Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-12-10 / 99. szám
* t-ik oldal SZATÁM R-N É MET Szatmár, 1911. december 10. gliában sokkal kisebb méretű, mint például Portugáliában. Franciaországban nincs annyi munkanélküli, mint Ausztriában, Magyarországon nincs annyi, mint Olaszországban, de sokkal több, mint Németországban, természetesen mindig az illető országok lakosságszámához viszonyítva. Nálunk egyébiránt a baj az utóbbi években némileg csökkent. Ha ezeket figyelembe vesszük, rögtön észrevesszük, hogy a munkanélküliség fordított arányban áll a közgadaság fejlődésével, vagyis ott találnak legkevésbbé munkát az emberek, hol a közgazdaság maradi. Ebből pedig következik, hogy a munkanélküliség voltaképpen teljesen alárendelt részletkérdés, a vele való foglalkozásnak szükségessége pedig nem egyéb, mint a közgazdaság szegénységi bizonyítványa. Ezzel nem akarjuk mondani, bogy a a szociológusok törekvései a baj enyhítésére fölöslegesek, csak azt, hogy teljes, gyökeres orvoslást csak a közgazdaság edzése hozhat. A közgazdaságot, mini az általános jóllét teremlőjét, kell intenzive fejleszteni és akkor a munkanélküliség, minden egyéb hozzátevés nélkül, automa- tice meg fog szűnni. A kezdeményezés lépésein túl vagyunk már, de hogy mily messze vagyunk még a vágyódott céltól, arról a kivándorlás szomorú statisztikája tesz tanúságot. i Ki akar postás lenni? Szülők és ifjak ügyeimébe. A magyar királyi kereskedelemügyi minisz- ; térium a kővetkező pályázati hirdetést teszi közzé: A postH-távirda- és távbeszélő kezelési ázol gslatban való kiképzés céljából a ni. kir. postn- távirda- és tóvbeszélő^hivat sinok-nö> eodékek vétetnek fel. Növendékké felvételért azon magyar honos ifjak pályázhatnak, kik a magyar nyelvet (a hor- vát-sziavonorsági illetőségűek a horvát nyelvet) szobán és írásban bírják ; továbbá a középiskola IV. vagy ezzel egyenlőrangu más iskola megfelelő osztályát hazai tanintézetben sikerrel végezték, 14 évesnél nem fiatalabbak és 16 évesnél nem idősebbek ; az iskola bevégzése és növendékké felvétel között azonban legfeljebb egy évi megszakítás lebet, mely esetben hitelesen igazolni kell, hogy ezen egv év alatt az illető hol tartózkodott és mivel foglalkozott. Ezen felvételeken kivtl! a pályázók községi erkölcsi bizonyítvánnyal feddhetetlen magavise létükéi, közhatósági orvosi bizonyítvánnyal pedig ép egészséges a posta-távirda- és távbeszélő szolgálatra testileg alkalmas voltukat is igazolni tartoznak. A fölvételért sajátkezüleg irt, ivenként egy koronás pénzügyi bélyeggel ellátott és a fent elősorolt feltételeket igazoió okmányokkal felszerelt kérvénnyel 1911. évi december 31-ig lehet folyamodni. A kérvény az illető posta- és távirdaigaz- gatósághoz címezve azon posta- és távirda hivatalnál nyújtandó be, hová folyamodó növendékké felvételét óhajtja. A folyamodványokra a szülőknek, illetve árváknál a gyámnak beleegyező nyilatkozata is rávezetendő. Mely kincstári és mely nem kincstári posta- és iávirda hivatalok vannak növendékek felvételére felhatalmazva, arra nézve bármelyik posta- és távirdaigazgatóság, illetve hivatal tájékozást nyújt. ~ Budapesti posta- és távírda hivataloknál kiképzésre csak oly növendékek vehetők fel, kik helyben szülőiknél, vagy rokonuknál laknak. A fölvett növendékek kötelesek a szolgálatot az értesítés kézhezvétele után legkésőbb 1912. február hó 1-én megkezdeni. A növendékek 18 éves életkoruk betöltéséig gyakorlati kiképzés alatt állanak ; ezen kiképzés első félévben semmiféle javadalmazásban nem részesülnek ; az első év második felében kincstári posta- és