Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-22 / 94. szám
XV. évfolyam. Szatmár, I9M. november 22. Szerda FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egó:;z évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. Hegjelen hetenklnt kétszer: vasárnap és szerdán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 = Telefon-szár» 80. - : — Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban flzeten Háziipari szövetkezetek Hogy iparunk nincs, vagy ha van, nem úgy megy, mint a hogy kéne, túlzott dolog. Ösmeretes és szomorú valóság, egy a magyar ipar bár egyre állitgatják, támasztják, dédelgetik, nem tud talpra ál- lani. Ha önzetlenül, ha testestül-lelkestül is nekidurálnák magukat a kormány körök iparunk fejlesztése érdekében akkor csak féleredményt érnének el, mert ott van az osztrák ipar, ott van az idegen konferencia, mely kerékkötője a különben fejlődő- képes haladást Ígérő iparunknak. Hathatósabb eredményeket csak az önálló vámterület meghonosulásával érhetünk majd el: addig is dolgozzunk serényen lelkiismerettel, fáradhatlanul, hogy annak idején semmi se találjon készületlenül. A kisipar tengődése természetesen sújtja a kisiparosokat, kik nagy kinnal- bajjal tudnak előre haladni ; lehet, hogy sorsuk valamelyes kedvezőbb lesz, mert a legutóbi iparos kongresszuson a kormány képviselője beszámolt ama dolgokkal, melyekkel a kormány szándékozik a kisiparoson segíteni. A mezőgazdasági munkások sorsa se rózsásabb, és épen közülük kerülnek ki nagyobbrészt a kivándorlók. Már évek óta foglalkoztatta ez a körülmény a kormányokat és módott eszeltek ki a mezőgazdasági munkások téli foglalkoztatására, akkor, midőn semmi dolguk nincs és olyasmit találtak a minél még a családtagok is segédkezhetnek. Ez a háziipar volt a mi igen szépen bevált. A földművelésügyi kormány évről-évre nagyobb gondot fordít a házziiparra, mely ezer és ezer embernek nyújt munkát, jövedelmet és megélhetést. Csupa olyan iparágakat kultiválnak melyek nem igen vagy egyáltalán nem űzetnek nálunk, nehogy a kisiparosok kárt szenvedjenek. Maga az állam értékesítette mindenkor az elkészített munkákat. Szóval a háziipar meghonosítása hozzájárult és méginkább hozzá fog járulni a kivándorlás megakadályozásához illetve csökkenéséhez. Az utóbbi időkben is lehet tapasztalni a háziipar fellendülésének. Az ország megannyi részében gyors-egymásután megalakulnak a háziipari szövetkezetek és működésűk valóban áldásos. így egyik a legnagyobb megyénkben a Bácskában (honnan állandóan tömegesen kivándorolnak az emberek) rövid időn belül 2 háziipari termelő szövetkezet alakult, mely szövetkezetek már a télen is mintegy félmillió korona értékű tárgyat készítettek és értékesítettek, Az értékesítés akként vált lehetővé, hogy a központi hitelszövetkezet egy kizárólag háziipari tárgyakat értékesítő ügyosztályt szervezett. Az összes bácskai háziipari szövetkezetnek tagjai munkás emberek. A fóldmivelésügyi miniszter ezért elhatározta, hogy minden egyes szövetkezet berendezkedési költségeit tárcája terhére elvállalja s erre a célra minden egyes szövetkezetne* 1000—1000 korona államsegélyt a bácsmegyei háziipari akcióra összesen 3000 korona államsegélyt engedélyezett, ezzel tevén azt is, hogy a szövetkezeteknek 10,000 korona forgótőke álljon rendelkezésére, melyből a munkálkodó háziipaiosok készítményeikre élői..'get kapnak mig azt a szövetkezetek középpontja nem értékesíti. Ilyképpen aztán tömérdek