Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-08 / 11. szám
2-tk oldal. S Z A T M Á R - N É M E T I, Szafmár, 1911. február 5 Hitelbiztosítás. A „Magyar Kereskedők Lapja“ 1910. december 24-én megjelent számával ünnepelte meg fennállásának 30-ik évét és ebből az alkalomból kereskedelmi és közgazdasági életünk legkitűnőbbjei keresték fel az ünneplő szaklapot' cikkeikkel és egyébb közleményeikkel. Ezek közül ragadjuk ki a „Hitelbiztosítás“ cimü cikket, melynek Poór Jakab, a Trieszti általános biztositó társaság igazgatója, a kiváló szerzője. A cikk a következő: Szives felszólításuk, hogy a „Magyar Kereskedők Lapja“ 30 éves jubileuma alkalmából cikket bocsássák rendelkezésükre, majdnem, bogy fájdalmasan érintett, mert eszembe jutatta, hogy nemsokára lesz szintén 30 éve, hogy először fogtam tollat a hitelbiztosítás érdekében. A Magyar Kereskedők Lapja 1882. február 26 iki számában (II. évfolyam, 9. sz.) A kereskedői hitelt biztositó és közvetítő bank“ cimü cikkemben törtem először lándzsát a hitelbiztosítás mellett. A kereskedelmi hitelt biztosítani annyit tesz, — mondtam — hogy a biztositó társaság bizonyos megbatározott évi díjért kötelezi magát a hitelező követelését egészben, vagy részben megtéríteni, ha az adós fizetésképtelen lesz. A közvetítő bank feladata pedig abból álljon, hogy az adósnak oly válságos helyzetben midőn hitele megakadt, segédkezet nyújtson azáltal, hogyha az fizetési kötelezettségének eleget tenni nem tud és abban a pillanatban hitelével sem élhet, előlegezi neki a szükséges tőkét és igy pillanatnyi zava rából, mely legtöbb esetben a tartós fizetésképtelenség, vagy csőd egyedüli oka, kisegíti. Ekét intézmény —- hitelbiztosítás és közvetítő bank — kezet nyújt egymásnak. A közvetítő bank előzetes óvintézkedés, mely a fizetésképtelenséget, bukást elhárítja, mig a hitelbiztosítás hivatva vau az utólag mégis bekövetkezett károsodást megtéríteni. Ki gondolt harminc év előtt nálunk még hitelbiztosításra? Mindenki utópiának tartotta. De azért én nem csüggedtem ; szóval és Írásban terjesztettem az eszmét itthon, inig a fül is megszokta az itt még nem szokatlan hangzású szót, mely a hitelbiztosítás fogalmát kifejezte. Ma már nem kell kifejteni, hogy tulajdonképpen mi is az a hitelbiztosítás? Ma minden kereskedő ismeri, ha másképp nem, hát elméletből, mert a gyakorlatban alig volt még alkalma azzal találkozni minthogy nálunk nem igen akadt biztosító-társaság mely ezt a biztosítási ágazatot fel merte volna venni üzletkörébe ... De nem is csoda, mert a külföldi tapasztalatok eléggé igazoltak, hogy ez a biztosítási ágazat rendkívül veszélyes és könnyen a biztosítótársaság bukásával végződhetik, ha nem vezetik kellő gondossággal és körültekintéssel és ha nem hozzák olyan intézménnyel kapcsolatba, mint aminő a „közvetítő bank“ elnevezés alatt van fent körülírva. Pedig, ha az összes uj és újabb biztosítási ágazatoknak van létjogosultságuk és életképességük, úgy minden bizonnyal a hitelbiztosítás (összes ágazataival, u. m. óvadék, kezességi, eltulajdonitási, sikkasztási, lopás, rablás, hűtlen kezelés stb. elleni biztosítás) leginkább van predesztinálva arra, hegy ezek közt legelői járjon, mert nagy