Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-11-22 / 94. szám

2-ik oldal SZATAMH-NÉMET1 Szatmár, 1911 november 22. . — — ...——■ . 1 1 kielégítő tehát nem kell kivándorolni, nem kell panaszkodni. A háziipari szövetkezetek mint látni való szépen beválnak, az ország meg any- nyi vidékén kormány támogatással meg­alakulnak és hathatósan hozzájárul ez a nemes akció a nép elégületlenkedésének elcsittitásához. Mert hát a sok munkanél­küli, dolgos, józan elem nem alamizsnát, hanem munkát akar és ha ezt megkapja szívesen dolgozik és idehaza marad. Nagykárolyban sztrájkolnak az orvosok Ki hitte volna ? Ki hitte volna ezelőtt húsz, harminc esztendővel, hogy a diplomás urak is amerikázni, nemzetközitlenkedni, sztrájkolni fog­nak valaha ? Senki. És bekövetkezett szép csön­desen az az idő is. A doktor bácsik manapság ugyanolyan eszközökkel (majd azt mondtam : csi­peszekkel) dolgoznak, mint az ipari munkások. Igaz : nem mindig. Csak amikor arról van szó, hogy anyagi helyzetükön javítsanak, hogy ma­gasabb, emberségesebb és doktorságosabb díja­zást préseljenek ki a szűk marokkal fizető a sohasem és csöppet sem gáláns munkásbiztositó pénztáraktól. A sztrájk, a sztrájk, az egyedüli hatásos medicin a doktor urak bajára — igy vélekednek legalább a nagykárolyi Aeskulápok — és ezért mindaddik nem rendelnek, mig a Pénztár el nem fogadja azokat a feltételeket, melyeket az orvo­sok diktáltak, A sztrájknak mindenképen azok isszák és fogják meginni a levét, akik arról leg­kevesebbet tehetnek : a munkások. De ez nem olyan fontos, sőt egyáltalán nem fontos, amit igazolni erőlködik az a körülmény, hogy a Pénz­tár, ahelyett, hogy megadta volna^ az orvosok­nak, ami az orvosoké — az orvosszövetséghez fordult segítségért. Ott azonban a kollegáknak adtak igazat. Ez pedig annyit jelent, hogy mégis muszáj lesz többet fizetni. Meg is érdemlik. De csak akkor, ha nem amolyan tömeg kezelést folytatnak és a vizsgálásoknál nem gyorsasági rekordokat igyekeznek majd felállítani és főkép pen. ha egy kicsit humánusabbak lesznek a táp­kell támaszkodnia a falhoz, hogy össze ne essék. Szégyenii magát az inas előtt és lassan, tánto­rogva lefelé indul. Haza érve dühre változott szégyenérzete és a szószoros értelmében: letépte magáról a ruhát. Másnap — mintha a tegnapi nap kiesett volna számara az éeből, — megjelent a játszó­helyen, mert bizton hitte, hogy a férfi nem lesz többé ott. Csalódott! — ott volt ! — Mikor meglátta az asszonyt, egyenesen elébe sietett, mint ren­desen szokta és mig a pályához értek, a férti visszafojtott indulattal, majdnem durván, tele keserűséggel, tompított hangon kérdezte tőle, hogy miért hagyta várni, — hiába várni tegnap, miért Ígérte és miért üz gúnyt vele. A nő először megütközve és értelmetlenül nézett a szemébe, aztán — egy szempillantás alatt mindent megértve: elkezdett kacagni és kacagott, hogy a köny kicsordult a szeméből. A férfi azt hitte, hogy őt neveti ez az asszony, sarkon fordult és otthagyta szó, kö­szönés nélkül. — Odahaza nyugodtan próbált utánagondolni az érthetetlen finálénak és majd­nem tombolt dühében, mikor rájött, hogy min­dennek ő az oka, no meg az értelmes személye körüli Jánosa. Az asszony pedig visszanyert nyugalommal, mosolyogva magában azon elmélkedett, hogy a boldog illúziónak megölője a legkissebb véletlen: a nevetséges szituáció. Csak az inas csodálkozott értelmetlenül, amikor gazdája egy előre nem sejtett pofonnal képen felejtette. R.