most aztán eszembe jut, hogy tegnap •egy levelezőlapot kaptam. Aziránt faggat az az Írója; hogy ugyan mit ígértek a kraszna- bélteki szőllőbirtokosok, hogy olyan világ­hírűre szerkesztettem ki a minap a borukat. Hát itt adom meg a választ: Semmit!... Hanem azért nem lehetetlen, hogy a levél­író egy életrevaló ideát adott a krasznabél- teki szüretelőknek.. . — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád fő­ispán hivatalos ügyek intézésére hétfőn reggel Budapestre utazott. Szerdán este érkezett vissza a gyorsvonattal. — Papp Béla képviselőnk, a parlament uj ülésszakának megnyitásakor be­mutatkozván odafönn, hétfőn este ismét Buda­pestre utazott a képviselőház tárgyalásaira. — A föispáni titkár kinevezése. A hiva­talos lap vasárnapi száma közli, hogy gróf Andrdssy Gyula belügyminiszter— Kálnay Gyula, szatmárvármegyei közigazgatási gyakornokot bel­ügyminiszteri segédfogalmazóvá nevezte ki és ebben a minőségében szolgálattételre Szatmár- vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánja mellé, — föispáni titkárul rendelte ki. A kinevezés hire őszinte örömmel töltötte el nemcsak Kálnay Gyula jóbarátait és széleskörű ismeretségét, hanem a vármegye és a város egész társadalmát is, mert benne — aki már közel egy esztendeje látja el a föispáni titkár terhes teendőit — mindenki az előzékenység­nek és a hivatali pontosságnak megtestesülé­sét látta. Ezt méltányolta dr. Falussy Árpád fő­ispán is, amikor hathatós befolyásával Kálnay kineveztetését kieszközölte s ezzel benne teljes tudásával és ambicziójá /al odaadólag segítő erőt nyert sok gonddal és körültekintéssel járó hi­vatalos állása példaszerű betöltéséhez. A főis- páni méltóság nagyon-nagyon nehéz állás, de nagy könnyebbség, ha olyan készséges erő áll rendelkezésére, mint Kálnay Gyuláé. Fiatal ember, bevégzett jogi és politikai képzettségű. Sok szerencsét kívánunk neki ahhoz, hogy úgy princzipálisának, a rigorózus comesnek, mint a vármegye közönségének hozzá fűződő remé­nyeit és várakozását : szorgalommal, odaadó munkával és általánosan elismert tapintatossá­gával még a várakozáson fölül is töltse be. — Táblabirói kinevezés. A király dr. Ma- tolay Gábor szatmárnémeti kir. törvényszéki bírót a debreceni kir. ítélőtáblához táblabiróvá nevezte ki. — Iparosok a főispánnak. A nyári ipar- kiállítás rendező-bizottsága szép meglepetésben részesítette vasárnap dr. Falussy Árpád főispánt. Küldöttségileg adott kifejezést hálájának, hogy a főispán nagyobb összegű államsegély kiesz­közlésével segitette elő a kiállítás rendezését s ugyanekkor egy értékes iparművészeti mester­munkával ajándékozta meg. Kinczel János, az ipartestület érdemes elnöke vezette a küldött­séget a főispán elé és a nagykárolyi iparosság nevében megköszönte neki, hogy a kereskedelmi kormánytól szubvencziót eszközölt ki az ipar- kiállitás részére. Köszönte a sikeres közbenjá­rást és azt, hogy a főispán a védnökség válla­lásával a kiállítás eredményéhez hathatósan járult hozzá. Majd az iparosság nevében érté­kes hálaajándékot adott át. Egy Rákóczy-kora- beli ízlésben faragóit magastámláju szék ez. A leggondosabb kézimunka ügyességével czi- kornyázott mestermű. A támlájába ez van vésve: Emlékül a nagykárolyi iparkiállitás védnökének 1907. julius 7. Dr. Falussy Árpád főispán meleg szavak­ban mondott köszönetét a figyelmességért és megfogad;a, hogy — teljes jelentőségében mél­tányolva a nagykárolyi iparosság érdemeit — mindenkor szivén viseli azok érdekét és tőle telhetőleg támogatni fogja becsületes törekvé­seiket. — Az ügyvédi kamara köréből. A szat­márnémeti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Papp Béla ügyvéd folyó hó elsejétől számított joghatálylyai, a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe Nagykároly székhelylyel bejegyez­tetett. — A vasutasok kardja. Már régen sző­nyegen levő kérdés a vasúti tisztviselőknek karddal való ellátása, mint az már a külföldön régóta érvényben van s célja, hogy a szolgá­latban oldalfegyverrel ellátott vasúti tisztviselők, mintegy a közrend őrei is, amely minőségé­ben tényleg szüksége is lehet a kardra. A ke­reskedelmi minisztériumban — hir szerint — most ismét felszínre hozták e kérdést. Mint ugyanis értesülünk, a miniszter e tárgyban le­iratot intézett a Máv. igazgatóságához, hogy a reform dolgában terjesszen elő javaslatot, az igazgatóság pedig a különböző