gazdasági érdekek megóvására van hivatva. Ami 80 év előtt agyamban, mint a közvetítő bank szerepe derengett, azt ma már a bizalmi bankok, \ aminő már nálunk is létezik^ végzik. De már biztosító j társaságunk (Minerva) is van, mely a hitelbiztosítás j többféle nemével megpróbálkozott. E két intézmény- i nek — Bizalmi bank és Minerva — legújabb kisér- ! lete nem kis feltűnést fog kelteni és ha beválik, a hitelezés terén nagy evolúciót fog előidézni. Alakult ugyanis egy ré zvénytársaság, melynek adósaiért a a hitelezett összeg 75 százalékáig a Bizalmi bank vállalja a szavatosságot. A bizalmi bank ezt a szavatosságát a maga teljes összegében a „Minervánál“ bi to- sitotta, mig a „Minerva“ a saját rizikóját több külföldi intézetnél viszontbiziositotta. Majdnem ugyanezen a csapáson van már nálunk visszleszámitolá-i hitel-, nyílt követelések-, számla- követelések-, delkredere- és egyéb hitelbiztosítás. Majdnem 30 évig tartott, mig ez meglett, — de meglett. ÍREK. — Tanári kinevezések. Groza Ferenc és Gazdag Lajos helybeli kir. kath. főgimnáziumi helyettes tanárokat a vallás- és közoktatási minizzter rendes tanároknak nevezte ki. — Megbízás. A m. kir. belügyminiszter Szatmár- vármegye állami anyakönyvei vezetésének ellenőrzésével Geréb Béla miniszteri osztálytanácsost bízta meg. — Kölcsönös áthelyezés Az igazságügyminiszter dr. Lányi Sándor mátészalkai járásbirósági joggyakornokot a szatmári kir. törvényszékhez, Unger Béla szatmári kir. törvényszéki joggyakornokot a mátészalka- kir. járásbit ósághoz helyezte át. — Adóhivatali tisztek gyűlése. A szatmárvár- megyei adóhivatalok helyi szervezete f. hó 12-én d. e. 10 órakor Szatmáron, a kir. adóhivatal helyiségében tartja ezidei évi rendes közgyűlését. — Előmunkálati enged aly. A szatmár— erdődi h. é. vasút részvénytársaság előmunkálati engedélyt kért Károlyi-erdőd állomásból kiinduló és Szakasz, Géres Krasznabéltek községnek érintésével a Nagykároly— zilahi h. é. vasút Ákos állomásig vezetendő keskeny- vágányu gőzmozdonyu vasútra. — Eljegyzés Szabó József Budapestről eljegyezte ! Blau Esztikét Fehérgyarmatról. maga utján, azt az egyet nem szabad elmondani. Az nem gavalléros. Ami igazság, az nem gavalléro?, csak a hazugság az, mentül hazugabb, alávalóbb, annál inkább való nőknek, annál udvariasabb Magyar Országon. Mendeleghy Lilla még csak nem is sirt, még búcsúzóul meg is ölelt, meg is csókolt, a szem*, mb# villantotta azt az ő két pokoltüzü fekele szemet, hogy fölébredt bennem a régi asszonyhóditó legény és én bajuszomat egyenesre kihúzva, elhatároztam, hogy »no, holnaptól kezdve nem kotnédiázuuk többé, ha nem megmutatjuk annak az imádságos szájú angol missnek, mi fán terem a magyar csók.« Az anyámnak elmondtam, hogy »Édes anyám, asszonyt hozok a házhoz, nem lesz több panasz reám éjjeli lovaglásaimért.« Az anyám keményen szembe nézett és csak azt kérdezte: »Rendet csináltál fiam!« Én még egyenesebbre húztam az én hetyke bajuszomat és úgy mondtam: »Csináltam, édesanyám!