Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-04-28 / 34. szám
34-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-oldal. az ovációt. Ugyanekkor dr. Vajay Károly lemondott egyházmegyei ügyész helyett egyhangúlag dr. Keresztszeghy Lajost választotta meg. Az 1907-iki sorozás f. hó 18,19. és 20-án ment végbe, 600 hadköteles közzül bevettek tényleges szolgálatra 150-et. A fehérgyarmati izr. egyháznál az évi választások most f. hó 16-án történtek meg, mikor is a hitközség elnökéül Schvartz Ignácz bankigazgatót, a temetkezési szentegylet elnökéül pedig id. Spitz Adolf földbirtokost választották meg. Halálozás. Bányai Endre mátészalkai já- rásbiró fia, Bányai Géza, gimn. VIII-ad osztályú tanuló 18-ik évében influenziából eredő tüdőgyulladás következtében f. hó 23-án elhalálozott. Megakadályozott népgyülés. A multhéten Barlafaluban hirdetett és megakadályozott népgyülés helyett, Nutiu Sándor Iippói gk. dákó- román pópa f. hó 18-ára Lippó községben gyűlésre hívta össze a román értelmiséget, különösen lelkészeket gyóntatás leple alatt. Meg is jelentek a környékbeli gk. lelkészek, a válaszúd körjegyző és Major Aurél ivácskói gk. tanító is. Lippón a gyűlés tartását a hatóság megakadályozta. Az összegyűltek egyenként el- szédelegtek, de délután Borhidon összegyűltek s tanácskoztak a dákórománizmusról. Öngyilkosság. Ifj. Egressy Imre, Jborzovai ev. ref. lelkész 26 éves vincellér fia, e hó 16-án főbelőtte magát, ki rögtön ki is szenvedett. Levelében tettének okát reménytelen szerelemnek jelezte. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági gépkezelés. A földmivelésügyi miniszter rendeletére a kolozsvári gazdasági akadémián gőzgépkezelői kurzus nyílott meg e hó 6-án. A kurzust Páll Andor fa- és fémipari szakiskolai tanár vezett. Őszibarack és mandula-íáknak van egy betegsége, a levél fodrosodás, mely nyár elején júniusban lép fel. A fa levele és gyümölcse ennek következtében lehull; a fentmaradó gyümölcs pedig elsatnyul. Ezt a betegséget is egy gombafaj okozza, de sikeresen lehet ellene védekezni rézgálic „2—2.5%-os“ és ugyanannyi mészszel tombitott oldatával az úgynevezett bórd folyadékkal. Permetezni virágzás előtt kell: 2-szor pedig elvirágzás után de gyengébb oldattal, igy megmenthetjük fáinkat. A rézgálic ára, amint a Magyar Szőlős gazdák Orsz. Egylete értesítése mondja azért oly magas, mert a vegyipari gyárak tartván a réz árának esésétől, csak mérsékelt mennyiségű rezet vásároltak és tartanak készletben. A magas árak aztán okozzák a hamisítást is; mert a sokkal olcsóbb vasgálicot anilinnal kékre festik; az ilyen hamisítvány azonban felismerhető, mert a vizes oldatban az anilin külön válik. Vigyázzanak a gazdák ha ilyen hamisítványt kapnak valahonnan, közöljék a megyei gazdasági egylettel. Ollatlan cseresznyefák. Egy gyümölcstermelő, aki évek óta oltatlan, sokszor karvastag- ságu cseresznyefákat elültet és amelyeken a gyökereket nem kurtítja meg, a hegyeket és valamennyi ágat azonban a törzsig levágja, ily eljárás mellett pompásan fejlődő, magegészséges fákat tenyészt. Azon év után, amikor az ültetést megejtette, már nem metszett semmit nehány évig, csak akkor, amikor a korona teljesen kifejlődött, oltja a fát. így szép fákat kap, nagy piramidális koronákkal, amilyent fiatalon oltott fákkal nem lehet elérni. Aki nagy cseresznye fákra súlyt vet, különösen utak mentén, az jól teszi, ha oltatlan fákat ültet, amelyeket csak a korona kifejlődése után nemesit meg. Kártévő bogarak és gombák ellen való védekezés. A földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy Nagybányán, ahol a legérdekesebb gyümölcsöt termelik, kísérleti telepet létesít, melyben szakavatott kezeléssel megmutatják a gazdáknak, hogy miként védekezzenek az állati és növényi élősdiek ellen. A minisztert elhatározásában az vezette, hogy gyümölcstermelésünk részben a férgessége, részben himlős héja miatt értékében sokat vészit. A miniszternek az a szándéka, ha a nagybányai kísérleti telep beválik, több ilyen gyakorlati oktató-telepeket létesít, hogy a gazdák a legjobb, a legolcsóbb védekezési módokkal megismerkedjenek, melyekkel megmentik gyümölcstermésüket. Erdősítési jutalmak. A földmivelésügyi miniszter kopár, vízmosásos és futóhomokos területen foganatosított közgazdasági jelentőségű erdősítésekre 6 nagy, 6 elsőrendű, 6 másodrendű jutalmat tűz ki és pedig 1000—1000 K két 800 koronás és két 600 koronás nagy jutalmat, három 500, három 400, három 300 és három 200 koronás jutalmat. Jutalmakat azok kapnak, kik ily közérdekű edősitéseket államsegély nélkül eszközöltetnek, első rendű jutalomban pedig csak azt részesítik, akik egy tagban legalább 25 holdat erdősítettek. A jutalmakat a földmivelésügyi minisztérium a most megkezdett erdősítésért öt év elteltével 1912-ben ítéli oda. Az ez év tavaszán megkezdett erdősítések julius hó végéig, az őszi erdősítéseket december 25-ig az illetékes erdöhatóságnál kell bejelenteni. Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárrott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XXV-ik nemzetközi lóvásár Érsekújvárod (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első vasárnap délutánján és az utána következő hétfőn, vagyis május hó 5-én délután és május hó 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekujvári lóvásárt felkeresni. A múlt évben is 600 drb. különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az ér- sekujvárt polgármesteri hivatalnál rendelhetők. Nyilttér.*) Pár szó .................... Városunkban soha még az ipari ügyeknek annyi szószólója, apostola nem volt és valószínűleg ezután sem lesz, mint amennyi jelenleg van. Ezek, az ipari ügyek uj apostolai azt hangoztatják, hogy erre és arra reá fognak mutatni, de halvány sejtelmük egyáltalán az ipari ügyekről nincsen, annyit értenek hozzá, mint az a bizonyos hajdú a harangöntéshez. Ezen hívatlan szószólók, kik működésűk teréül lapunkat, az „Iparosok Lapját“ választották ki, azt ezáltal a czéltól messze eltérítik. A mi kis lapunknak hivatása és kötelessége lenne a minket érdeklő ipari ügyeket tárgyalni; az ipartörvények módosításaihoz hozzászólani, reá mutatni azoknak hibás oldalaira, egyszóval az iparosok ügyeivel, bajaival foglalkozni. Azonban az olvasó hiába keres ipari ügyekre vonatkozó értekezéseket, abba ilyesmi nem található. Hanem igenis található benne vidéki színészet, birkózó erőmüvész arczképe, személyi nyilatkozatok, kiollózott vezérczikkek stb., stb., a melyeknek egyáltalán ezen lapban semmi helyük nem volna. De hát hogyan is kívánhatunk ilyesmit, mikor a felelős szerkesztő nem azután jár, hogy ipari szakczikket szerezzen be magának és azokat, ha gyengék feldolgozza. Igaz, nem tudhatja ő azt feltétlenül átdolgozni. Azt, hogy a láp le- csapoláshoz hogyan ért, nem tudom; de hogy ügynöknek jó ezt elismerem és elismerjük általánosan, mert már meggyőződtünk róla és hogy „Iparos Lapot“ nem tud szerkeszteni, ez be van bizonyítva. Tehát, hogy kívánhatunk akkor ipari értekezéseket? hogy akarunk mi beleszólni az ipari törvények hozatalába ? Ilyenekről ne álmodjunk, nekünk nem reális ipari törvényekre van szükségünk, hanem helyi heczczekre, olyanokra, mint a milyenekben most gyönyörködhet a közönség, melynek kutforrása az „Iparosok Lapja“ felelős szerkesztője. Azonban a heczczeket már megelégeltük! A nyilatkozatokat meguntuk! Komoly, értelmes, tartalmas, ipari ügyekről szóló czikket várunk, sokan iparosok! Nagykároly, 1907. ápril hó 27. Kabelik Gyula. Hirdetmény. Á „Nagykárolyi tisztviselői fogyasztási szövetkezet“ az üzlethelyiség berendezésére (asztalos munkára) árlejtést hirdet. A feltételek, az előirányzat és terv Lévay Béla szövet, titkárnál megtekinthetők. Az ajánlatok május hó 14-ig hozzám vagy a titkárhoz adandók be. Nagykároly, 1907. április 26. Dr. Titz Antal 89—1—i elnök. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. t Uj szobafestő, mázoló, czim- ésczégiró vállalat! it Van szerencsém Nagykároly város és vidéke igen tisztelt közönsége szives tudó- 4) mására hozni, hogy Nagykárolyban, Wesselényi-utcza Í7. szám alatt ^ | szobafestő, mázoló, czim- és czégiró vállalatot jj; ^ létesítettem. Elvállalok úgy helyben, mint a vidéken minden e szakmába vágó - munkálatokat, különösen templomfestést, kávéház, vendéglő és gyógyszertárak f * ♦ díszfestését és mázolását. Szobafestést, czim- és czégirást, tapétázást, faerezési utánzásokat stb. stb. Mindezen munkálatokat a legegyszerűbbtől a legdíszesebb és legmüvésziesebb kivitelig. Úgy a külföldön, mint a hazai nagyobb városokban szerzett szakismereteim : vállalatomat a vidéken elsőrangúvá fogják tenni. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, vagyok 72—10—4 kiváló tisztelettel Weisz Herman, május 1-étól Hétsastoll-utcza 12. szám alatt. Nagykároly, Wesselényi-utcza IV. sz. fi* * m » MK ék ék ék ékMékM.ékékJk ék ék ék bék áfc ék ék ék ékék$é A V A* <r. 4? 4 4? .4: Szatmár vár me gye szerkesztősége és kiadóhivatala a „Kölcsey-nyomda“ részv.-iársaság & b bb b b b b b b b 4| 5 az „Önsegélyző Népbank“ mellett lévő üzlethelyiségében van. .3. ww b W W WWW b ww wb