távirdahivataloknál havi 20 korona, a második évben havi 30 korona, a harmadik évben 45 korona és a negyedik évben havi 60 korona napidijátalány! kapnak Nem kincstári posta távirda hiva'aloknái a díjazás a növendék és postamester közöd szabad egyezkedés tárgya. Az oktatásért, azonban a postamesternek nem szabad dijat szedni. A növendékek 18 éves életkoruk betöltése után a posta- és távirdaigazgatóság székhelyén vizsgára boesájtatnak, a vizsga sikeres letétele által posta-távirda kezelői, U etve a szervezési szabályokban részükre rendszeresített állásokra * I nyernek minősültséget éi kineveztetésükig részint kincstári, részint nem kincstári posta- és távirda hivatalnál nyernek alkalmazást. A kincstári posta- és távirda hivataloknál alkalmazottak a dijnokok részére megállapított napidijat élvezik. Budapest, 1911. november hó 9. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. KRÓNIKA Boltajtókat vágnak az Árpád u’cán az Uray- ház falába. A fölszínes szemlélés jelentéktelennek fogja látni ezt a dolgot, sokkal jelentéktelenebbnek, semhogy ebbe a frissen kezdteti ro vatba a hét érdekes eseménye gyanánt belehan- tolható legyen Alapjában azonban jelentős ez az ügy, van akkora jelentősége, bogy valóban ese- menynyé avanzsáljon. Nem akarjuk elsmoncázni a témát, ezt átengedjük a napilapok hirelő, vágy elöhir-iróinak. ' De megkíséreljük ami kiskaliberű hasábjainkra rávetiteni nehány rossz és kezdetleges filmmel azt a perspektívát, melyet mi látunk amögött, bogy boltajtókat vágnak az Árpád uhcán. Az Uray-házról mindenki tudja, hogy egy önmagabazárkózó, konzervatív magyér lattdner- család háza. Ha megengedi ez a família, hogy ódon, csakis pókhálós hivataloknak alkalmas épületéből merkantil törekvések dobálják ki a régi régi téglákat — bizonyára megérzik és meg értik ennek a fejlődő városnak az újabb igéit s ki tudják aknázni a fejlődés egészséges nyújtózkodását. Hogy a képletességbe ne ragadjunk, ki kell mondanunk, amire már rég gondoltunk, Szó esik róla nem egyszer, hogy a Deák-teret befásitják s a piacot utcákba szorítják. Ez a terv, amellett, hogy erőszakos, célszerűtlen is. Közönségre, kereskedőkre egyaránt káros lenne, ha a várostól elvennék a centrum-életet. Ez épp olyan naiv erőszak volna, mintha a szivet akarnák kivenni a szervezetből, hogy annál több tevékenységet laj:hessenek ki a vivőerek A piac magától nyújtózik, ha e'jön a fejlődés korszaka. A mi piacunk, fájdalom, az egyetlen fejlődésképes von don, a Széchenyi utcán nem terjeszkedhet, mert. erre az utcára rag ráfeküdt a Káptalan. A Széehenyi-utcát tehát át kel' ugornia a fejlődésnek, s az Árpád-utcában kell megkezdeni lüktető munkáját. Az Árpád-utcán, amely közel a piachoz, vasúthoz, vasbidboz, mindenüvé. cs -- horribilisán megadózott »első glédűju kereskedők«) nap-nap után házkutatásokat és zsi- dóraz iákat rendez. Sőt még az »áldott« cserfában is (a »költözködési rayon«, amelynek területén »megszorítás nélkül« tartózkodhatnak,) ahol már szabadon lakhatnak, minden külön enge- delem nélkül, csak a zsidókkal bajlódik a rendőrség. Odesszában a keresztény, illetve : polgári tulajdonnévvel biró zsidókat kutatják fel, hogy átadják a bíróságnak. (A tavaly Uten képviselővé választott Ginzburg ügyvéd, mandaluma meg lett semmisítve, mert az Árkád nevet használja és zsidóul Áronnak hívjak.) A chersoni és vilnai tartományokban a 300 rubeles bírságok könyör leien behajtásával sújtják minden családtagért, aki nem jelentkezett a sorozásra. Nikolajevben, várost laluvá akarják változtatni, hogy a zsidók ne lasha^sanak benne. (Faluhelyen ugyanis, még a költözködi