« Korán reggel hajtottam a Szentpétery kastélyba. A komornyik azt mondta, miss Ellen a fenyvesben vár rám. Ott is találtam. Kezembe adta azt a levelet, amit Lilla irt neki, amiben elmondta, hogy ő nem bocsűjt szabadomra, ne tehessek szerencsétlenné más nőt, elég, ha tőnkre tettem az ő életét . . . Húztam a kackiásan kipedrett baju-zomat jobbra is, balra is, nem tudtam más választ kapni belőle Ellen kérdésére: igaz-e amit az a levél Aliit, mint igen, igen és megint csak igen. És aztán megembereltem magamat és megleckézleltem, hogy milyen szemérmetlenség egy leány részéről vőlegényének Jegénykori viszonyairól tudomást venni. Hiszen tudtam, hogy minden asszonynépség féltékeny, de már annyira — ez már mégis illetlenség ! Csöndesen sirt ezalatt Ellen, nem elcsukló hangon, zokogva, hörögve, csak sötétkék szemeiből peregtek le egymásulán a könycsepek. Amikor elhallgattam, kezdte ő nekem magyarázni sírása okait. Higyje e', kedves Margit asszony, hogy én világ- élelemben magamat soha úgy nem szégyellem, mint akkor, amikor angol szemmel láttam énmagamat. A mikor kezdtem megérteni, idegen, tiszta gondolkodású emberre, ami szokásaink, fölfogásain« milyen aljas, ocsmány, tisztátlan, hasug benyomást tesznek. Amikor megértettem, hogy megutálta bennem nemcsak a házasságtörő férfiút, de a hitszegő, hazug barátot, aki elcsábítja barátja feleségét és azért vele mégis mosolyogva kezet fog. »Kinek bigyjünk, ha már barátunkban nem hihetünk,« mondta szomorúan Ellen. — »Én magát a megtestesült bátorságnak tartottam, pedig maga csak egy gyáva! Éo azt hiszem, akkor megvezeklettem összes odáig elkövetett bűneimért és végig szenvedtem a pokol minden szenvedéseit az Ellen lakodalma napján ami egy évvel később volt' Türelmetlenkedik ? Értem, délre jár már az idő, János mindjárt itthon lesz. Köszönöm türelmét. De hogy magának mi köze volt mindehhez? Sándor öcsémnek ígérte Ellen az ő lányát és én megígértem neki, hogy különb embert nevelek öcsémből vőnek, mint amilyen én voltam. Hadd éljen abban a két emberben az a boldogság, amit magunknak lehetetlenné tettem én ! — Tánács-hlrek A Szatmárhegyen föllendült szőlő- és bortermelés érdekében a hegyközönség mozgalmat indított szőlőmunkások telepítése iránt, mivel a Szatmárhegyen szakértő szőlőmunkás kevés van s azok a szükségletet nem képesek kielégíteni. A kevés kínálat mellett pedig a munkabérek oly magasra szöktek fel, hogy a bortermelés ma nem produktiv fog. lalkozás, hanem fényűzés s a szatmárhegyi bor a nagy költség mellett nem birja ki a versenyt más jobb minőségű borokkal, amelyek szállítással együtt olcsóbbak, mint a helybeli borok. A hegyközség tehat egy munkás felügyelő kirendelését kérte a föld- mivelési minisztertől, aki az idegen munkások és termelők érdekeit megvédje a különféle izgatások és helyi munkások túlkapásai ellen. A hegyközség azonkívül munkásbarakk felállításához helyet és némi épülelfát kért a várostól. A tanács a kérelem utóbbi részét a munkáslelügyelő kirendelése után veszi tárgyalás alá, egyelőre a feliratot pértolólag terjesztett# lel a földmivelésügyi miniszterhez. A közrend elleni kihágásokról eddig csak az általános kihágási büntető törvénykönyv intézkedett s mind a közönség, mind a hatóság szükségét éreite egy helyhatósági szabályrendeletnek, amelyben a közrend érdekebeu szabatosan meg legyen határozva minő cselekmények képeznek kihágást. A szabályrendelet