Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-08-23 / 68. szám

2-ik oÉal. SZATMA-NÉMF 1 Szatmár, 1911. augusztus 23. Sokáig ez nem tarthat igy. El kell jönni az időnek, amikor a nemzetek ne­mesebb öntudatra ébrednek és belátják, hogy van v* i, ami még a hadseregnél is fontosabb s 1ni eddig mostoha gyermeke volt azoknak, akiknek ezt előre vinni lett volna kötelességük. S ha épen harcolni szeretnek, ott kínálkozik csak az igazi, a nemesebb harc; az eszmék, találmányok, minden irányú haladás harca, amelyben győzni dicsőbb, rnagasztosabb és előnyö­sebb diadal annál, amely csak tömeggyií- kolással, vérfürdővel történhet és dús ha­disarc mellett gyakran is drágább diadal sok vereségnél. A kultúra nemzetközi világháborúja az, amely a modern huszadik század civi­lizált emberiségéhez egyedül és kizárólag méltó nemes, áldásos és magasztos verseny. Gamma. Mire jó a kiállítás. A kiállítások eszméjének Franciaország volt a szülője. Az első kiállítás váratlan és rendkí­vüli sikert idézett elő erkölcsileg és anyagilag. Valójában még csak inűkiállitás volt a?, de nem telett bele két év és mükiállitást országos ipar- kiállitást majd később városukbénli sőt iparág szerinti kiállítások követték. Az országos kiállí­tások egyesítéséből keletkeztek a legnagyobb mé- rettü kiállítások : a világkiállítások : Nagyszerű hatással voltak ezen kiállí­tások azon országos iparának fejlődésére, melyek­ben azokat rendezték. Franciaország egyes váro­sai fejlődésüket tisztán az iparkiállitásoknak kö­szönhetik, de az egész francia ipar fejlődésből részt kérnek a nagyobbszámmal rendezett ipar- kiállitások. Az iparosok megmozdullak, hogy ne csak olyant készítsenek, amelyekkel a komámasszony, nopamasszonv, meg a szomszéd uram legyenek megelégedve, hanem arra törekedtek, hogy szak­májukban olyan terméket készítsenek, melyek célszerűség és külső szépség tekintetében egyaránt megfeleljenek egy modern korral haladó ember érzésének és követelményeinek. Az iparosnak soha sem jutott volna eszébe készítményeinek tökéle tesbitése ha arra a kiállítás nem sarkolta volna. Ez a tökéletesbilés arra bírta a hasonló szakma­belieket, hogy azok jobb és tökéletesebb termé két készítsenek, mely törekvés mindig újabb-újabb leleményesnél leleményesebb ellőállitási módokra vezette az iparosokat. A célszerűbb és csinosabb termékekről a kiállításon vett tudomást a fo­gyasztó, mer ott együtt látta mindazon cikkeket, melyekre szüksége volt, s melyeknek előnyeit felismerve kényelmének emelése céljából meg­szerzett. Az ipari termékek tökéletesbitése, mely a kiállító iparosok egészséges versengésének ered­ménye, már magában nagy előnye az iparkiálli­tásoknak. E versengés eredménye a fogyasztás emelkedése lett. Nálunk a céh-rendszer megszűnte óta abban maradi remeklést csakis iparkiállitáson láthatunk, így lesz a kiállítás a jó Ízlés és műforma ter­jesztőjévé, miközben ssámos kézmüiparág fejfesz- tésére gyakorol jótékony befolyást. Nem kevé.sbbé nagy előnye az iparkiállitás- nak, hogy az iparosokat saját erejük megösme- résére tanitja. Ez fontos körülmény, mert semmi se oly veszedelmes miut az egy oldalú iparűzés. Gondoljuk csak el, hogy milyen káros volna az, ha a fa megmunkálásával foglalkozó iparosok mind csupán asztalokat készítenének. A honi ipar előmozdítására szükséges mindenek fölött a je­len állapot ismerete — mondá Kossuth Lajos, az első országos kiállítás megalapításakor. Megbecsülhetetlen az a haszon is, mely az erkölcsi sikertért iparkiállitások kiállítóira hárul. Az iparkiállitások előngyeinek és hasznának nagy vonásokban való vakolásában még az ipari mun­kásoknak és inasoknak felébresztik tehetség su­gallta fokozott raunkakedvét említjük fel oly hatásként, melyek csak azért jelentkeznek, mert, a kiállításon való részvétel és feltünivágyás ez bennok feliébresztette. — A Szaimármeyyei Gazdasági Egyesület által, félszázados fennállása alkalmától, 1911 évi szeptember hó 21. október 2-a közötti napokon Szalmár-Németiben a Kossuth-kertben tartandó ünnepségek programja és a kiállít As beosztása. Szept. 