Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-15 / 22. szám
2-ik oldal SZ ATMÁR-NÉMETI S'/íatmár, 1911 március 15. Dr. Keresztszeghy Lajos és Tanódy Márton ellenezték a Deák-téri illemhelyet, mert ott van egyúttal a nagyközönség legkedveltebb korzója. Dr. Vajay Károly polgármester felvilágosításai után, amelyek szerint viszont a vállalkozó éppen a Deák-téri illemhelyekhez ragaszkodik a legjobban és hogy mégis fel fogja őt hívni más tervek bemutatására. A közgyűlés a tanács előterjesztéséhez hozzájárult. Egyébként az illemhelyek jövedelméből 50 százalék jutna a városnak. A városháza közgyűlési termének bebútorozása tárgyában a múlt hónapban tett javaslatot a tanács levétetni kívánta a napirendről, miután a megejtett számítás szerint az uj bútorokra 4000 korona költség volna szükséges, erre pedig fedezet nincsen. De különben is a köigyülési teremben már nem igen lesz hangverseny, ezek az építendő zenepalotában fognak majd megtartatni. Makay Elek szatmárhegyi ref. lelkész és Básthy László ugyanottani gör. kath. lelkész kérelmét, hogy javadalmazásuk emeltessék fel, a közgyűlés elutasította, azzal az indokolással, hogy fizetésüknek öt év előtt történt rendezésénél a város már elment a méltányosság legvégső határáig. A törvényhatóságok átiratai következtek ezután, amelyeknek egyike sem volt jelentékeny s a közgyűlés részint hozzájárult azokhoz, részint napirendre tért felettük. Végül tudomásul vette a közgyűlés dr Vajay Károly polgármesternek a szatmári gőzmalom r. t. igrzgatóságába történt beválasztását. Világkiállítás. Feltűnést keltő projektummal lépett a közvélemény elé a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége. Egy alapos emlékiratban azt javasolja, hogy 1917-ben, a magyar alkotmány helyreállításának félszázados emlékünnepe gyanánt, Budapesten világkiállítás rendeztessék. A kezdeményezés oly nagy horderejű, hogy azzal már most is foglalkozni kell a hivatott tényezőknek és az egész közvéleménynek. A nagy kiállítások gyakorlati hasznáról újabban megoszlanak a vélemények. Sok szakférfiú úgy tartja, j hogy az univerziális kiállítások ideje lejárt és csak az egyes szakmákba vágó speciális kiállításoknak van lét- jogosultságuk. Ennek a vitának az eldöntése azonban a budapesti világkiállítás eszméjének megfontolásánál nem eshetik latba. Magyarországnak és Budapest székesfővárosának szüksége van arra, hogy magát a nagy világ előtt ismeretessé tegye és hogy a külföldnek fejlődéséről és kultúrájáról képet nyújtson. A világkiállítás szükségességének és hasznosságának megítélése tehát tisztára attól függ, vájjon tudunk-e sikeres, szép hatalmas kiállítást rendezni. Ha igen, úgy feltétlenül meg kell csinálni; ha nem, úgy semmi szin alatt sem. Ezzel nem úgy vagyunk, mint Shakespea- rettel, akiről a jó Podmaniczky báró azt mondta, hogy Shakespearet vagy jól kell adni, vagy sehogyse, de okvetlenül kell adni. Világkiállítást nem kell okvetlenül rendezni, de ha rendezzük, feltétlenül sikerültnek és nagy szerűnek kell lennie. Budapesten és Magyarországon ez volna az első világkiállítás. Természetes, hogy igen nagy pénzügyi áldozatokba kerülne, melyeket azonban nem kell sajnálni, még akkor sem, ha a kiállítás jövedelmeiből a kiadások nem térülnek meg. Bizonyos, hogy kellő propaganda mellett a müveit államok részvételét biztosítani lehetne és a külföldi kiállítók nagy serege jönne fővárosunkba, ami uj és uj gazdasági kapcsokat teremtene meg. Viszont az is előrelátható, hogy nálunk mindenki erejének és munkájának legjavát vinné a latba, hogy megfelelően és méltó módon mutassa be magát e nemzetek nagy versenyében, úgy a külföldi látogatók révén mezőgazdasági és ipari termelésünk állapotáról a világ helyesebb képet nyerne. De csak megfelelő külföldi agitáció és propaganda mellett lehetne nagy idegenforgalomra számítani, amihez pedig eddi- gelé nálunk nem nagyon értettek. Hiszen a múlt évi repülő-verseny teljes fiaskója is főként ennek tulajdonítható. A világkiállítás kérdésének látogatásánál mindenekelőtt el kell ismerni, hogy az általános gazdasági helyzet a