tervezetét, amely hivatva van a ma fennálló bizonytalanságot megszüntetni, a kapitányi hivatal elkészítette és a belügyminisztertől kívánt módosításokkal kiegészítve beterjesztette. A tanács a szabályzatot a jogügyi szakbizottsághoz telte át. _ Esküvő. Bodroghalászi Bacsó Jenő, a „Fonci sre“ Biztosító-intézet szatmári fiókjának könyvelője ma tartja esküvőjét Mónus Rózsikéval, Mónus Lajos asztalos polgártársunk Lányával. — Körorvos választás. Dr. Heiman Rezső feke- teardói körörvost, a megüresedett mikolai körorvosi állásra, melynek Szatmár a székhelye, f. hó 1-én kör- orvoi-nak választották meg. — A szegedi országos kiállítás rendezésére vonatkozó javaslatát a városi tanácsnak a január 27-én tartott közgyűlés tárgyalta és az előterjesztést elfogadva, kmondta, hogy az 1914. évben Szegeden nagyszabású országos nemzeti ipar- és mezőgazdasági kiállítást rendez, e végből felhatalmazza a város tanácsát, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamarával karöltve a szükséges intézkedéseket megtegye, utasítja továbbá, hogy a pénzügyi bizottság meghallgatása után tegyen előterjesztést a Szeged városra háramló áldozat mértékéről s annak mikénti fedezetéről, végül az összes részletek kidolgozása után tegyen javaslatot a rendezendő kiállítás mikénti kivitelére. A hozzávetőleges számítások szerint a kiállítás mintegy 150.000 korona terhet fog róni a városra, mig az összes költségeket 1.5 millió K ra tervezik. _ Uj napilap. Az »Északkelet« cimü, eddig hete nkint egyszer megjelenő helybeli lap f. hó 1 tői napilappá alakult át. Felelős szerkeszlője dr. Veréczy Ernő ügyvéd, főmunkatársai pedig dr. Bariba József és dr. Biky Andor ügyvédjelöltek. — Garázdálkodó legény. Király János kaakszenlmártoni legény a nagyvásár örömére kedden berúgott és a vásárban garázdálkodni kezdett. Ok nélkül mindenkibe belekötött és a csendőri felszólítás után is tovább folytatta garázdálkodását. Délután meg éppen a csendőrbe kötött bele és azt szidalmazta. Mikor a csendőr aztán beakarta kisérni megtagadta az engedelmességet. Csupán a csendőr tapintatos viselkedésének köszönhető, hogy a fegyverhasználatra nem került a sor. Király Jánost összekötözték és bekísérték a fogdába. A részeg ember itt sem tudott nyugodni, dühöngeni kezdett és összetörte a fogda ajtaját. Csak azzal tudták elcsittitani, hogy raegigérlék neki hogy kijózanodása után szabadon bocsátják. — Sikkasztó postaügynök. Szijjártó Sándor mező- petrii postaügynök a kezelése alatt álló kincstári pénzből 220 koronát elsikkasztott. A csendőrség bekísérte a nagykárolyi kir. járásbírósághoz, ahonnan, kihallgatása után, egyelőre szabadon bocsátották. — Színházi mütor. Vasárnap délután „A kis lord“ énekes bohózat. Este másodszor „A halhatatlan lump „ Eysler Ödön uj oporottej# (A bérlet). Hétfőn harmadszor „A halhatatlan lump* Operette. (B. bérlet). Kedden újdonság, itt először „Bilincsek“ dráma. (C. bérlet.) Szerdán másodszor „Bilincsek“ dráma (A. bérlet). Csütörtökön tizenkettedszer „A cigányszerelem“ operett«. (B. bérlet). téli idény beálltával: S Z A T Hl Á Rí N AGYTŐZSDE legjobb minőségű fiú ruhák, iskolai jpüT“ öltönyök, leányka felöltök ^ legolcsóbb áron IELLETT SZEREZHETŐK B E.
