Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-03-31 / 26. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 26. szám. Két, különösen feltűnő kijelentést hallotunk e néppárti felszólalásban. Az egyik az, amely „a szabadelvipárti korrupció után elkövetkezendő függetlenségi korrupcióról“ szól, a másik pedig az a panaszos sirám, a melylyel elre- géltetett, hogy „a függetlenségi pártot a hatalomra jutásban leghathatósabban a néppárt segítette s most hálátlanul félre- tolatik.“ Az elsőt illetőleg az a megjegyzésünk, hogy bár megköszönjük a néppárt azon gyöngéd figyelmét, hogy a függetlenségi erkölcsökre felügyelni akar, de nem kérünk belőle, a másodikra pedig, hogy azt semmiképpen megérteni nem bírjuk. A függetlenségi párt, ha valamit, azt az egyet köszönheti a néppártnak, hogy ellenségei a néppártnak a koalícióba való felvétele miatt reakcionárius velleitásokkal gyanúsították meg s gyanúsítják ma is. Hogy ezért m'üé\e ellenszolgáltatással tartoznék a negyvennyolcas párt — ez rejtély előttünk. Ne feledje el a néppárt, hogy ideig- óráig tartó létjogosultsága csak addig van, a meddig az ország óriási többségét képező liberális pártokkal, különösen pedig a függetlenségi párttal ellentétbe nem helyezkedik, mert amely pillanatban ez bekövetkezik, elemi erővel zudul fel felekezeti pártoktól ösztönszerüleg idegenkedő magyar liberális közvélemény s a néppárt — eloszlik, mint a buborék. Az önálló vámterületért. A helybeli függetlenségi és 48-as párt kezdésére f. hó 28-án az Ipartestület tanácstermében párt- szinezet nélkül értekezlet volt, melyen egyhangúlag elhatározták, hogy állást foglalnak az önálló vámterület és az önálló jegybank érdekében s e célból április hó 7-én a nagykárolyi választó- kerület polgárait nagy gyűlésre hívják össze. A gyűlés összehívását — a vidék bevonásávál — egy 30 tagú intéző-bizottság végzi Dr. Adler Adolf elnökiével, amint az üvegtáblán keresztül kinn az utcán megpillant egy siető alakot. Az is ide jön Már itt is van. Ott bókol a kassza előtt. A kisasszony vőlegénye. Nagy marékra való piros szegfűt hoz. Mind a lánynak adja. Az édes mo- solylyal köszöni meg. A pincérek sietve hámozzák íe a gazda jövendőbeli vejének kabátját. A vőlegény közvetlenül a kassza alatt ül le egy asztalhoz. A leány közelebb húzódik hozzá. Gábor ur nézi őket. Kedvenc tanulmánya ez a pár ember. A rózsa piros lány. S a pergament arcú férfiú. Nem szép ember. Az irodaszobák megszokott, hétköznapi örökösen fáradt, hamar elnyűtt férfitipusa. Regényét Gábor ur jól ismeri. Itt játszódott le ebben a kávéházban. Most egy esztendeje még egyszerű, közönséges vendég "volt az az ur. Néhányszor látta a leányt. Megismerkedtek. Rövid barátkozás. És ime már mátkapár lettek. Mily hamar megy ilyen embernél az ilyesmi! Ha nadrágot vesz, kiforgatja, beforgatja, megtudakolja angol posztó-e vagy brünni posztó ? Ha ellenben feleséget vesz, egy-kettőre készen. Tetszik a leány, punktum. Milyen érzések, milyen gondolatok laknak benne? Ki törődik azzal. A leány féltestével kihajol a kasszából, egészen közel a férfihoz. így susognak. Gábor ur elfordul tőlük azzal a szándékkal, hogy újságjaiba temetkezik. Nem sikerül. Szemét vissza- vonza a kép. Talán neki van igaza. Vagy ha sokat vizsgálódnék is. Megismerheti egyik ember, mi lakik a másikjan? Mindenképpen lut- ria. Vagy sikerül, vagy nem sikerül. Ennyi az egész. A leány díszes vázába rendezi a márványpulton a piros szegfűket. A férfi is, ő is éltével és e bizottság kéri fel a szónokokat s megállapítja a népgyülés elé terjesztendő határozati javaslat szövegét, a melyet küldöttségileg, esetleg felirat utján juttatnak el a kormányhoz. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 28-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen—dacára a vármegye minden részében jelentős akadályt képező árvizveszedelemnek — a bizottsági tagok nagy számban jelentek meg. Dr. Falussy Árpád főispán a közgyűlést a megjelent bizottsági tagok üdvözlése után fél 11 órakor megnyitotta s egyben nyilatkozatot tett a közgyűlésnek ily szokatlan időben, a nagyhéten való összehívására vonatkozólag, kijelentette, hogy ez a jövőre nézve precedensül szolgálni nem fog, jelenleg azonban elkerülhető nem volt, mert rendkívül sok és fontos tárgy, köztük különösen a községi és körjegyzők nyugdijszabályrendelete elkerülhetetlenné tette a közgyűlés összehívását. Berenczei Kovács Jenő bizottsági tag örömmel veszi tudomásul a főispánnak azon kijelentését, hogy a közgyűlésnek ily szokatlan időben történt összehívása a jövőre nézve precedensül nem fog szolgálni és köszönetét fejezi ki az elnöklő főispánnak, hogy ezen kijelentésével a közgyűlést megnyugtatta. Ezek után vármegyei közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Aáron Sándor és Dr. Kovács Dezső bizottsági tagokat küldötte ki. Az udvari gyászjelentések tudomásul vétele után a Sántha Kálmán lemondása folytán megüresedett közig, bizottsági tagsági hely szavazás utjáni betöltése következett. Elnöklő főispán az üresedésben levő tagsági hely betöltése végett a törvény értelmében a titkos szavazást elrendelte s a szavazatszedő küldöttség elnökéül Kölcsey Antalt, tagjaiul B. Kovács Jenőt és Luby Lajos bizottsági tagokat, jegyzőjéül Madarassy István vármegyei aljegyzőt kinevezte és a közgyűlést a szavazás tartamára felfüggesztette. A szavazás megejtése után a főispán a közgyűlést ismét megnyitván, Kölcsey Antal a szavazatszedő küldöttség elnöke bejelentette, hogy beadatott összesen 55 szavazat, melyből Böszörményi Zsigmond 49, Kende Zsigmond 4 és Szarka Andorra 2 szavazat esett, mely bejelentés alapján elnöklő főispán Böszörményi Zsigmondot a jelenvoltak lelkes éljenzése közt közig, bizottsági tagul megválasztottnak kijelentette. vesznek Gábor ur szeme elől a csokor mögött. Virágos fal mögött vesznek el s Gábor ur elszomorodik. Talán azért mert nem látja őket. Vagy egyébért? Az ég tudná megmondani. Ez délután történt. Este vacsora után pedig Gábor ur minden eddigi rend és szokás ellenére visszament a kávéházba. Úgy hagyta a fiatalokat, elveszve a piros szegfübokor mögött. Ez a kép vonzotta vissza. Látni akarta őket. Az agglegények szeszélyesek, mint a vén kisasszonyok. Vannak ilyen bogaraik. A leány még mindig ott ült a kasszában. De a vőlegény hiányzott. Gábor ur elégedetlenül ült le karosszékébe. Mogorván rendelte meg pikolóját. Némi családias fölmelegedést várt attól,'hogy a szerelmes párt együtt lássa. És most ridegnek, elhagyatottnak tűnt fel előtte a kávéház. De a leány mintha nem unatkoznék s nem nagyon érezné a vőlegény hiányát. Mosolygó arcza bíbor vörös. Gábor ur a régi jó időkből emlékezett rá, hogy a szerelmes nők szoktak igy kipirulni, amikor azt látják, akinek szivüket ajándékozták. Csillámló szeme bizalmas, kedveskedő sunyitással gyakran száll jobbra mindig ugyanahoz az asztalhoz. Gábor ur követi a pillantás irányát. S a tekintetét egyszerre lefogja, leköti, lenyűgözi — egy piros szejfü. Egy piros szekfü, mely onnan származik, a márványpulton álló nagy csokorból, most pedig hivalkodva ékíti egy csinos huszártiszt attilláját. Gábor ur haragosan szív egyet a szivarján : — Úgy kell neki ! ! ! Ha nadrágot venne, jobban meggondolná.! Ennek megtörténte után a honvédelmi miniszter rendelete alapján a tervnek megfelelően a polgári lóavató bizottságok megalakítása következett. A közgyűlés a lóavató bizottságokhoz elnökül egyhangúlag az alábbiakat választotta meg: A szatmár-németii polg. lóavató bizottsághoz berenczei Kovács Jenőt, a nagykárolyihoz Stróbencz Pétert és Boér Endrét, a mátészalkaihoz Jékei Zsigmondot, a fehérgyarmatihoz Kende Zsigmondot, a