rayonon belül sincs megengedve lakniok. Érdekes a nikoiajavi esel. Ebbe a del- oroszországi jelentéktelen kis fészekben nehány év előtt kezdtek a zsidók letelepedni. A gabona üzlet centrumává tették, s a felkapaszkodott kisváros csakhogy tűhegyen a zsidóin, szeretne most faluvá vedleni.) A volhinai és kievi gau- berniákban pedig nyakrafőre pusztítják el a vasúti állomások mentén, vagy parasztföldön épült zsidó városkákat. KievbeD, az örökös házkutütásokaj és razzrákat most a vérváddal fűszerezték. Egyszóval: egész Oroszországban, az átkozott zsidók képezik szegény policia egyetlen gondját. Es zsidómentesitő munkálataikban any- nyira elmélyedtek, hogy még a forradalmi moz gaimakkal sem érnek rá tö-őd ti. így sikerült az utóbbi időben a »vörös teror« oak, több kisebb- nagvobb hivatalnok között, magát Stolypint is, a mennybe küld ni, az Isten zsámolya e!é, szószólóul Nikolá) érdekében. így munkálkodnak a zsidók érdekében — egész a legfelsőbb kormánykörökig: a szenátus, a főtől vényi-zék, a kü önböző miniszteri szakosztályok, amelyek az egé'z orosz kormányzatot reprezentálják. »A szenátus — jelentik az orosz íapök = annyira el van halmozva zsidók instanciáival, akiknek tartózkodási engedélyét elvették, vagy egyszerűén elkergették régi lakóhelyükről, hogy a jövő év folyamán sem lesz kepe* mind elintézni«. Tudva, hogy a felebbazések, a melyeket a szenátus eddig kapott még nem az utolsók, mert a rendőrség gondoskodik róla, hogy az apellaciókuak vége ne szakadjon, — a dolog oda lyukad ki, hogy a szenátus sohasem fog slké- széini a kérvények elintézésével. A közlekedési és vasúd minisztérium, rendeletileg bocsátja el a zsidó hivatalnokokat a vasúti szolgál tból, s eltiltja a zsidó munkások alkalmaztatását A kereskedelmi- és pénzügyminisztériumban a zsidó tanulóknak a kereskedelmi- és ipariskolákba való felvételének korlátozását rendelik el, A nyáron pedig a zsidókereskedők hitelének megszorításai célzó tervezetet dolgoztak ki a pénzin'ézytek részére. Tudják mindenütt, hogy Oroszország nem a zsidók eldorádója, de ez a lépés vhágszerie feltűnést keltett. A közoktatási kormány naponta uj százalékarányokat állapit meg, hogy a zsidóknak az állaad iskolákba való felvételét megnehezítse és a zsidó magániskolák tanegedelyét. elkobozz'. (A középiskolákba a zsidókat csak 4—5 százalék aranyban veszik fel. Sokszor egy-egy vagyonosabb zsidó 4—5 szegénysorsu kersszténygyermek tan diját fizeti, csakhogy kilegyen az alap, amelynek százalék-arányában a sajat magzatát beju tathatja az iskolába) A belügyminisztériumról kár aszót vesztegetni. Hisz ez a rendőrség ura, amely csak azt cselekszi, amivel a minisz ériumban megb z»ák. De mig az orosz kormánynak látszólag leghőbb óhajtása zsidóitól megszabadulni, s céljának keresztülviteleken egész zsenióllitását kimeríti, másrészt mindenféle akadályt gördít az lka, Ita, zsidó kiteh'pi’ő társaságok munkája elé, sőt a cionizmus propogálását is betiltotta, $ egyesületeiket feloszlatta. Amint latszik a zsidó kérdés hóbortja lett mostanában a hivatalos Oroszországnak. Az utóbbi időben az egész kormánygépezet esak a zsidókkal van elfoglalva és sem a kolera, sem a pestis, amelyek egy idő óta szabadalmazott polgárai a sz*nt birodalomnak, de még az éhség, amely 13 tartományában pusziit, sem képes mániájától eltéríteni Semmi sem képei csökkenteni, azt az odaadó éidekl dést, amit az orosz kormánykörök az agyonnyaggatott zsidók sorsában vesznek és fel kell vetődnie a kérdésnek : Mit csinálna a muszka kormány, Fa egy szép napon nem találna országában, egy fia zsidót, még orvosságnak sem? Kotlar Z.