szeg ;ny embernek, ki kenyér után áhitoui <, ki dolgozni akar, ki a hazaföldjén ó ajt élni, biztosítva van az egzisztenciája. A kormány támogatja, a munka áli ndó, a kereset TÁRCA. Félreértés. Felhevülten — nem annyira a játékból, mint inkább a szép asszony halk, de annal ha- tározattabban hangzó ígéretétől — dobta le a zsakettjét és kezdett öltözködni. Gondosan, mint egy primadonna, aki a riválistól elhódított udvarlót várja magához, kínos válogatás közt, végre megállapodott nyakkendője színében, a kézelőgombok cserélésében. Zsebkendőt illatosított, körmeit fényesítette. Idegeskedett, kapkodott. — Rendet akart csinálni és mindent felforgatott, aminek nem találta hely bedobta az inas szobájába. Végit elkészült. A fantasztikus szinü és alakú kis selyem párnákat — dőre asszonyszi vek vallomásait a heverően elrendezte és zúgó fejjel koustataita, hogy rend van. Cigarettára gyújtott, de csak félig szívta el Nem Ízlett sehogy sem. Eldobta. Aztán csen geleit az inasának és megparancsolta, hogy senkit be ne bocsásson. A fiú értelmesen intet} és kiment. Végig hevert a chaise-longuon, szemét lehunyta ; igy jobban esett a gondolkozás. Vigyázott, hogy a nyakkendőja félre ne csússzon, haja lefésülve maradjon. Csodálkozott önmagán, hogy í ilyen aprólékos dologra tud most figyelni. Las- j san elkezdett ábrándozni. Elégtételnek ve'- a sorstól, hogy végre i meghódította azt a állhatatos, szép asszonyt és j ma, most, nemsokára — ölelheti, csókolhatja. . Mert eljön, el kell jönnie hozzá. Megígérte. — Eléggé vágyakozott a hosszú, nnalmas nyáron áí; mig a nő fürdőn volt és nem adott életjelt magáról. Az asszony pedig — azaz »állhatatos« mig a teniszgrudtói lakásáig ért, lépésének páros voltától tette függővé — ballépését Azt mondotta magában: ha páratlan a szám hazáig, akkor nem megyek. Számolta : egy kettő három, — tízig és újra. Ahogy igy háza kapujáig ért, elébe szaladt leánykája, aifogta szép mamája térdeit és összegyűrte kicsi ökleivel a játék alatt is gondosan Őrzött feher vászonszoknyájáf. Hirtelen elfej lette a számot a mama és lehajolt, hogy kis gyér- [ mekét megcsókolja. A német leány mindjárt újságolta : szá- ' molni lanult. a babus. Babus kezdte: egy . . kettő , . . három . . . négy. Most eszébe jutott e szép mámának a páros szám és a hozzá fűzött feltétel. * 1 Babus számtani tudománya bonbonnal lesz jutalmazva, amit rögtön végrehajt. Engedélyt ad, hogy a kisasszony viheti a kicsit a cukrászdába. Okos asszony; — mégis milyen babonás ! — Kineveti önmagát; de már készülődik a találkára. Igen! El fog menni ; — el kell mennie ! Úgy érzi, hogy nagyon szereti azt a férfit és boldog akar lenni. Most nem gondol a köteles- j ségére, hírnevére ; — még eszébe sem jut hogy féljen a férjétől. Ő megy, — lesz, ami lesz! Szive gyorsabban ver, keze egy kicsit rész két, mig tükör előtt rendezi haját és látja arca szoktalan pirosságát. — ő is paríümözi magát, kezet mos, körmöt fényesít, kalapot tesz gyönyörű fejére, kéz tyüt húz és megy. Rövid az ut, bár épp elég a meggondolás idejére. De ő most nem gondol, hanem ész nélkül siet és majdnem rohanva ér a kapu alá‘ ahol a férfi lakik. Az inas kiveszi bajusza alól a szivarmaradványt és minden köszönés nélkül csak eny nyit mond : — Nem lehet, — nem szabad, — gazdám parancsolta: Az asszonnyal forog a világ Szédül. Oda qjdonságok nőig, férfi és gyermek SP ruhákban ” legolcsóbb árban A Ai A NAGVTÖZSDE FELLETT S Z E H E 2 H £ T Ő KB E