nagyvállalkozásnak kedvez. Felismer- hetetlen, hogy egy gazdasági fellendülési időszak kezdődött meg, amely régi tapasztalat szerint néhány esztendeig szokott eltartani. A világkiállítás rendezése ! a gazdasági tevékenységet és a vállalkozási szellemet nagyban serkentené, az építkezési tevékenység megélénkül, a forgalom megnövekedésére való kilátás uj üzletek alapítására buzdít és általában véve a kereskedelmi és forgalmi élet hatalmas stimulánsát bírja egy-egy nagy kiállításban. Láttuk ezt úgy az 1885. évi országos, valamint az 1896. évi milleniumi kiállítás alkalmával. Budapest nagy fellendülési korszaka éppen e két esztendő közzé esik. Az általános gazdasági helyzet most is kedvez a kiállítás eszméjének, mert a depressziónak végére jutottunk és minden jel arra mutat, hogy nagy gazdasági fellendülés küszöbére érkeztünk. De ugyancsak e múlt tanulságai arra intenek, hogy a világkiállítástól magától ne várjunk csodákat és ne reméljük tőle, hogy egy csapással mindenki milliomossá fog lenni. A milléniumi esztendőt követő gazdasági hanyatlás egyik főoka éppen abban rejlett, hogy a természetes fejlődés kereteit átugorva, hirtelenül, roham- lépésben akartunk máról holnapra Budapestből világvárosi varázsolni. Mindenki hirtelenül meg akart gazdagodni és a fantázia a milléniumi kiállítást a hirtelenül szerzendő vagyon kiapadhatatlan forrásául festette naiv emberek szemei elé. A fejlődés természetes tempóját akkoriban túlságosan gyorsítottuk és a reakció nem maradt el. Tubpekuláció mutatkozott minden téren : a tőzsdén, az iparban, üzlet alapításoknál és az épitkezé- sekb n. Es a mikor a milleniumi esztendő a felesi gázott várakozásokat ki nem elégítette, jött a kiábrán dulás. Ma már hideg objektivitással megállapíthatjuk) hogy akkoriban túl nagy hü-hót csaptunk és, hogy ezzel a tulspekulációval a későbbi hanyatlást magunk idéztük elő. Heti műsor i Csütörtökön: »A kuruzsló« Földes Imre szenzációs színmüve, a címszerepben : Vidor Józseffel. (A. bérlet.) Pénteken : Komlóssy Emma, a budapesti Népszínház volt primadonnájának első vendég felléptéül »A bőregér.« Strausz János elévülhetlen szép operet- teje kerül színre rendes helyárakkal (Bérlet szünet A.) Szombaton : Komlóssy Emma második vendég fellépt* »Tatárjárás« Operette (Bérlet szünet B.) Vasárnap d. u.: »Cigányszerelem« Lehár Ferene népszerű operetteje. Este Komlóssy Emma búcsú felléptéül : »A varázskeringő« operette (Bérlet szünet C.) Előkészületen? »A medikus«, Bródy Sándor szenzációs színmüve. Az ügyvédi kamara közgyűlése. Vasárnap délelőtt volt a szatmári ügyvédi kamara közgyűlése élénk érdeklődés mellett. A helybeli 58 ügyvéd közül 53 jelent meg, a vidékről pedig beküldtek 78 szavazatot. A szokatlanul nagy érdeklődés annak volt tulajdonítható, hogy a tagok egy része személyi változtatásokat akart keresztülvinni a kamara tisztikarában. A közgyűlés a kamara évi jelentésével kezdődött, melyből közöljük a következőket: Az 1910. évben beadatott az előző évről folyamatban maradt panaszokon kivül 30 uj panasz. Ezek közűi tónyálladék hiányában megszüntettetett 19, a törvényszékhez, mint az ügyvéd és ügyfél közötti elszámolás bírálására illetékes fórumhoz áttétetett 5 panasz. A választmányhoz áttéteit 4 kisebb kötelességszegés miatti panasz. Fegyelmi eljárás indíttatott 2 esetben, folyamatban van 17 ügy. Végtárgyalás 6 ügyben tartatott s ezek eredménye: egy esetben feddés, három esetben birság, két esetben felmentés. Felpanaszolja a jelentés, hogy a jogászság jelenlegi kiképzési módja, a helytelen egyetemi rendszer, a joggyakorlat rövid ideje, amelyből a vizsgákra való készülés is fölötte sokat elvon, — azt eredményezi, hogy az ifjak tódulnak a jogászi pályára és diplomával a kezükben, de a szükséges készültség és tudás birtokán kivül lépnek pályájukra ; továbbá, hogy a kötelező ügyvédi képviselet igen szűk körre van szorítva. Sok kárt okoz az ügyvédeknek az, bogy a telekkönyvi és hagyatéki ügyek nagy részét, a közigazgatási ügyeket pedig teljesen elvonják az ügyvédektől a községi és körjegyzők, valamint a zugirászok és a