Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-06-09 / 23. szám
Nagykároly, 1906. junius 9. 23. szám. II. évfolyam. MEGJELENIK MINDEIST SZOMBATON. Szerkesztésig és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 21. sz. a. Hivatalos órák : minden délután 2-tól—5-ig.-3- Telefon-szám : 9. • -e— Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Lapvezérlő-bizottság: Kovács Dezső dr,, felelős szerkesztő. N. Szabó Albert dr., Vetzák Ede dr., Gózner Elek dr. Laptulajdonos : a lapvezérlő-bizottság-. Szerkesztő : Varjas Endre. Előfizetési árak: Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre .......................2 kor. Le lkészeknek, tanítóknak, jegyzőknek és a IX., X., XI. fizetési osztályba sorozott tisztviselőknek egész évi előfizetési összeg beküldése mellett 6 kor. Egyes szám ára 20 fillér. -«?• Közgazdasági feladataink. — Két cikk. — I. Nagykároly, junius 8. (—cs.) Uj választásig pihennek a közjogi kérdések. Így egyeztek meg az ország vezérei a királyival s a nemzet szentesítette egyességiiket. Azt hisszük, helyes utón járunk, ha az átmeneti korszak ezen jellegéből nem azt a következtetést vonjuk le, hogy annak első és főfeltétele mentői rövidebb időtartama legyen. Ellenkezőleg, úgy vagyunk meggyőződve, hogy Magyarországra az volna áldásos, ha e korszak a törvényben megengedett legszélsőbb időhatárig fenállana. Maga az általános választói jog, adatainak összehordása, elveinek megállapítása, a reá vonatkozó' törvénytervezet elkészítése, széleskörű és alapos megvitatása, parlamenti tárgyalása, életbeléptetése olyan tömegű munka, melynek elhirtelenkedése komolyan veszélyeztethetné a töcélt. Oly sokféle választási rendszer létezik a különböző európai államokban, hogy maguknak ezen rendszereknek mélyreható tanulmányozása a szakköröknek hónapokig tartó munkáját igényli. Hát még a íőteendő: az általános elveknek a különleges magyar viszonyokra alkalmazása! Mert hiszen a felől tisztában lehetünk, hogy a KristóffyTÁRCA. A nők tisztelete. A hölgyvilággal szemben a társadalmi, külső hódolat tekintetében nem lehet panasz, sőt betegesen határtalan az. Más kérdés, hogy a nőben eléggé becsülik-e az embert. Bizony nem. Állításomat bizonyitom. Hisz a formák szertelensége mindig a lényeg hanyatlásának igazolása. Nem tisztelik a nőket, mert átlag másképpen írnak róluk, mint érde/iielnék s mint a minők valóságban; átlag másképpen beszélnek róluk, mint hátuk mögött, másképpen férfi társaságban, mint szemükben, s állag mint gondolkodnak róluk, bizongiték: a férfiak házassági egyszeregyje és kettős könyvitele. A racionalizmussal szövetkező realizmus s a realizmusból fakadó pesszimizmus nem csak a tudományt, költészetet fosztják meg eszményi jellegüktől, de letarolják a társadalmat is:“ kétségbevonva, aláásva a közt fentartó eszmék, érzések igazságát. Mig a világfájdalmas csupán terhűnkre van örök sajgásával, hogy a szép, jó, igaz nem uralkodhatnak, addig a pesszimista tagadja e háromságot egyenkint és összevéve. Klasszikus példát mutatok he. Heine A május itt cimü költeményében igy zeng : ... Torzképeket s kiaszott árnyakat Látok csupán a földön s nem tudom : Bolondok háza-é vagy ispotály ? Átlátok a föld kérgén, mintha csak ^végből volna; látom a sötét Borzalmakat, miket zölddel takarni A május hasztalan erőlködik. féle hazátlan nemzetköziség lejlesztését nem fogja célozhatni egy olyan törvény- javaslat, melyet Apponyi Albert, Kossuth Ferenc és Andrássv Gyula készít elő és terjeszt be elfogadásra a legteljesebb felelősség mellett. A függetlenségi és 48-as párt a népjogok legszélesebb körű kiterjesztése mellett van ugyan, de sohasem lesz kapható a nemzeti jogok elleni akcióra. Sőt ellenkezőleg: feladata nem merül ki még a nemzetközi vagy nemzetiségi velleitá- sok elleni tagadólagos harcban sem. tovább kell mennie: teljes határozottsággal, politikai súlyának, országos és parlamenti abszolút többsége minden erejének. latbavetésével kell oda törekednie, hogy a választói jog reformja a magyar nemzeti állam kiépítésének egy hatalmas részletmunkájaként illesztessék be törvény könyvéin kbe. Ki tudná megmondani, mig ez megvalósul, mennyi küzdelemben lesz részünk már is okvetetlenkedő nemzetiségeinkkel, a Bécstől ma talán pillanatnyilag elejtett, de bármely percben előrántható nemzetköziekkel s magávtá az összbirodalmi eszme konok, nagyhatalmú és nagypénzü osztrákjaival, a kik meg nem szűnnek létezni, fondorkodni, magyart rontani, mig a világ világ lesz. Bizonyára a választói jog s a vele kapcsolatos