Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-19 / 32. szám
j .\ tXV. évfolyam. Szatmár, 1911. április 19. Szerda. 32 szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 filler. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. TANÓDY ENDRE. SZEBKESZTÓS&e ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 19 I Telelőn-Hzárifi 80. ■ a j Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fiz «Und ék A magyar tanítóság. (BO) A cikk címéül lehetett volna választani azt is, hog-y : a reakció uralma Magyarországon. Ha reakció alatt azt értjük, hogy ez a szabadelvű, demokratikus irányzat és felvilágosodás ellensége, akkor ma csakugyan a reakció ütötte lei fejét Magyarországon. — A reakciónak egyik legbiztosabb ismertető jele, hogy a kultúrától fázik és minden eszközt megragad arra, hogy a felvilágosodottságot és ennek leghatalmasabb eszközét a műveltség terjesztését magakaszsza. — Természetesen vele jár ezzel az is, hogy a kultúra apostolaitól lehetőleg minden támogatást megvon és ezeket csak annyira veszi védelmébe, a mennyire kénytelen. Minden ország kultúrájának fokmérője az, hogy mennyit költ tudományra, művészéig irodalomra, közoktatásra. — Ha valaki ebből a szempontból találná nézni Magyarországot, bizony köztünk és balkániak között nem nagy eltérést találna. — Nincs arra szükség sem, hogy a hadügyi kiadásokkal állítsuk szembe a kulturkiadásokat; ezek nemcsak azért szükségesek, mert hadügyre is költ az állam és pedig bőven, hanem önönmagukért ! A magyar tanítóság helyzetén hosszu-hosz- s?;u könyörgés, deputácziózás és eiőszobázás után valamit javítottak 1907-ben ; de e közben annyi idő eltelt, hogy mire a fizetésjavitás meglett már is kevésnek bizonyult. Ma a tanitó minimális fizetése 2 korona 75 fillér, azaz Kettő korona hetvenöt fillér. (Nem hét!) — Ennél szomorúbb adat nem szükséges kultúránk megbecsülésére. Azt kell gondolnunk, hogy felsőbb hatalmak intézik úgy az ügyet, h^gy a tanitó szegény, gondterhes és elcsüggedt legyen, mert csak akkor remélhető, hogy a tankötelezettség formális kimondása mellett a nép tudatlan, tehát orránál fogva vezethető. A mi reakciós tanügyi kormányunk nem elégszik meg a tanítók szegénységével, hanem ezenfelül szellemi szabadsagát is rabságban akarja tartani, hogy a mindenkori kormány engedelmes rabszolgája és jól begyakorlott kortese legyen. Rövid ideje, hogy a miniszter feloszlatta a magyarországi tanítók szabad egyesületét, melynek összes bűne abban rejlett, hogy programm- jára irta a közoktatás ügyének felkarolását, a közoktatás államosításáért és ingyenességéért való küzdést és a gyermekvédelemről való gondoskodást. — Ez volt minden bűne, a mi különben dicséretnek jobban beillik. Indokolásul azt a furcsán hangzó ürügyei hozta fel a miniszter, hogy az egyesület a fenti programmal az állam fennálló törvényei ellen izgah Megjegyezzük itt azt, hogy az ügyészség az egyesület fennállása alatt soha semminemű kifogást nem emelt az egyesület ellen. Hogy ez a kormány részéről, még az ő szempontjából is milyen nagy baklövés volt, legjobban mutatta az a népgyülés, a melyet a pesti polgárság, de különösen a szociáiista munkásság, a tanítóság és az állami oktatás mellett rendezett. — Oly impozáns volt ez a gyűlés és a munkásság oly lelkesedéssel karolta fel a tanítóság ügyét, hogy a jelenlevő azt a meggyőződését menthette, hogy a tanítóság nem tette rosszul, hogy a kormány csalóka Ígéretei helyett a szocialista munkásság támogatását vette igénybe. Az egyesület feloszlatása a kormány részéről igen nagy hiba volt. — Eddig a magyar tanítóság mindig nandig nacionalis'a, nemzeti alapon állott. Minden nemzeti küzdelem élén olt találtuk a tanítót A kormány durva támadásával azt érte el, hogy a tanítóság tekintélyes része a legradikálisabb irány meilé csatlakozott. Ezen tünetnek társadalmi jelentősége óriási fontossága elvitáz- hatatlan. Ezen jelenség a szocializmus óriási terjedését fogja maga után vonni először a tanítóság körében ; hogy ezután mily rohamosan terjed majd a nép közt a szocializmus, azt — tekintettel a tanítóság 30.000 főnyi terjedelmére, — csak sejteni lehet. A kormány azt érte el ezzel a tényével, hogy a tanítóságot, amely eddig csak a könyörgést, kunyorálá.