21-én d. e. 10 órakor jubileumi díszköz­gyűlés. Szept. 28 án d. e. 10 órakor Országos Magyar Gazdaszövetség nagygyűlése. Szept. 29-én d. e. fél 10 órakor az Északkeleti Várm. Szöv. Szövetsége gyűlése. Október Lén d. e. 10órakor Vidéki Pénzintézetek Országos Szövetségének kongresszusa. Október 1-én d. u. 2 órakor Szat- mármegyei Lovaregylet lóversenyei. II Szeptemb. 21-én d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Szept. 21 és 22-én kistenyésztők szarvasmarha és ló kiállítása. Szept. 23 és 24 én kistenyésztők sertés és juh kiállítása. Szept. 20 28. nagytenyésztők szarvasmarha kiállítása. Szept. 27—29 nagy tenyésztők ló kiállítása. Szept. 28—30 nagytenyésztök sertés- és juh kiállítása. Szept. 27—29. országos baromfi és házinyul kiállítás vásárral egybekötve. Október 2-án d.e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. A fentieken kí­vül a kiállítás egész tartama alatt országos gép­kiállítás, valamint varmegyei jellegű: bányater­mékek kiállítása, mezőgazdasagigyári,- kéziházi­ipari- és műkedvelői, vizszabályozási, gyümölcsé- szeti, szőlészeti, borászati, kertészeti, erdészeti, vadászati kiállítás mindennap reggel fél 9 órától d. u. 6 óráig. A megnyitás napján személyenként 2 kor., a többi napokon 1 kor. Ezen jegyek csak egyszeri belépésre jogosítanak. Állandó jegyek, a kiállítás egész tartamára érvényesek szemé­lyenként 6 koronáért vállhatók A gazdaszövet­ségi nagygyűlés és az Északkeleti Várm. Szövetkeze tek Szövetsége gyűlése napján belépti-dij 60 fi'lér. Tanintézetek által rendezett csoportos kirándu­lásoknál az igazgatóság átalány összeget állapit meg. Katonák belépti dija őrmestertől lefelé sze­mélyenként 50 fillér. H I E E K. — Dr. Róth Ferenc a szatmári kir. törvény­szék elnöke súlyos betegségéből — amint érte­sülünk — teljesen felgyógyult és szeptember 4-én átveszi hivatala vezetését. — Pályázatok. Csaba Adorján főispán a fehérgyarmati közkórháznál üresedésben levő má­sodorvosi állásra 30 nap alatt lejáró pályázatot hirdet. Az állás javadalmazása évi 1400 kor. és 400 K lakpénz. Az erdődi járási irnoki állására szintén 30 nap alatt lejáró pályázatot hirdet a főispán. — A szatmári főszolgabíró Batizon kör­jegyzői állásra szeptem! er 3 án lejáró határnap­pal, a csengeri szolgabiró Tyúkodon segédjegyzői állásra szeptember 8-án lejáró határnappal pá­lyázatot hirdet. — Magosliget és Darnó községek bírái a községeikben megüresedett szülésznői állá­sokra pályázatot hirdetnek. — Fogynak a félistenek. Győrtelekröl írják : A szabadságharc egyik vitéz katonája, Szabó Pé­ter negyvennyolcvs honvéd a napokban meghalt, Szabó több ütközetben veit részt, meg is sebe­sült, fogságba is került, de megmenekült. Nagy kiterjedésű család gyászolja az elhunyt nemzetőrt. — Szövetségi gyűlés Szatmáron. Az Észak­keleti vármegyei szövetkezetek szövetsége folyó hó 16 án délelőtt 10 órakor Szatmáron a város­háza tanácstermében György Endre elnöklete alatt látogatott intéző bizottsági ülést tartott. Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Hoff- bauer szövetségi titkár felolvasta jelentését a szövetség működéséről, mely az ez évi február 16 auguszlus 16 időről teljesen hü képet nyújt. Az ülés a titkári jelentést tudomásul vette, vala­mint az ezen időre vonatkozó számadások is rendben találtattak. Az ez évi közgyűlés idejére nézve kimondotta az ülés, hogy azt ez évi szep­tember hó 29-én d e. fél 10 órakor a Szulmár- megyei gazdasági Egyesület kiállításával kapcso­latosan tartja meg a Kossuth-kertben a kiállítás kongresszusi termében. A közgyűlésen dr. Bernálh István a Magyar Gazdaszövetség igazgatója szi­ves volt egyik előadói tisztet elvállalni, felolvas még Szabó Gábor bikszádi lelkész, dr. Pajor Ig­nác és egy falusi gazda kinek személyére nézve megállapodás .neg nem történt Márkus Béla orsz. központi ellenőr előadja, hogy a mikolai szövet­kezet több tagja, kik a most alakult »Turvidéki Bank» érdekelt részvényesei, a szövetkezetét a fel­számolásra akarják kénysseriteni, oly hamis ürü­gyek alatt, melyek a legkirívóbb önzésről adnak bizonyságot. Ez ügyben az intéző bizottság ki­mondotta, hogy saját hatáskörében fog tljárni. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén elnök az ülést berekesztelte. — Uj részvénytársaság. Már egy hónap óta pihen az alakulási energia. Már-már azt hittük jóidőre véget ért a részvénytársaságot alapitó hóbort, ime azonban csalódtunk. Szatmári Köz­vetítők, Gazdasági és Áruforgalmi r.-t. cimen uj hangzatos alakulás van a levegőben. Hatásköre állítólag a gazdasági élet körébe vágó olyan cik­kek, amelyeknek árusítása még nincs Szatmáron annyira felkarolva, mint amilyen mértékben a gazdasági és kereskedelmi szükségletek megkí­vánják. Az uj intézetnél lesz a Máv. gépgyárának főügynöksége, valamint egy biztositó társaság­nak a föügynöksége, foglalkozni fog a részvény- társaság mész, cement, gipsz, műtrágya és min­denféle gazdasági cikkek árusításával. Vezérigaz­gatója Kemény Sándor lesz. — Pénzintézetek szatmári nagygyűlése. Már jelentettük, hogy a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége ez idei nagygyűlését Szat­máron fogja megtartani. A nagygyűlés szeptem­ber hó második felében lesz és kizáróan azokat a szolgálatokat tárgyalja, amelyek a mezőgazda­ság fokozására, első sorban a vidéki pénzintéze­tek hivatottak. Ezt a kérdést fogja programsze­rűen megvilágositani a szatmári gyűlésen a szö­vetség elnöke, Mándy Lajos ny. miniszteri taná­csos. A mezőgazdasági érdekek képviseletében Görgy Endre volt földmivelésügyi miniszter ama határvonalak precízebb megvonásáról fog a szat­mári gyűlésen értekezni, amelyek a szövetkezeti és részvénytársasági formák jogosult érdekkörét vannak hivatva megállapítani. Széleskörű tárgyalás keretében fogja a szövetség a szatmári gyűlésből megindítani a vidéki pénzintézetek által föntartott gabona- és áruraktárak gazdasági jelentőségének és hitelforrási emelésének érdekében kifejtendő tevékenységét. A vidéki takarékpénztárak által föntartott gabonaraktárak mind elküldik a szat­mári gyűlésre képviselőiket és az érdekelt agrár­körök megbízottai is részt v&sznek majd a tár­gyalásokon, amelyeket Teitelbaum Hermann a Szatmármegyei takarékpénztár és Berényi Pál dr. a szövetség igazgatójának előadásai fognak bevezetni. A szövetség vezető köreinek az a tö­rekvése, hogy a vidéki pénzintézetek által föntar­tott gabona és áruraktárak zálogjegyeit a hitel- forgalom keretében bevonható órtékpapirossá te­gyék és ezáltal a gazdának bőséges pénzforrást nyissanak addig, amig termését piacra kívánja vinni. — A rezesbanda Ritka esemény Csengerben a népünnepély. De amikor ünnepélyez a nép ebben a szamosszenti nagyközségben, akkor nem Az őszi vudonságok V női, férfi és gyermek ruhákban S Z A T Rí! A R* NAGYTOZSDE * ■ legolcsóbb árban HMELLETT SZEREZHETŐK B E.

Next

/
Thumbnails
Contents