Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-03-15 / 22. szám

XV. évfolyam. Szatmár, 1911. március 15. Szerda. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. Ä „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZEt ESI ÁR: E^esz évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára |Q Allén DR. FELELŐS SZERKESZTŐ : TANÓPY END ■SÜL^-------L_-1!LJ1_------- | | | | , j j ........ SZ ERKESZTÓSÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám Jánoa-utca ÍO RE. I == Telefon-szám 80.== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Március tizenötödikén. Ünnep van, nemzeti ünnep. A templomok harangjai zúgnak, házaink fellobogózvák, raj­tunk ünnepÜfruha, keblünkön nemzeti szinü kokárda. fDiszmenetek húzódnak végig az ut­cákon, alkalmi/ szavalatok, beszédek hangza­nak, “csak a szív ... a szív nem olyan, a milyennek lennie kellene! . . . Tudja az Isten mi ‘van benne: bizonyos nehézség ül a lel­keken,*olyan ködös, olyan színtelen ez a mai nagy ünnepnap. Vagy talán merő csalódás? képzelődés szüleménye az egész? Mondjuk, hogy igen. Igen! legyen képzelődés, altassuk el szivün­ket, hidjünk mi is abban, ami nincs. Bizonyos az, hogy a jelen idő sem helyzetünket, sem hangulatunkat illetőleg nem alkalmas az ün­nepléshez. De azért vegyüljünk el az ünneplő tömegbe, hogy szálljon mi reánk is abból az ünnepi külső glóriából, takarja be a belsőt . . . a fájót ... az őrködő igaz érzelmet. Ne zavarja tehát semmi e fenséges emlékű nap ünnepét! Semmi keserűség! . . . semmi pánt-tusa. Kiáltsuk mi is : béke, szabadság, egyetértés, egyenlőség, testvériség! Hiszen az örök em­lékű 1848. március 15-iki lánglelkü magyarság zászlójára ezek voltak felírva! E tanokért folyt a honfi-vér, ezeknek ásott az ármány mély sírt s ezeket támasztá föl 1867. Kiáltsunk! Elég a szó, az érzés? az má­sodrendű dolog. Ezt nem lehet jelszóra venni, adni, ha csak nem olyan »mü«-lelkesedés . . . node talmi világot élünk 1 . . . Mégis azért: béke, szabadság, egyetértés ! akarjuk kívánni, tudni, akarjuk egymást meg­érteni, tűrni egymás véleményét; ha már a vélemény megoszt, egyesítsen bennünket a hazafiság! Hiszen : az élet gondjai, a köznapi Örömök keresése, érdekeink ápolása annyi sok Okot, módot szolgáltatnak arra, hogy közönyö­sek legyünk. A közönyösség pedig a hazával szemben: lemondás ! A polgári kötelezettségek elől való félrehuzódás pedig előleg-adás a szolgaságra. Ha kezeinket összedugjuk, elmén­ket elnémítjuk feladjuk a jelent, megtagadjuk a múltat, eláruljuk a jövőt! Szabaduljunk a törpitő, a megsemmisítő körülmények hatalma alól, emlegetvén a nagy tényeket, a nagy eszméket! Lehetne-e nálad fenségesebbet említenünk 1848 ! Te állami életünk újjá alakulásának talp-köve 1 Oh tanisd meg a jelenkor embereit, mire kell és hogyan kell e névre, 1848 ! em­lékeznünk ! Kiáltsd fülébe a nemzetnak is, hogy em­lékezzetek arra, hogy századokon át szétsza­kadva volt a haza, igazságtalan intézmények miatt egymástól elkülönítve és elidegenitve voltak a hon gyermekei. A haza és haza, az ember és ember közti válaszfal lerombolá­sára emlékeztessen bennünket a mai nap i Juttassa e nap eszünkbe, hogy ez uj élet kezdetén a legfőbb érdek a szabadság volt ! Szabadság a földnek,- szabadság embernek és szabadság a hazának ! Vésse szivébe ma minden fia e hazának, hogy : a nép akkor igazán lelkesedett és lel­kesített, minden szív Magyarország szabadsá­gáért és függetlenségéért dobogott és senki sem kívánt sem az országnak, sem magának olyan jogot, melyhez joga ne volna az embe­riségnek ! Az áldozat-készség nagysága is főbenjáró dolog: akkor minden ember egészen adta ma­gát a hazának, odaadta mindenét és mégis azt hitte, hogy semmit sem ^ett a hazáért ! Mindezekre emlékezvén pedig legyen az emlékezés szívből jövő, jó akaraton alapuló, hogy a velőkig hasson ! . . . „Rájok emlékez­vén csordulnak könyeink, búval harmatosak szomorú mezeink !