-.t es megalázkodó előszobázást ismerte, most egy harcos, erős táborral szövetkezett, amely a maga igazáért mindenkor kész harcba szállani és hogy nem sikertelenül, azt a múlt története bizonyítja. Egyet tényként megállapíthatunk. Szellemi mozgalommal az erőszak csak ideig-óráig hat, de később a visszahatás annál nagyobb erővel jelentkezik. TAROA, Hárman. Irta: M. Hrabovszky Julia Az idő őszre járt. Sárga levelek hullottak a tó partjára, a csillámló habokban nem fürdött löbbé senki sem. Néptelen volt a sétány, a szállók nagyobb része lakatlanul állt, csak itt ott lézengett még néhány késő fürdővendég. Liza, a szőke fürtű, rózsás arcú kis Liza, alag- utakat fúrt a part homokjában és vígan játszadozva; nem is álmodta, hogy ezen a reggelen dűlt el, vájjon lesz-e neki újra édes mamája, ki becézi, gondozza majd a kis Lizát, m'nt egykoron tette két éve, mielőtt a szép, akaratos, barna asszony hirtelen elhagyta férjét, gyermekét, aki mellett most már csak a bicegő Dóra néni maradt és a papája, aki azóta mindig nagyon, nagyon szomorú volt. Azóta Dóra néni volt az urnó a házban, ő vezette a háztartást, ö gondozta a kis Lizát és azt képzelte, ez már ezentúl is mindig igy lesz, mert a kis Liza szülei, Miklós és Ida, nem békülnek meg többé. Hogyan is békülnének meg, mikor a hosszú válópör alatt csak mindjobban elkeseredtek egymás ellen. Miklós napról napra komotabb lett és ha Dóra a kis Lizát elvitte látogatóba a mámájához, Dórának még Miki >s nevét sem volt szabad kiejtenie a szép Ida előtt. A szép Ida türelmetlenül várta a válópör végét és Dóra nem kételkedett, hogy majd azonnal férjhez megy ahhoz a valakihez, ki miatt az egyenetlenségek kitörtek a házasok között Szive mélyében Dóra kételkedett ugyan abban, hogy a szép Ida ezt az embert szerelte, a józan ész azt súgta neki, hogy csak a férj igaztalan féltékenysége, az asszony hevessége, a rosszakaratú beszédek, gonosz nyelvek rágalma mérgesítette el ezt az ügyet a házasok között, de bármint volt is, a büszke, dacos asszony válni akart és a férj nem ellenkezett. Arra a gondoláira, bogy Miklós szabad lesz, Dóra arca mindig felderüli; máskülönben nem volt mosolygós. Alac-ony homlokát rendesen gondselíen ráncolta össze, mert szenvedélylyel veszekedett a cselédekkel, nagy feneket kerített mindennek, a legkisebb bajt vagy kárt óriási szerencsétlenségként szerette feltüntetni és Miklóst folyton a háztartás apró-cseprő bajaival vagy esetlen kérdésekkel untatta. De ő ezt képzelte, minél több igyekezetét mutatt ki jelentéktelen dolgoknál is, annál inkább megnyeri rokona jóakaratát. Ez volt a fő célja. Titokban már régen, nagyon régen szerette Miklóst és irigyelte unokatestvérétől ezt a szép, délceg férjet. Persze csak reménytelen szerelem vök ez, egy bicegő, alig csinos, jelentéktelen leány ábrándja, melylyel senkinek sem ártott. Mióta azonban Ida s férje között a meghasoniás megtörtént, titkos remény iopózott a vénülő leány szivébe és elhatározta, hogy meghódítja magának Miklóst. Tudta ugyan, hogy a ragyogó szépségű Idát nehéz lesz feledtetni, de cserébe nem bir-8 ő megfizethetetlen tulajdonokkal? Nem páratlan háziasszony-e, nem gondozza példásan a kis Lizát és végre is, nem a megszokásnak rabja e a legtöbb férli? Dóra szerelme rohamosan növekedett és koronként meg-megí’eledkezve önmagáról, hosszasan, vágyteljesen pihentette szemeit Miklóson. De Miklós mit sem vett észre, angyali türelemmel hallgatta a leány üres, érdektelen beszédeit, ekként akarva gondoskodásáért iránta háláját leróni. Dóra kedve szerint ment minden mindaddig, mig Miklós nem ismerkedett meg Valérjével : ez időtől kezdve Dóra ideges, ingerlékeny lett és érthetetlen jeleneteket rögtönzött Miklósnak. Az irigység, a féltékenység marcangolta Dóra szivét, midőn látta, minő kedve-, beszédes a rokona ezzel az asszonnyal kit alig ismert s máris megajándáko '.ott a bizalmával. Barátnőjének nevezte. Barátnő! Dóra szeretett volna felkacagni, ha e szót hallotta. Barátnő?! Micsoda nevetséges komédia ez a barátság ! (Folyt, köv.) SZATMÁ férfi és gyermek ä Ufff“ ruhákban ““Ipl > legolcsóbb árban IS A G Y T Ő z's DE MELLETT SZERELHETŐK BE.
