Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-08-23 / 68. szám

XV. évfolyam. szám. Szatmár, 1911. augusztus 23. Szerda FÜGGETLEN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor FELELŐS SZERKESZTŐ : Egyes szám ára 10 fillér. DR. TANÓDY ENDRE. Megjelen hetenklnt kétszer: vasárnap is szerdán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ......i Tel<elotx-s5Síim 80. Mi ndennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendők. Kultúra Egymással versengenek az uralkodók és a nemzetek abban, hogy melyik legyen a nagyobb, hatalmasabb, melyik imponál­jon a többinek. Sajátságos tünemény, me­lyet kiküszöbölni ma sem sikerült még, hogy minden ország a hadserege utján akar magának a többi előtt fölényt szerezni. Azé a hatalom, azt nevezik nagyhatalmasság­nak, amelyik több embert tud minden pil­lanatban talpra állítani, jól felfegyverezni és harcba küldeni. Ennek arányában jár ki a tisztelet is a nagyhatalmaknak a vi­lágpolitikában, a diplomáciában. ... A huszadik század dédelgetett kedvenc jelszava a „modern kultúra.“ Szál­lóige lett. Fegyver mindenki kezében, aki reá hivatkozni akar. Halljuk emlegetni hi­vatottaktól és hívatlanoktól eleget. Érdekes mégis, hogy ezzel a hasonlíthatatlanul na­gyobb, nemesebb, szebb fegyverrel majd­nem semmire sem lehet menni a nemze­tek küzdelmében. Az az ország, amelynek ez volna főmottója s a hadügy valamivel alsóbbrendű kérdés, sohasem tudná hata­lomban megközelíteni azt, amelyik katona­ságára, modern tömeggyilkoló hadi szereire és páncélosaira fekteti a fősulyt. A világnak ilyen általános felfogása ártalmas a kultúrára. Érdeke ugyan min­den államnak, hogy amennyiben lehetséges, és kard ne maradjon hátra ebbe a vértelen, de minden eró't kimerítő nagy világháborúban, mert hiszen az igy felszabadított erőket akkor sem használhatná fel sem kultúrára, sem más hasznos dologra, mert amint gyengülni, hadi erejét hanyatlani látnák, mindjárt ráfeküdnének súlyúkkal a nagyob­bak és minden kiszipolyozható erejét is­mét csak a csatasorba állítanák bele, csak­hogy akkor már a saját hóditó hadseregük közé; ennek a kényszernek beismerése mellett is azonban tapasztalnunk kell, hogy a kultúrát a mindig fényes kard sokkal na­gyobb mértékben elhomályosítja, mint az ilyen körülmények között is megenged­hető lenne. A világ szelleme, az egész világfel­fogás olyan, hogy a kultúra napjának előbb- utóbb, de inkább előbb, mint utóbb fel kell ragyognia teljes pompájában legalább Európa egén ; de valószínű, hogy sugarai hamar megvilágítják az egész világot. Kultúra ! Mennyi mindent takar ez az egy szó. Eszméket, minden vonalon való előrehaladást, felfelé törést, emberi csodá­kat, világosságot jelent. Aki csak sejti is, hogy mi ez, már vágynia, sóvárognia kell utána. De feltétlenül megkívánja az emel- kedettebb, magasabb gondolkozásu egyé­nek ma már nagy sokasága. Mindenhez pénz kell. A kultu ához> ennek fejlesztéséhez és minden rétegben való terjesztéséhez is. Minden államnak első és legszentebb kötelessége volna azok­kal szemben, akik milliárdokat hordanak össze évről-évre az állam kasszájába, ezek­nek az adózó millióknak azt az ellenszol­gálatot nyújtani, amelyre legnagyobb szük­ségük van. Először jólétet, amennyiben csak azt az állam elősegítheti és aztán kul­túrát. Ez a népek legfőbb é^eke. Nem akarjuk ezzel az< ndani, hogy a hadsereg teljesen felesleg s egy állam életében; sajnos felesleges t nem lehet egyik a másik miatt. Csakhogy az államok már tulságba viszik azt az á.i> >zatot, amit a népek már eddig is csak m.0y erőmeg- feszitéssel tudtak a drága hadseregre ál­dozni, Nem csoda, ha antimilitarisztikus irányzatok ébrednek és sokan vannak, akik már régóta gyűlölettel tudnak csak a had­seregről beszélni, mert ez a moloch olyan rettenetes összegekbe kerül, amivel meg­lehetne változtatni az egész világot. Milyen más képe volna a világnak, ha csak a felét annak, amibe a katonásdi kerül, kultúrára, művelődésre, humánus célokra forditanók! S a hadügyi költségeket folyton eme­lik, a népek már alig-alig bírják a többle­tet s igy szinte természetes, hogy a had­ügyi tulkiadások egy nagy részét egyéb dolgok költségeiből, sokszor a kultúra ro- | vására kell előteremteni. Iskolai idényre legnagyobb választék fiú- és gyermekruhákban SZÁNTÓ MOB ft TÁRSÁNÁL . » SZATMAR, a színházzal szemben. Szolid szabott árak!

Next

/
Thumbnails
Contents