-a. pénzek kiutalása körül, mint ahogy azt a titkos pénztári ukázok óhajtják. Az ügy még nem nyert megoldást, mert mindkét fél makacs, amit csak annyiban lehet sajnálni, amennyiben most a tagok betegsegitését a jó Istenre és a rokon fogalmakra bizta a Mun­kásbiztositó Pénztár. • — Szombat és vasárnap. Az ezred apját is­mételték. A pompásan gördülő előadásban ér­vényre jutott mindaz a sok kacagtató ötlet szel­lemesség és komikum, melyek a darabot a Víg­színház előkelő színpadjára segítették. A vígjáték nem egy alakja ismerős már előttünk, de ahogy a szerzők karakterizáláják őket az egyenesen bravúrosnak mondható. Különö­sen a folytonosan »lóvá tett« ezredes, az ál nagybácsi és a hülye tábornok, — ki könnyedén minden fájdalom nélkül 100000 francot tesz le apanázsképp a közjegyző asztalára — vannak me­sésen megrajzolva. A címszerepet Baróti Jenő játszotta páratlan bonhomiával és megértéssel. Ugyancsak kitűnő volt Heltai Hugó az ál nagybácsi szerepében, valamint Aradi Aranka, mint miss Gitta. Szőke nem tudott szabadulni a darab nevettető hatása alól és ezért nem volt képes teljes illúziót kel­teni a közönség előtt. Egy kicsit több önfe­gyelemre volna szüksége, hogy igazi sikerei le­gyenek a különben elegáns megjelenésű színész­nek. Jók voltak még nagyobb szerepekben ifj. Lenkei György, Tordai Etel, Radócz Feri, Fehér Gyula és Szepessy Szidi egy epizód szerepben. Hétfő este: Trilby. Szenzációs színműnek hirdeti a szinlap ezt az öreg darabot. De mi akik láttuk a Trilbyt húsz évvel ezelőtt, úgy látjuk, hogy e szinmü nemcsak hogy lelki szenzációk nélkül szűkölködő, de hírlapi szenzációnak is fö­löttébb szegény Ma már csak legfelebb nyolc-tiz soros garmond hir telne ennek a fránya Svengá- linak és a médiumnak elsőrendű Trilby históri­ájából. A mellékalakok naivok és hihetetlenek — ezek úgysem kerülnének bele a riportba. Avagy hol talál ma szerző olyan gyermeteg kedélyt — a romantikus és szerelmes bakfisok nem számí­tanak — aki elhigyje, hogy van egy sereg ember, aki Trilbyt, az elveszett, a meghalt, vagy férj­hez ment leányt öt év elteltével ugyanolyan tiszta rajongással, ugyananyi aetnai tűzzel szeresse, mint annak idején. S az ilyen régi darabot csak egyet­len vaskosabb botláson kell rajlacsipnünk, hogy a kritikusi rosszmájúság kárörvendezésével meg­állapítsuk : nem klaszikus, miért melegítik fel, mi­kor csak megterhelik véle a közönség gyomrát, De ugylátszik a mi megállapításnak némileg helytelen, a közönségnek kitűnő emesztő-szerve van, pompásan eltűri a Trilby-szerü borzalom­drámákat, sőt mint a hétfő esti telt ház is bebi­zonyította, egy busz év előtti publikum idegei­vel élvezi. j A húsz év e!őtti=égef egyébiránt a színészek is buzgón igyekeztek stilszeriivé tenni. Sehol egy uj hang, diszkrét tompítás ; az előadáson Svent gáli sápadt arca és rémesen fekete körszakála kísért. Egy kevés jóindulattal lehetett vol ta átér­tékelni ezt az avult értéket és újabb felfogásokat, frissebb és igazabb lüktetésű vért belevinni a megborzasztó és beteg lelkek alakjaiba. A képes­ség, ugygondojuk, meg lett volna. Fehér Gyula igen inteligens fejnek mutatkozott eddig, hogy erre is hivatottnak tartsuk. Harmath Zseni finom és tö­rékeny, olykor szentimentális játéka, Szőke és Baróti, Balázs és Ross,— mind-mind hihetőbbé, igazabbá, maibbá válhatott volna. De szóljunk a közönség nyelvén : igy is jó volt valamennyi. Kedd este: A becslelenek. Rovetta mester­nek ezt a kissé hirtelen lendületű, mondhatnék indulatosan szökkenő drámáját elevenítet:e fel a társulat. Lassú és mai értelemben vett átmene­tek nincsenek ebben a darabban, a drámai ki­törések csaknem állandóan in médiás reá jelent keznek, szinte váratlanul toppannak a közönség elé. Ha nem a verista irány kezdetét jelezné ez a darab, s ha nem olasz temperaíumokat ábrá­zolna, talán rossz néven vebetnők tőle, hogy előbb, tehát gyengébb malterral épitődött mint Bernstein Tolvaja, vagy e darabhoz hasonló zsánerű Hivatalnok urak. De megbocsátunk az egykor oly hires, ma már kissé megkeshedt sö­rényű, fogahullott olasznak, már csak azért is, mert alkalmat ád