Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-08 / 11. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP# A „SZATMÁB-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALO^fipkÖZLÖNVE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szem ara 10 filler. i FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. TANÓDY ENDRE. SZERKESZT0SE6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boro« Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 Telefon-szám 80. Mlndtnnemd dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Nagy harcok küszöbén. Irta: Bognár Oszkár. A jelek szerint oly mozgalmas politikai időkre van kilátásunk, a minőket 1905 — 6. óta nem tapasztaltunk. Még folyik a bankvita ; az érdeklődés központjában ez áll, de már forrongásban van az egész politikai közvélemény és izgatottan várja a minden mértéket meghaladó katonai követelések sorsának eldő ltét. Nem is tekintve azt az óriási pénzt, a mit katonai célokra szán ez a kormány, az az alattonos eljárás, a mit a többség és kormánya követ, egyenesen felháborító. A választások alatt kormánypárti oldalról egy hang sem említette az óriási hadügyi követeleséket : legkevésbbé mondották azt, hogy a legközelebbi jövőben meg is akarják szavaztatni. A királlyal 1906-ban kötött egyezmény szerint is csak az általános választó jog alapján összeülő parlament lesz jogosítva a nemzetre katonai kiadások címén nagyobb törhet róni. És ime ! Most előterjesztenek egy költségvetés, mely majdnem megközelíti az egy milliárdot ! Ki kell jelentenünk, hogy ezt a parlamentet, ezt a többséget, melyről egy Kossuth Ferenc, egy Apponyi, egy Justh Gyula jelentette ki, hogy a hatalmat erőszakkal, pénzzel, vérrel tudták csak megszerezni, tehát erkölcstelen eszközökkel, erkölcsileg sem tartjuk olyannak, a mely a nemzetre ilyen pénzáldozatot és vérál- 1 dozatot róhasson. Egyáltalán a legnagyobb aggodalomra ad okot a haderőnek ily féktelen fejlesztése, ez az őrült fegyverkezés, mert ez azt a feltevést erősiti meg bennünk, hogy külügyi politikánk vezetősége az eddigi békés alapot elhagyta és hóditó, aggressiv politikát akar folytatni. Bizonyíték erre Bosznia annexiójának fegyveres erővel, háborús készülődéssel való keresztülvitele. Most újabb bizoh yitékot szolgáltat e feltevés mellett a tengerészet érthetetlen arányú fejlesztése. Nyilvánvaló, hogy az osztrák-magyar monarchiát tengeri hatalmassággá akarják fejleszteni. Ha mindenre, a tengerészet fejlesztésére mar semmi esetre sem lehet rá fogni, hogy az magyar érdekből történik. Igen találóan fejtegette Batthyány Tivadar gróf, a delegáció albizottságának ülésén, hogyha igy halad a tengerészet budget-jének emelése, akkor hova-tovább Magyarország nagyobb ösz- szeggel járul a tengerészet költségvetéséhez, mint a mekkorát ma az egész monachia áldoz a tengerészeire. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a tengerészet fejlesztése — ily arányokban nem magyar érdek! Hiszen az egész magyar tenger alig tenyérnyi ! ; Tán be se férne az egész kiépített flotta a fiumei | kikötőbe ! Kereskedelmi tengerészetünk csecsemő ■ korát éli. — De osztrák érdek sem. Az osztrák j érdekek védelme sem követel ily áldozatot, ha- . nem egyedül és kizárólagosan a nagy Német birodalom érdeke, már pedig az rég tisztázott dolog, hogy a magyar érdek nem teljesen azonos a hármas-szövetség érdekeivel. — Röviden: a német császár kívánságának tesznek eleget a haditengerészet rohamos fejlesztésével. Az pedig igazán absurd állapok, hogy azzal a szegény magyar paraszttal, az erdélyi góbéval, a tőt munkással stb. viseltetik annak a költségeit, hogy a német császár az angolok rovássra terjeszkedni akar. A hogyan a magyar iparral pedig elbánnak, jobban mondva azt kinullázzák, — arról külön fejezetei kellene Írnunk. Chorin Ferenc, a kiről pedig nem lehet mondani, hogy ellenzéki ember, aki a legilletékesebb a kérdés megítélésére, — mint a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, — indíttatva érezte magát arra, hogy a delegáció albizottságában fejáljon és tiltakozzék a haditengerészet által a magyar ipar megrövidítésére célzó törekvések ellen. Nem látunk itt más kivezető utat, mint az általános választói jog megalkotását, — minden lealkudozás és jogsikkasztás nélkül — és az ez alapon összeülő parlament határozzon