vetésihez Szerdahelyi Ágostont, a hiripihez Tóth Móri- czot, a szinérváraljaihoz Mándy Zoltánt és a nagybányaihoz gróf Teleky Sándor bizottsági tagokat. Ezen bizottságokhoz vármegyei főispán a becslőket és állatorvosokat az alábbiak szerint nevezte ki: A szatmár-németii lóavató bizottsághoz becslőkül Szeőke Sándort, Buday Józsefet és Madarassy Zoltánt, állatorvosul Netter Kálmán j. állatorvost, a nagykárolyi I. lóavató bizottsághoz becslőkül Nonn Gyulát, Schifbeck Mátyást és Tóth Sándort, állatorvosul Babik József j. állatorvost, a nagykárolyi Il-ik lóavató bizottsághoz becslőkül Csőkör Ferencz, Soly- mossy István és Szakáll János, állatorvosul Lobi Jakab városi állatorvos neveztetett ki, a mátészalkaihoz becslőkül Dienes Lajost, Luby Lajost és Leszkay Kálmánt, állatorvosul Halász József j. állatorvos, a fehérgyarmatihoz becslőkül Bonis Károly, Bakó István és Szoboszlay Sándor, állatorvosul Chemez Ármin j. állatorvos, a vetésihez becslőkül Dr. Isaák Elemér, Luby Béla és Madarassy Dezső, állatorvosul Blum Márton j. állatorvos, a hiripihez Pap Dezső, Fugel István és Rébay Dezső, állatorvosul Erdős Dezső j. állatorvos, a szinérváraljaihoz Fényes Béla, Kovács Gyula és Zakó Pál, állatorvosul Baunn Károly, a nagybányaihoz berenczei Kovács Géza, Brunner Károly és Saitz Mihály, állatorvosul Török Ferencz. A tárgysorozat következő pontja Dr, Kovács Dezső bizottsági tagnak a nemzeti kormány üdvözlése és a vármegye bizalmának kifejezése tárgyában beadott indítványa volt. Dr. Kovács Dezső hosszabb tartalmas beszédben indokolta meg indítványát, mely után N. Szabó Albert szóllaltfel, kijelentvén, hogy miután néppárti meggyőződése szerint a kormány az önálló vámterület és jegybank ügyében nem fog úgy eljárni, a hogy azt a nemzet óhajtja, annak kijelentése mellett, hogy elleninditványt nem tesz, óhajtaná, ha a vármegye közönsége ezen kérdésben azon álláspontra helyezkednék, mint Szabolcs vármegye, melynek közönsége hazafi- ságban messze túlszárnyalja Szatmárvármegyét, a mely a kormány iránti bizalomnak kifejezését függőben tartotta addig, a mig a kormány a folyamatban levő kiegyezési tárgyalásokat befejezi, mely kijelentés óriási nevetéssel és nagy ellenvetéssel fogadtatván, kisült, hogy Szabolcs- vármegye is hasonlókép bizalmat szavazott a a kormánynak márczius 27-én tartott ülésén. A csodálatos állításra és felfogásra elhangzott általános nevetés lecsilapulta után berenczei Kovács Jenő szólalt fel az indítvány és az állandó választmány javaslata mellett. Tiltakozik úgymond N. Szabó Albert azon kijelentése ellen, hogy Szabolcs vármegye bármikor is szilárdabbul kitartott volna a nemzet jogai mellett, mint Szatmárvármegye. Kiváló szükségét látja a bizalom nyilvánulásának, mert a kormány most folytatja nagy küzdelmét az ország gazdasági függetlenségéért, mikor is a törvényhatóságoknak kötelességük bizalmi nyilatkozataikkal a kormányt hazafias működésében támogatni. Dr Böszörményi Emil hason szellemben szólal fel pártolja az indítványt és az állandó választmány javaslatát. A közgyűlés az indítványt az állandó választmány véleményével egye- zőleg egyhangú lelkesedéssel elfogadta s felirat alakjában a kormányhoz felterjeszteni s hozzájárulás végett a társtörvényhatóságokkal közöl- tetni elhatározta. Ezután N. Szabó Albert hírlapok subven- tionálása, a sajtótörvény reformja és a nyomdamunkások megrendszabályozása tárgyában beadott indítványát indokolván, állást foglalt az állandó választmány javaslatával szemben, kifejezvén azt, hogy feltétlen szükség van ez ügyben feliratot intézni az országgyűlés képviselőházához, mert a sajtó corruptiója és azon tény, hogy a kormány nemcsak budapesti, hanem vidéki lapokat is subventionál corrum- pálja a sajtót, továbbá a sajtót a Polonyi-féle előleges czenzurával kell megrendszabályozni,