“ Bűvös ereje van az 1848-ki nagy idők­nek : Ha emelkedett szellemre, ha erős aka­ratra van szükségünk, hogy azt, ki a jog ut­ján megy, követni tudjuk, emlékezzünk az 1848-iki nagy napokra ! Nem kell nekünk ma sem más csoda mint : ereje, nagysága és ki­tartása a jó akaratnak ! Tiszteletre méltót csak akkor képviselhe­tünk igazán az emberiség előtt, ha hívek ma­radunk az 1848-iki szellemhez. Ez a hűség mindig erős lesz gondolatainkat, tenyeinket megnemesiteni és a civilizáció magaslatára emelni. Emeljük, virágoztassuk föl hazánkat a sza­badság, egyenlőség és testvériség szellemében, különben : hasztalanul fáradoztunk, nem tettünk semmit, vagy rosszat, nagyon rosszat cselek- vénk ! Műveltséggel "biztosított szabadságot ! Mentsük meg magunkban a reményt, az akarat erejét, a jog tisztelését, az igazság szeretetét és fölvirágoztatjuk a hazát! Tegyük pedig mind ezeket őszinte, igaz magyar érzésből! ne az utcai ünnepség ked­véért, ne szinleg legyünk jó hazafiak, inkább soha ne jöjjön ajkunkra egy hangos szó sem .. . csak érezzük azt csendben igazán. így ünnepelhetünk méltán ; igy igaz em­léket állíthatunk szivünkben az 1848-iki nagy események iránt; igy méltók leszünk szivünkbe zárhatni a minden magyarok édes atyjánál-, Kossuth Lajosnak emlékét, kinek bölcsőjénél a magyar nemzet géniusza állott, kinek homlo­kára a lángész csókolta íénysugarát, leikébe oltván a magyar nép szabadságának szent sze­relmét ! E szent szerelem szolgálatában állott ő ifjan, e szent szerelmet szolgálta mint férfi, e magasztos honszerelemhez fűződik az egész 1848 ! Honszerelme édesité meg az agg férfi hontalanságának keservét, a haza jóléte, fejlő­dése, kultúrája volt, mig élt, lelkének minden vágya s ma, az elköltözöttnek ez bálványozott nemzetéért való forró imádsága. Városi közgyűlés. Szatmár város törvényhatósága hétfőn tartotta március havi rendes közgyűlését a bizottsági tagok élénk részvétele és Csaba Adorján főispán elnöklete mellett. A rendes közgyűlést megelőzőleg pár percig tartó rendkívüli közgyűlés volt, amelyen előterjesztésre ke­rült a Halmi János-féle Árpád-utcai ház megvétele Koós Gábor és nejétől a lövőtér kiszélesítéséhez vásá­rolt ingatlan, továbbá a Hérmán István örököseitől vásárolt ingatlanok, végül a fertőtlenítő telep céljaira Klein Vilmostól megvásárolt földek ügyében.a szerző­dések jóváhagyása. Mindezekre nézve a reudkivüli közgyűlés a tanács előterjesztéseinek értelmében hatá­rozott. A rendes közgyűlés a »polgármester jelentésévé kezdődött, melyből kiemeljük a következőket: Az adóhivatal céljaira emelendő uj épület épí­tését jelenleg azon körülmény hátráltatja, hogy a ter­veken a város is némi módosítások végrehajtásainkért« és a miniszter szükségét látta, hogy az épület szilár- dabbul és monumentálisabbul épüljön. Jelenleg az ügy a minisztériumban tárgyalás alatt áll. A város közigazgatási kiadásaihoz való hozzá­járulás címén 1909. és 1910. évekre angedétyezett állami segély felhasználása tárgyában hozott közgyű­lési határozatok felett most döntött a belügyminiszter és csaknem ezzel egyidejűleg érkezett le a tisztviselők illetményeinek rendezése tárgyában hozott tavalyi ha­tározat jóváhagyása is. A miniszter mindenekelőtt jóváhagyta a törvény- hatóságnak azt az intézkedését, mely szerint az ál­lami hozzájárulást a tisztviselői illetmények kiegé­szítésére fordítani rendelte. Kelemen Samu felszólalt, hogy a közgyűlés ír­jon fel a kereskedelmi miniszterhez, hogy Szatmáron, épp úgy, mint a nagyobb vidéki városokban egész éjjel legyen táviró és telefonszolgálat. Aztán védel­mezte ismert álláspontját a tisztviselők fizetésrend,é- zése ügyében, melyre Vajay Károly polgármester nyomban válaszolt. A tárgysorozat többi pontjai közül nagyobb ér­deklődést keltett egy budapesti vállalkozó ajánlata mely szerint Szatmár város belterületén négy illem­helyet állít fel 35,000 korona befektetéssel, még pedig egyet egyet a Deák-téren, a régi posta előtti az Árpád­utcában, a hídfőnél és az István-téren. Tüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill. Függóny eongre azsuros 110 széles mtr 1 K 30 f.

Next

/
Thumbnails
Contents