színészeinknek a déli, hevesebb vérmérséklet érzékitésére. Fehér Gyula kiválóan megértette a darab tsmperaturáját. Rövid és li­hegő játékátmenettel csapott át szerepe drámai részére. Hahnel Aranka méltó partnere volt. Ba­róti a léha és nyugtalan vérü irót játszotta me­leg kedéllyel, szelid humorral, bár itt-ott némi szerepnemtudással. Helyre egy nőszemély volt a kis cselódleány szerepében Pálma Tussy. Pom­pásan temperamentumos játéka biztató föltevé­sekre jogosít. A fiatal művésznő még sok élve­zetes estét fog szerezni a közönségnek. Helyes volt kisebb szerepében Rovó István is. B 1 1 £ K — Erzsébet királyné emlékezete. Hétfő n, Erzsébet napja valamennyi iskolánkban emlék- ünnepélyt rendeztek, melyeken szavalatokkal és emlek beszédekkel dicsőítettek a boldogult ki­rályné emlékét. — Eljegyzés. Róth Adolf nagypaládi föld - birtokos f. hó 19 én eljegyezte Borgida Rózsi kisasszonyt helyben. — A Szatmári torna- és vivóogylet vezető sége tudatja tagokkal, hogy a vivás hétfőn és szerdán 6—8-ig Demkő Sándor vezetése alatt, a tornaórák pedig Bundschuh Ottó vezetése alatt kedden és pénteken 6—8-ig tartatnak. Az egylet vazetősége pontos megjelenésre kéri a tagokat. — Biblia magyarázat. A keresztyén szö­vetségek alapitója és elnöke dr. Clark Ferenc a hétfő délutáni gyorsvonattal városunkba érkezett. Kíséretében voltak dr. Szabó Aladár budapesti rét. lelkész, Kádár Géza zilahi ref, lelkész és dr. Tompa Arthur Krasznahorvátról. k vendégek dr. Kováts István szatmári ref, lelkész házánál vol­tak elszállásolva. Délután 4 órakor a ref. leány­iskola tornatermében nagyhatású bibliai magya­rázatott tartott dr. Clark Ferenc a talentumokról szóló példázatról. Dr. Szabó Aladár beszédet in­tézett a jelenvoltakhoz. A taniiónőképző intézet növendékei szép énekkel köszöntötték az illuszt­ris vendégeket. Este 6 órakor vallásos estély volt a ref. főgimnázium tornacsarnokában. A kö­zönség, melynek soraiban igen szép számmal volt képviselve városunk intelligenciája, s a környék Í ref. papsága szorongásig megtöltötte a termet, A szatmári egyházi dalárda éneke után, melyet Ve­res Lajos vezetett, Kádár Géza zilahi ref. lelkész imádkozott. Ezután dr.] Kováts István üdvözölte | angol nyelven amerikai vendégünket, — és föl- j kérte beszéde megtartására. Dr. Clark Ferenc, ; ki öt Ízben járta körül a világot, gyönyörű elő­adást tartott legutóbbi világkórüli útjáról ; elbe­szélte, hogy mily hatalmasan terjed Indiában, Kínában s az ausztriáiiai sziget világban Krisz­tus evangéliuma. Mindezeknek a népeknek és saját honfitársainak testvéries üdvözletét hozta magával A beszédetdr. Kováts István tolmácsolta. A dalárda újabb énake után dr. Szabó Aladár tartott magvas biblia magya.ázatot a keresztyén élet két föltételéről: az alázatosságról és a bűn­tudatról. Imája után a közönség éneke fejezte be az estélyt. — Hangverseny, A szatmárnémeti Dal- és Zeneegyesület pártoló tagjai részére f. évi novem­ber 25-én a Társaskörben házi hangversenyt ren­dez. A hangverseny kezdete pontban 8 órakor. Belépti-dij személyenkint 2 korona, családonkint 5 korona. Az egyesület tagjai belépési dijat nem fizetnek. Műsor a pénztárnál kapható 10 fillérért. Hangverseny után táncmulatság. — Esküdtszéki tárgyalás. Nemes Bálint csa­poslegény, amit annak idején megírtuk, revolver- merényletet követett el Varga Julia cselédleány ellen. A nö elhagyta Bálintot, azért keseredett el annyira a szerelmes szivü csapos. Az esküdt­szék tegnap tárgyalta az ügyet s Nemest egy esztendei fogházra ítélte. — Egy festőművész sikere. Megírtuk volt, j hogy Papp Aurél főgimnáziumi tanár egy évi • szabadságot kapott. A művésztanár Parisba ment, s ott egy elsőrangú miivésziskola tagja. Alig pár heti otttartózkodása alatt két dijat nyert feslmé

Next

/
Thumbnails
Contents