szakirodák, hitelforgalmi vállalatok, mely utóbbiak minden felelősség és tudás nélkül kifosztják a hozzájuk forduló embereket. Ennek ellenében sok ügyvédi iroda elcsúszik hivatásának talajáról, ügynökösködéssel foglalkozik, amiből aztán óriási, egészségtelen verseny fejlődik ki az ügyvédek között. E versenyben az erkölcsöt háttérbe szorítja a megélhetésért való küzdelem, a mi aztán befolyásolja a bíróságot is, mely a megélhetés nehézségeit kénytelen enyhitő körülményül figyelembe venni. A jelentés ennek folytán kívánja a jogi oktatás reformját, a joggyakorlat meghosszabbítását és annak kötelező kihasználását, a numerus clausust, a kötelező ügyvédi képviseletnek a hagyatéki és telekkönyvi ügyekre valő kiterjesztését, a jegyzőknek effajta munkáktól való eltiltását, a hitelforgalmi vállalatok, szakirodák megrendszabályozását. Kifogásolja a jelentés, hogy egyes bíróságok az ügyvéd nélkül perlő kereskedők részére perköltséget állapitnak meg, ami azt eredményezi, hogy a kereskedők nem ügyvéddel dolgoztatnak, hanem zugirá- szokkal. Ujilást kíván továbbá a jelentés az ügyvédi költségek megállapítása tekintetében is. A bíróságok munkaideje tekintetében konstatálja a jelentés, hogy az egyfolytábani munkaidő nem vált be. A bíróság irodái délután sem a bíráknak, sem az ügyfeleknek, sem az ügyvédeknek nem áll rendelkezésére, holott az ügyvédek délelőtt tárgyalásaikkal, ügyfeleikkel vannak elfoglalva s éppen a szükséges időben nem juthatnak a bírósági hivatalokhoz, melyek közül kérik a telekkönyvi iktató, mutató, irattár, valamint a periár munkaidejét a régi rend szerint visszaállítani. A csengeri járásbíróság felállítását a kamara egyáltalában nem tartja szükségesnek. E tárgyban felszólaltak dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Kelemen Samu és Helmeczy József, a kik kijelentették, hogy a csengeri járásbíróság csak a község érdeke, de nem a járásé is. A csengeri járás községeinek jó összeköttetése, megfelelő közlekedése van Szatmárral, a hol a járás lakossága más ügyeit is lebonyolítja. A túlságos decentralizálás a jogászi nivó rovására menne, mert az uj perrendtartás a pöröknek mintegy 90 százalékát a járásbíróságok hatáskörébe utalja. Végül a választásokat ejtették meg, melynek eredménye a következő : Elnök lett Korányi János, helyette* elnök dr. Keresztszeghy Lajos, titkár dr. Schönpflug Jenő, ügyész Savanyu János, pénztárnok dr. Szűcs Sándor; választmányi tagok: dr. Antal Sándor, dr. Böszörményi Emil, Daróczy Endre, dr. Farka* Antal, dr. Fejes István, dr. Frieder Adolf, Helmeczy József, Uray Géza; póttagok dr. Adler Adolf (Nagykároly), Koroknay Károly (Szinérváralja), Nagy József (Halmi), Stoll Béla (Nagybánya). HÍREK. — Az üresedésben levő vármegyei t. főorvosi állásra, ez állásúak végleges betöltéséig, az alispán dr. Czukor Lajos járásorvost, tb. virmsgyei főorvost helyettesítette. — Gyászhlr. Herskovits Simcnné szül. Roóz Róza, dr. Havas Miklós helybeli ügyvéd édesanyja f. hé 14-én 72 éves korában elhunyt. A megboldogult elhunytéról a család következő gyászjelentést adta ki: Herjkovits Simon, mint férje, dr. Havas Miklós és neje, gyermekei, Havas Imre és Zoltán unokái, mély fájdalommal tudatják a leghűségesebb é* legjobb feleség, anya és nagyanya, Herskovits Simonné szül. Roóz Rózának, életének 72-ik, boldog házasságának 54-ik évében folyó évi március hó 14-én éjjel hosszas szenvedés után történt csendes elaunytát. A drága halottat folyó évi március hó 15-én délután 2 órakor temetjük a Kölcsey-utca 32. számú gyászháztól. Áldott legyen emléke I — Újítások a pénzügynél. A m. kir. pénzügyminiszter a pénzügyőrség színvonalának emelése érdekében több újítást tervez. Efjlől egyelőre az as értesülés, hogy ujitásképen a vizsga nélküli fővigyázó két csillagot, a vizsgázott fővigyázó három csillagot, a szemlész pedig őrmesteri jelvényt kap. A kardbojtokat ki fogják cserélni. Ezenkívül egyéb tekintetben is inkább a katonai szervezet es szolgálat mintájára szer- veztetnék át a pénzügyőrség. női, férfi és gyermek P9“ ruhákban legolcsóbb árban 1' T SZEREZHETŐK B E.