üzletvezetősé­gekhez intézett felhívásokat. A jelentések ez év november haváig adandók be s igy nem lehe­tetlen, hogy az 1938-ik év már kardosán ta­lálja a vasutasokat. — A féláru vasúti jegyek igazolványai. A magyar királyi államvasutak igazgatósaga közli: Áz állami és törvényhatósági tisztviselők és nyugdíjasok részére féláru vasúti jegy váltá­sára jogosító arcképes évi igazolványok a jövő évre f. évi október hó 15-étöl kezdve kiálliitat­nak. A jelenlegi igazolványokba kapcsolt arc- I képek az uj igazolványok kiállításánál nem használhatók, mihez képest minden egyes igény- jogosultnak uj arcképet kell beküldenie. Az arc­kép az előlap alsó szélén (magán a fényképen) az arcképen ábrázolt egyén által névaláírással ellátandó. Az igazolványok kiállítására egyedül a magyar királyi államvasutak igazgatósága illetékes, miért is a kezelési illeték fejében iga- zolványonkint fizetendő egy korona postautal­vánnyal a magyar királyi államvasutak főpénz­tára czimére (Budapest, Andrássy-ut 75.) kül­dendő. A postautalvány szelvényen az összeg pontosan megjelölendő. — Előnyös erdővétel. Szatmár városa az Avasban újabban jelentékeny erdőterületet vett, igen előnyös árban, ami a városra nézve any- nyival is inkább nagy anyagi előnyt jelent, mi­vel a szerződés értelmében a Délmagyarországi faipari részvénytársaság köteles azt ugyanolyan feltételek mellett kitermelni, mint a többi vá­rosi erdőt. — A csenged körorvosi állás betöltése folyó évi november hó 15-én délelőtt 9 órakor lesz, választás utján. — Méltányos adó-behajtási! A közigazga­tási bizottság legutóbbi ülésén N. Szabó Antal a pénzügyi jelentés kapcsán tartalmas felszóla­lásban arra kérte a pénzügyigazgatót, hogy az exlex miatt hátrálékos adók behajtása terén méltányosan járjon el. Falussy főispán a pénz- ügyigazgató válaszának elébe vágva, elismerő szavakban nyilatkozott Plachy Gyula kir. taná­csos, pénzügyigazgatóad óbehajtási eljárásáról és saját tapasztalatai nyomán megnyugtatta úgy a felszólalót, mint a bizottságot, hogy Plachy minden egyes esetben a legmesszebbmenő mél­tányossággal jár el az adóbehajtások terén s amennyire a pénzügyi kormány rendeletéi teret engednek neki: azt a teret, saját hatalmi jog­körében ki is aknázva. Ugyannyira, hogy mél­tánytalanság vagy tulszigor nem merült fel az adóbehajtások terén, hanem ellenkezőleg: ő maga is tudja, hogy Plachy Gyula a legszél­sőbb loyalitássai látja el hivatalát s minden egyes esetben, ha akár szóban, akár írásban fordulnak hozzá: minden törvényszerű konczes- szióra lesz. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénz­ügyigazgató ugyanilyen értelemben nyilatkozott s a közigazgatási bizottság, N. Szabó Antallal egyetemben, megnyugvással vette tudomásul a nyert felvilágosításokat. — Tanügyi segédkönyv. Bodnár György, Szatmárvármegye kir. tanfelügyelője négy ivre terjedő füzetet adott ki. Tárgymutató a cime, mely éppen most hagyta el a sajtót. A finom kemény papírra nyomott csinos füzet a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a néptanítók járandóságairól szóló 1897. XXVII. t.-cikkhez és az ennek végrehajtása iránt kiadott utasításhoz segédkönyvül szolgál s úgy a taní­tók, mint iskolaszéki, gondnoksági tagok, gond­nokok, elnökök, községek, egyházak stb. kitü­nően használhatják. A kir. tanfelügyelő valóban hasznos szolgálatot tett az ügynek, amikor ezt a könyvecskét megszerkesztette. Postai bérmen­tes küldéssel 1 K. 20 fillérért megrendelhető Lövi Miksa könyvkereskedésében, Szatmáron. — Tízezer honvédet szabadságoltak. Nagy öröm és meglepetés érte a magyar honvédeket. Jekelfalussy honvédelmi miniszter ugyanis még juuius havában elrendelte, hogy az 1905-ik év'folyambeli, de tényleg 1906. augusztus else­jén bevonult honvédeket már az idén, a nagy­gyakorlatok után tartósan szabadságolják. Több, mint nyolcezer honvédbakának és 2500 hon­védhuszárnak szabadulását hozta meg ez a ren­delet. A mióta a honvédség fennáll, most esett meg először, hogy egy esztendőt szolgált a le­génység. íme tehát: külön törvény nél.cUl is ki­vételesen behozták egyetlen egyszer a honvéd­ségnél az egyéves szolgálatot. Magasrangu hon­véd tisztek állítása szerint a most szabadult legénység épp oly jól van kiképezve, mintha 2 évet szolgált volna. GÁL JENŐ okleveles mérnök magánmérnöki irodája = Szatmár, Eötvös-utcza 13. =

Next

/
Thumbnails
Contents