mellékkérdések complexuma lesz az átmeneti kormány legnehezebb feladata. Legnehezebb, de a nemzeti jogok Látom a holtakat: hogy fekszenek lenn, Keskeny koporsóikban, összetett Kézzel, meredt szemekkel, hófehér Ruhában és fehér képpel, de sárga Férgek nyüzsögnek ki s be ajkukon. Látom, hogy ül szerelmesével apja Sírjára mulatozni a fiú. Gúnydalt fütyülnek a víg fülmilék, S/.elid virágocskák gúnyosan mosolygnak. Sírjában megmozdul a holt apa S fájdalmában nyög a vén anyaföld. (Szász Károlj' fordítása.) Igaz, ott nincs költészet, a hol nincs nagyítás, de e szörnyűén sikerült vers már nem nagyítás, de a képtelen borzalmak csigázása. Hogy írnak a nőkről. I. Napoleon De Maris barátjához intézett levelében erősen kigunyolja a szerelmet. Különös, hogy a férfi, a ki ereje, leleményessége, szelleme és egyéb természeti képessége folytán királya a világnak, legnagyobb boldogságát abban találja, ha bizonyos, mondhatni, lágy szenvedély bilincseiben, észben is, testben is gyöngébb teremtés törvényei alatt epeszti magát. Ha Adelhaida csak tizenöt napra is eltávozik, mi lesz önből? Sokszor van álmatlan éjjele, étvágytalan ebédje, nagy lépésekben jár- kel, szórakozott tekintettel. Szegény lovag, hát ez boldogság ? Guy de Maupassant, ez a Musset Alfrédhez hasonlóan jobb sorsra érdemes, letört tehetség, egyik elbeszélésében páratlanul finom, megható rajzát adja az özvegyen maradt férj keserveinek. Felsirásai az elevenbe vágnak. Képzeljék, mi a fordulópont? A bánatos ember márvány emléket állít az elköltöződnek, aranyos betűkkel ragyog rajta: a leghűbb feleségnek, egyszer csak meggyőződik, hogy hitvese a halálos hűlést titkos légyotton szerezte. Minapában ujságrongyot sodort felém a szempontjából kétségtelenül nem a legfontosabb. Az alkotmányjogi biztosítékok rendszeres törvénybe iktatása mindennél fontosabb s egyebektől eltekintve, már csak a négyszáz esztendős tradíció miatt is legélénkebb vágya minden magyar léleknek. Az országgyűlés tényleges hatáskörének szoros elvek alapján megállapítása, a törvényhatóságok politikai éleiének megszilárdítása és kiterjesztése a fő cél — de hány kisebb-nagyobb részletkérdés megoldása vezet a célhoz! A törvény szellemének megfelelően kell szabatos formában kifejezni az uralkodó elnapolási és feloszlatási jogát, hogy minden abszolutisztikus hajlandóságnak még a lehetősége is ki legyen zárva a jövőre. Módot kell találni ahoz, hogy semmiképen ki nem játszható törvény biztosítsa a parlamentnek azt a jogát, hogy bizalmát vesztett kormány ne kényuraskodhassék a nyakán, bárha Szent István palástjába takarózva is. A minisztereknek nemcsak politikai, de jogi felelőssége is jelenlegi Írott ma- laszt formájából alakíttassák át komoly és félelmetes intézménynyé.- Megbecste- litő büntetés sújtsa a korona törvény- szegő tanácsosát, be kerülhesse ki büntetését semmi módon és ne részesülhessen kegyelemben semmi körülmények között. szél. Felveszem, nézem, olvasom. A szeletről Mark Tvaine-nek, Amerika legnagyobb humoristájának hat fejezetes, mindössze tizenkét soros regénye mosolygott felém. Ha jól emlékszem, ilyenformán: I. fejezet. Biziositlak hűségemről, szólt a nő s a férfi hálásan nyújtotta kezét. A többi fejezet megannyi ismétlés szó- ról-szóra, végül az unatkozók vigasztalására megjegyzi a szerző, hogy a' hölgy mind a hat Ízben egy és ugyanaz, de a férfi “minden fejezetben más és más. Turgenyev szerint: A szerelem egyáltalán nem érzelem, hanem betegség. Rubinstein, a hires zenész, igy kelletlen- kedik: Megvetem az asszonyokat, kivévén feleségemet, meri ez az egyetlen, a ki nem szaladt utánam. Kijelentése mértékletéül ideiktatom, hogy ugyanezen Rubinstein ekkép jellemezte magát. Kevés orr és sok haj s ugyanezen Rubinstein bizonyos előkelő hölgyet“ halálos óráján vigasztalt meg Appasionata adagiojának eljátszásával. Hivatkozom magyar kitűnőségekre is. Her- czeg Ferenc eredeti s bilincselő bácska történeteiben igen furcsán jelennek meg: anya, leány, családi fegyelem. Kedves gúnyolódás, az már igaz. Reviczky, az eléggé meg nem siratható, kora sírba “dőlt. ifjú költő, kinek e szép és igaz mondást köszönhetjük: Az élet csak hangulat, halálos ágyán azon kendővel törli le verejtékét, melyet a hűtlentől kapott. A Magyar Szalon aranyporos rovatában Sajó Sándor éneke ez: Csak bolyongok a világon, Lányok, egy hű szívre vágyom, Hű szivemért egy hű szivet, Megvennék én örök áron. . S csak bolyongok lánggal égve, Itt is — ott is várva, félve — És a lányok mind azt hajtják, Van szív, van szív, de csak bérbe.