a nemzet további sorsáról. óriási parlamenti összeütközésekre vannak a jövőben kilátásaink és nem hisszük, hogy a kormánynak bármily eszközökkel is éljen, — sikerül — jön a véderő költségeinek megszavaztatása. TÁRCA. A múlt árnya. Irta: $zlr|l|8z. (Folyt, és vége.) Amidőn Mendeleghy Dudi kártyában sokat vesztett, mindig én rántottam ki a bajból, — pénzügyeit én rendeztem, — gazdaságát is gondoztam, összeszoktunk, összetanultunk. Nagyban járta akkor a falkavadá*zat a megyénkben. Angliából jöttek a vendégek Péteri gróiboz, hogy részt vegyenek a veszélyes vollukról hires lovaglásainkon. Olt mutatták be miss Ellen Churchill-t. Fekete hajú, kékszemü, keskeny ajaku, egy karcsú irlandi leány voit. Szép nő volt, nagyon szép — de láttam ép már azelőtt is, azóta is nálánál szebbeket, de spha egyet se, aki távolról is pzt az érthetetlen, szent tiszta benyomást tette volna reám, mint ő. Tudja, én jobban nem tudom kifejezni magamat, mintha azt mondom, olyan áhítattal töltötte el látása szivemet, telkemet, amilyent még csak akkor éreztem és érzek még ma is, amidőn egy-egy meleg, borús tavaszi napon az erdőből kitérve egy magányosan álló, mintegy rejtve virágzó gyümölcsfára bukkanok. Olykor úgy érzem, mintha az Úristen jelenlétében állanák ! Lóháton voltunk mindaketten, akkor először — a vad iram végén mutattak be ő neki. Odáig már százszor tettem volt kockára kevély, dölyfös nyakamat, Ráro feketéből fehérre vedlett az életveszéllyel vett sövények, árkok slb. sokasága miatt — da még akkor is szügyébe vágta azt a karcsú, finom fejét és táncolt alattam egy gyönge térdszoritásra. • Magyar ember, magyar ló, mind ilyen vakmerő acélos? kérdte tőlem a miss szép franciasággal. Én a hepciás, a szilaj, az asszonyhóditó dadogtam, hebegtem, szavakat nem találtam, hogy az irlandi miss- nek kegyesletszésemet velük kifejezzem. így volt a kezdet, két hónapig volt Péteri grófné vendége miss Churchill. Én mindennapos lettem a grófi háznál, a grófné jó szemmel nézte sűrű látogatásaimat, nem bánta volna, ha nekem sikerül az ő kedves intézetbeli bárátnéját magamnak megnyerni. És ha én valaha tudtam olvasni asszonyszemek- bcn, hát a miss Ellen szemében is nap-nap után mind világosabban az állt: »Szeretlek.« — Csakhogy én uem tudtam, nem mertem szólni. Lelt a hideg, ha arra gondoltam, maholnap haza megy Angliába, ki jtudjs, visszajön e megint — és mégsem mertem szólni. Olyan megszentségteleniiésnek tűnt fel nekem annak a leánynak mindennapi, közönsége» szerelemről beszélni, amilyent én 16 év óta minden köténynek vallottam volt. Szerelmet, amelynek vége bírás, bírás után unalom, azután hűtlenkedés, azután válás, utálat, gyűlölet! Pedig hát csak annyibői áll a szerelem, úgy i tanultam, tudtam, gyakoroltam volt odáig I Már csak két hétig maradt még Péterynél Ellen — akkor egy alkonyaikor, nem tudom magam, hogy de elmondtam — dadogtam neki, amit sokaknak mondtam volt odáig, de amit most éreztem életemben először, Isten igazában, hogy szerettem. Nem az én szilaj, indulatos, vad érzéki lelkemmel, hanem egy másikkal, amelyről nekem addig tudomásom sem volt, egy alázatos, szelíd, vágynélküli lélekkel, melynek fő életföltétele az, hogy Ellen lelke őt befogadja és soha többé tőle el ne váljon. Tán megérezte azt az alázatos, azt az imádó szeretetet, én csak azt tudom, hogy kérőén kinyújtott két kezembe beletette az ő karcsú, finom, erőteljes kezeit. És azt mondta : a felesége leszek. A ruhája szegélyét csókoltam meg, mart, hogy én Ellent megcsókolhassam, arra még gondolni aea mertem. És másnap átlovagoltam Mendeleghy Dudinéhoz hogy gavallér kötelesség szerint tudassam vele, hogy gát, becsületbeli kötelezettség hírnevéről gondoskodni, a megye nyelvére kezdi venni nevünket — aminek megtörténnie nem szabad — mert hát & női becsület stb., hiszen tudja maga, édes Margit asszony, hogy ilyenkor mit szokás mondani. Mert az igazat, hogy: Rózsám, galambom, szeretkeztünk eddig — ráduntam. Akadt egy másik, aki jobban kell nekem épen mostanság mint te — hát az Isten áldjon meg, fői is ut, alá is ut, menjünk kiki a Tüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. yy | i|n kézimunka üzletében Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill. 1 J|lCfŰ|P fiP|l Függöny congre azsuros 110 széles mtr 1 K 30 f. O Szatmár, Kazinczy-utca.
