Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-05-05 / 18. szám
18. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Ettől kezdve a függetlenségi párt szavazatai rohamosan emelkedtek 1 órakor Pilisy: 515 » » Lukács: 415 2 » Pilisy: 708 » » Lukács: 516 3 » Pilisy : 997 » » Lukács: 576 Ilyen arányokban folyt a szavazás egész délután, említésre méltó incidens nélkül. A szavazás este 7 órakor rekesztetett be. A végeredmény ez: Pilisy: 1792 Lukács: 795 s igy Pilisy István 997 szótöbbséggel megválasztatott. Szabó választási elnök meleg szavak kíséretében adta át a mandátumot, mire a képviselő hazafias beszédben tett fogadalmat a 48-as lobogóra. Arán yos medgyes. E kerületben a magyarság vezető férfiai, kiket a vármegye általánosan »aranyosmedgyesi köztársaság« néven ismer és tisztel, vitték diadalra Vécsey László báró alkotmánypárti jelölt zászlóját. Annyival is inkább elismerésre méltó hazafias buzgalmuk, mert negyvennyolcas elveiket bölcs megtartóztatással alá rendelték a magyarság általános érdekeinek és igazán nem várt, fényes győzelmet szereztek. Pedig a küzdelem egészen a választás napjáig kétes volt. Az Avas rengetegeiben termékeny talajra talált a nemzetiségig agitátorok konkoly hintése és még az is nehezítette a helyzetet, hogy a szociáldemokraták egyik hirhedett aLkja, Csizmadia Sándor is fellépett jelöltül, ki a múlt választás alkalmával nehány száz szavazatot szedett össze a medgyesi kerületben. A választási eljárás Papolczy Béla elnöklete alatt reggel 8 órakor megkezdetvén, a szavazás Vécsey László báró alkotmánypárli, Tatár János nemzetiségi és Csizmadia Sándor szoczialista közt megkezdődött. Vécsey kezdettől fogva vezetett, abszolút többsége már délben 230 volt; ez a délután folyamán egyre emelkedett, úgy, hogy 4 órakor Tatár 887 és Csizmadia 44 szavazata ellen 712 szavazata volt Yécseynek. A választás eredményét, mely szerint Vécsey 1006 abszolút többséggel megválasztatott, a választási elnök éjjeli 1 órakor hirdette ki. Mátészalka. Az előjelekből Ítélve, ha nem is erős, de éles harcra volt kilátás, mivel a választók egy része helyi jelöltet akart diadalra segíteni. Ä választás reggelén azonban látnivaló volt, hogy Dr. Szúnyog Mihály volt képviselő pártja túlnyomó többségben van a Dienes Lajos pártja felett. Érdekes és a mai kormányzat tiszta és alkotmányos szellemére élénk fényt vető körülmény az, hogy Dr. Szúnyog hivatalos jelölt ellen a legnagyobb agitátiot épen a járási közigazgatási tisztviselők fejtették ki. Ezelőtt mert volna a hivatalos világ a hivatalos jelölt ellen korteskedni! Az egyenlőtlen harc izgalmait kikerülendő Dienes Lajos délben visszalépett. Addig a szavazás rendben folyt, a visszalépésig beadatott 470 szavazat, melyből 411 dr. Szúnyog Mihályra, 59 Dienes Lajosra jutott. A visszalépés folytán Dr. Szúnyog Mihályt megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentette ki Böszörményi Emil választási elnök, a ki a mandátumot több ezernyi választó és nép ujongó örömrivalgása közt nyújtotta át a képviselőnek. Dr. Szúnyog Mihály meghatottan köszönte meg a választók bizalmát és esküt tett, hogy a tiszta 48-as függetlenségi zászlót mindig tántorithatatlanul fogja követni. Ezután fehér ruhás lányok elhalmozták virágokkal és egy ecsedi választó csinos beszédben üdvözölte a megválasztott képviselőt. Ezzel véget ért a választási actus s a nagy Szunyog-párt csöndben és rendben szétoszlott. Az egész választási mozgalom és eljárás alatt a legkisebb rendzavarás sem történt. Na gy-So mkut. A vármegye legizgalmasabb választása a a régi Kővárvidékén folyat le. Vajda-Vojvod Sándor dúsgazdag oláh nemzetiségi jelölt vette fel a küzdelmet a kerület volt országgyűlési képviselőjével Teleki Pál gróffal. Vajda hetek óta járta be automobilon a kerületet, korlesei féktelen izgatást vittek véghez s Kővár maroknyi magyarságának minden energiájára szüksége volt, hogy a tudós ifjú gróf lobogóját diadalra juttassa. E kerületben, éppen az oláhok izgatásai miatt súlyos rendzavarások is fordultak elő. A választás előtti éjszakán Karúba községben Vajda bepálinkázott választói megtámadták Teleki pártját, majd a közbelépett csendőrséget, mely kénytelen volt fegyverét használni, minek egy halott és több sebesült lett áldozata. Nagy izgatottság közt kezdődött meg a szavazás a választás reggelén N. Szabó Antal elnöklete alatt. Miután Vajda-Vojvodot két nappal előbb Magyar-Igenben megválasztották, azt lehetett hinni, hogy somkuti megválasztását nem fogja erőszakolni, de nem igy történt és pedig azon okból, mert Vajda két mandátumot akart azért, hogy egyiket átadhassa az előző napon Magyar-Láposon megbukott Lu- kácsiu Lászlónak. Teleki többsége ugyan reggel 9 órától kezdve állandó volt, de félni lehetett, hogy a szünetet nem tartó izgatás miatt olyan rend- háboritások lesznek, a melyek miatt a választást esetleg abban kell hagyni. Egész éjjel tartott a szavazás péntek reggel hat óráig, mikor végre meg lett az eredmény: Teleki: 1607 Vajda: 1342. A kirendelt rengeteg karhatalom, gyalogosok, huszárok, csendőrök, nemcsak felesleges nem volt. de egyenesen nélkülözhetetlen volt a miatt, mivel még a választás folyama alatt is fordultak elő olyan esetek, hogy a Vajdapárt fanatizált választói a Teleki pártot orvul megtámadták s vérengzést okoztak. A főispáni beiktatás. Lázas izgalommal folynak a főispáni beiktatás előkészületei. Rövid az idő s e rövid idő egy részét is elfoglalták a képviselő választások, mégis, az előjelekből ítélve párját ritkító melegséggel s tőle telhető minden fénv- nyel fogja installálni az alkotmányos kormány 48-as főispánját Szatmárvármegye közönsége. Általános a hangulat a tekintetben, hogy Fa- lussv Árpád főispáni beiktatását nem szabad az eddigi installációk szürke sablonja szerint elintézni, hanem igazán lelkes, tüntető ünne- pélylyé kell azt tenni. Egyik jele e hangulatnak, hogy a megyebizottsági tagok közül mind azok, a kik tehetik, diszmagyarban jelennek meg a beiktatáson, ezzel is nagyban emelve az ünnepély fényét. Az ünnepélyek sorrendjét illetőleg a vármegyei állandó választmány e hó 1-én tartott ülésében határozott s megalakította a szükebb körű rendező bizottságot, ehez utalván az ösz- szes részletkérdéseket. Falussy Árpád és neje kíséretükkel e hó 7-én az este 6 órai személyvonattal érkeznek Nagykárolyba. A vármegye határán, Érkörtvé- lyesen, Sepsy Sándor nagykárolyi szolgabiró üdvözli a főispánt azon megyebizottsági tagok élén, a kik a főispán fogadása céljából vele utaznak. A nagykárolyi vasúti állomásnál Nagykároly város közönsége nevében Debreczeni István polgármester mond üdvözlő beszédet. Ez utón is felkérjük a vármegyei bizottsági tagokat, hogy a fogadtatáson minél nagyobb számban résztvenni s a bevonulás fényét fogataikkal is emelni szíveskedjenek. A bevonulás a Kálmándi-, Széchenyi-, Jókai utcákon át történik a megyeházához, melynek lépcsőházában szokás szerint a vármegye gazdája, Ilosvay Aladár üdvözli a főispánt. Ugyanezen nap estélyén Nagykároly város közönsége fáklyás menetet rendez a főispán tiszteletére, melynek befejeztével este 9 órakor a Magyar Király szálló éttermében barátságos jellegű ismerkedési estély lesz a főispán és neje, ugv az idegen törvényhatósági küldöttek tiszteletére. Ez estélyre, melyen vármegyénk és városunk hölgyei is nagy számban fognak részt venni, külön meghivő nem lesz kibocsátva. A beiktató közgyűlés, melyre hivatalosak Szilágy. Szolnok-Doboka, Máramaros, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Hajdú és Bihar vármegyék valamint Szatmár és Debrecen sz. kir. városok törvényhatóságai, május 8-án délelőtt 11 órakor kezdődik. Az elnöki megnyitó után küldöttség megy az uj főispánért, kit a vármegye főjegyzője üdvözöl. Majd a főispán leteszi az esküi, elmondja a székfoglalót s a törvény- hatóság nevében lesz Löszöntve a bizottság egy tagja által. A közgyűlés berekesztése után a küldöttségek fogadása következik, a mi tekintettel a már is jelentkezett egyházak, hivatalok, egyesületek óriási számára, előreláthatólag hosszú ideig fog eltartani. Azok, a kik a november 6-iki emlékezetes napon a volt megyefőnök elé küldöttségeket vezettek, remélhetőleg tartózkodni fognak most a megjelenéstől. Délután 2 órakor közebéd a Magyar Király szállodában. Este színházi díszelőadás. Ünnepi nyitány után színre kerül Ocskay brigadéros. Az elszállásolásra, ünnepélyeken, közebéden, díszelőadáson való részvételre vonatkozó jelentkezések Szatmár vármegye alispáni hivatalához vagy Nagykároly város polgármesteréhez intézendők. Szatmár-Némeli sz. kir. városban május 10-én lesz a beiktatás. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete folyó évi április hó 29-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen 80—90 képviselőtestületi tag jelent meg. Elnöklő Debreceni István polgármester a gyűlést megnyitó szavaiban kifejezést adott annak, hogy köztudomású már: jobb korszak virrad ránk, uj főispánt kapunk; a rendkívüli közgyűlést különösen az okból is hívta össze, hogy a képviselőtestület intézkedhessék, vájjon miként fejezze ki tiszteletét az uj főispán iránt. A képviselőtestület el is határozta, hogy a főispán fogadtatására bandériumot szervez, diadalkaput állít, a vasútnál érkezése alkalmából üdvözli, este fáklyás menetet rendez, a vármegyei közgyűlés után a képviselőtestület tiszteleg s a felmerülő költségekre 100(4 koronát szavaz meg. Az immár törvényes kormányhatalom képviselőjének rendezett ünnepélyről szóló határozat mellett a volt, törvénytelen kormány ügyvivőség egyik alkalmazottjának, az alispán- heíyettes miniszteri titkárnak egyik iratáról is kellett határozni. A törvényhatósági távbeszélő létesítése érdekében a hozzájárulást illetőleg határozat hozatalt provocált amaz irat. Jobban szeretnők azt hírül adni, hogy a képviselőtestület egyszerűen figyelemre sem méltatta a törvénytelen forrású iratot, de ezúttal .csak azt Írhatjuk, hogy az ügyvivőség alkalmazottjának irata süket fülekre talált, a képviselőtestület azt egyhangúlag elutasította. Végeredményben közömbös a dolog, a közgyűlés igy is kellően honorálta a ministeri titkár iratát. A rendőrkapitány a rendőrök létszáma, azok csekély javadalmazása miatt panaszkodott; 2 rendőri állás már rég óta üres, többszöri pályázat dacára sem sikerült azt betölteni; a közbiztonság, élet és vagyon léte van veszélyeztetve; á pénzügyi bizottság és tanács azt javasolta, hogy a rendőrkapitány jelentését a közgyűlés adja vissza a tanácsnak s ez a rendőrök javadalmazásának felemelése tekintetében részletes tervet mutasson be; a közgyűlés ezt el is fogadta. Dr. Kovács Dezső és társai bemutatták a városi tornacsarnok falába illesztendő azon emléktábla szövegét, mely a vármegyei törvényhatósági székházban a volt törvénytelen hatalom emberei által csendőrszuronyokkal megakadályozott, de a tornacsarnokban megtartott vármegyei közgyűlést örökíti meg. Az emléktábla szövegét 'a képviselőtestület el fogadta. Nyilatkozat. Dr. Kovács Dezső úrhoz, mint a Szatmárvármegye felelős szerkesztőjéhez intézem e sorokat s kérem azokat lapjában közölni. A Szatmárvármegye legutóbbi száma ugv ir rólam, hogy sejteti, miszerint én újra szerkesztője vagyok a Szatmármegyei Közlönynek, befolyok annak szerkesztésébe/ Hát ez nem felel meg a valóságnak, mert én felkérés folytán csak az uj főispán életrajzát írtam meg s ezt azt hiszem, minden elvtagadás nélkül megtehettem. Igaz, hogy én a meddig a Szatmármegvei Közlöny szerkesztője voltam, támogattam Nagy László főispánságát, mint 17 éven át tiszttársa és mivel az volt a meggyőződésem, hogy a koalíció taktikája túlhajtott“ előbb-utóbb úgyis leszerelés lesz a vége és mivel a kormányt “és közegeit ép ezért szükségbeli átmenetnek" tartottam. Támogattam tehát a főispánt, anélkül azonban, hogy egy betűt is Írtam volna a nemzeti ellenállás ellen, a küzdelem vezérei Kossuth Apponyi, gróf Károlyi István stb. ellen. Ha később csalódtam Nagv Lászlóban, e tekintetben nem állok egyedül/igen szép társaságom van, az egész vármegyei dzsentri, a mely még nem rég lelkesedett érte, talán az egész vármegye gróf Károlyi Istvánt kivéve. Mikor aztán a Szatmármegyei Közlöny haladópárti politikai lappá alakult át az év elején, visszaléptem a szerkesztéstől, nem törődve az anyagi vesztességgel s azóta egy betűt se Írtam bele. Mig tehát meg nem váltam a szerkesztéstől, ha foglalkozott velem a Szatmárvármegye azt értettem. Talán meg is érdemeltem. De a Szatmárvármegye azóta is szives velem foglalkozni, bár jól tudja azt, hogy politikai magamtartásának korrektsége, nemcsak anyagi, de erkölcsi vesztességgel is járt, a mi családomat érte egy tagjában. Jól tudta’azt is, hogy e rokoni kötelékkel szemben is minő rideg álláspontra helyezkedtem. Sajnos, hogy azt most nyilvánosan is konstatálni vagyok kénytelen épp a Szatmárvármegyének velem szemben tanúsított fittymáló magatartása miatt.
