Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1911-04-19 / 32. szám

2 ik ©Wal.

S'Z ATMÁR-NÉMETI.

Szatmáir, 1911. április 19.

Jó lesz, ha a kormány a hatás és visszahatás természeti törvényét megjegyzi magának és tanul belőle.

Ipari tanműhelyek.

Egy fővárosi tanító és mübutor asztalos nemrégiben ipari tanműhelyek felálliásáról tartott előadást, Rámutatott arra a tényre, hogy Magy rországban az intelligencia valósággal iszonyodik az ipari pályától, A tanműhelyek célja volna egyrészt az elemi iskolából kikerülő és az utcán csavargó gyermekeknek a zülléstől való megvédése.

Bizony uem ártana megkedvelfetni a fiatalsággal, az iskolából kikerülő és pályát kereső ifjúsággal az ipar iránti szeretetet és tiszteletet. Ne csak immel- ámmal, kényszeredetten és fenyegetödző szavak kíséretében menjen a fiú iparos inasnak. És ha már rászánta magát a fiúgyermek arra, hogy iparossá legyen, ne i usztán azon célból tanuljon el egyik vagy másik iparágat, hogy idővel legyen kenyere, hanem lestestől-lelkestöl csüngjön foglalkozásán, pályáján.

Teljes ambícióval, erős munkakedvvel, szilárd hittel és tántorithatlan buzgalommal lásson neki az iparos mestersége elsajátításához, melyből a mostani nehéz és súlyos megélhetési viszonyok mellett csak úgy fog tisztességesen, becsületesen megélni és idővel családját fenntartani kepes lesz, ha rátermettséggel, hozzáértéssel, ügyszeretettel karolta fel iparát.

Nem elegendő, hogy valaki néhány évi inaskodas és segédkedés után mesterre lett és most már saj it maga ura. Ebből nem lehet megélni. A mai fejlettebb, műveltebb kor sokat megkövetel a maga embereitől, a társadalom elvárja a benne élő egyénektől, hogy a korral haladjanak, ne maradjanak vissza, még ha iparosok is.

Az iparosok már óriási számarányuknál fogva is hangadó szerepet kell hogy vigyenek úgy a társadalmi — mint a közéletben. És ha ezidőszerint a magyar iparososstáiy nem áll ezen a polcon, nem áll ezen a magaslaton, az egyes egyedül annak tulajdonítható, hogy irtózattal viseltetett mindenki az ipari pálya iránt A legszomorubb pedig az volt. hogy maguk az iparosok se vették komolyan hivatásukat, foglalkozásukat.

Mír dereng nálunk is. Az ipari pályák iránt már nagyobb a rokonszenv, az iparosokat kezdik megbecsülni, velük számolnak és maguk az iparosok is nagyobb lelkesedéssel csüngnek hivatásukon s axoa vannak, hogy szaktudásukat, műveltségűket fejlesszék, látókörüket szélesítsék.

Az ipari tanműhelyek létesítése tetemesen hozzájárulna az ipari pálya megkedveléséhez és egy uj iparos nemzedéket nevelne, mely már a műveltség, a tudás ama fokán állana, mint a külföldi államokban állanák az iparosok.

Az ipari pályára meg csak olyan ifjúságot szabad nevelni, amely kedveli az ipart és önként lép erre a pályára. Az ilyen fiatalságból aztán csakugyan elsőrendű nemzedék alakul ki és ez egyaránt hasznos a magyar iparra, a társadalomra és u nemzetre.

A millió Kedden volt a bemutatója Berr és Guitlemond uj darabjának, „A millió“ eimü 5 felvo- aásos bohózatnak, meglehetősen üres ház elétf, amit annak tulajdonítunk, hogy az előadás még mindig fel nyolc órakor kezdődik es a közönség nagy része a szép tavaszi időben inkább korzózással tölti tölti el a kora esteli órákat, semhogy fél nyolcra már előadáson legyen. Ha nem volnánk a sziniévadnak teljesen a végén, azt kellene ajánlanunk az igazgatóságnak, hogy kezdődjék az előadás 8 órakor es akkor úgy goudoljuk, hogy a közönség jobban megtöltene a színhazat.

És most rátérünk a darab rövid ismertetésére, ami abból all, hogy Michel Bonflelle festő, Prospert Benovent orvosnövendek és Louis Kampanbert újságíró közös lakást tartanak fenn és mialatt arról gondolkoznak, hogy honnan kerítsenek pénzt a további megélhetésre és adósságaik kifizetésére, a festő egy sorsjegye egymillió koronát nyer, azonban hiba történik, mivel a sorsjegyet a festő egy kopott bársonykabátjában tartotta, azt pedig a barátnőjük (Beatrice) egy betörőnek (Thomas Crochard) adta oda egy pár perccel azelőtt, mielőtt a nyeremény kitudódott volna. Ugyanis a betörőt a rendőrség üldözi és bemenekül a festő lakáséba, hol árért van szüksége a kopott bársoaykabátra, hogy a rendőr előtt tűnjék fel a festőnek. Ezt a kibátot, illetve a sorsjegyet üldözik az után az egész 5 felvonáson át, mely a közönség előtt minien felvonásban megjelenik és mégis csak a darab befejezésénél tud a festő a tulajdonát képező kabáthoz és a benne levő sorsjegyhez hozzájutni.

Az egész darab tele van kitűnő ötletességekkel és a közönség mindvégig nagyon jól mulatott rajta Úgyszintén az előadás sem hagyott hátra kivinni valót, ami természetes is, mert a főszerepeket Vidor Jószef, Sipos Zoltán, Czakó Miczi, Mátray Kálmán, Herczeg Vilmos és Heltay Hugó játszották.

HÍREK.

— Hymen Bartha Kálmán városi gazdasági tanácsos eljegyezte özv. Kovátsy Jánozné szőkefalvi birtekoznő leányát, Ilonkát.

— Egy polgármester jubileuma. Április 11-én töltötte be Farkas Jenő Felsőbánya város polgármester ezen állásában való szolgálatának 15-ik évét. A város most nagy ünnepség keretében készül megülni szeretett polgármestere hivataloskodásának jubileumát. A díszes ünnepélyt május 2 ára tervezik.

— A központi választmány szombati gyűlésében jóváhagyta az összeíró küldöttség működését és a jövő évi ideiglenes választói névjegyzéket 2552 választóval megállapítván, a kihagyott választók és a most igazolt uj választók külön névjegyzékét május hó 5-töl 25-ig a városi kiadóhivatalban közszemlére kitenni rendeíte.

— Gyászhir. Az életben levő 1848—49-iki hon védeknek a száma ismét kevesebb lett egygyel. Ugyanis nagykerekesi Kerekes Ágoston földbirtos, 1848—49-iki honvéd székely huszár-hadnagy, volt országgyélési kép viselő 1. hó 10-én 82 éves korában Sárközujlakon el- hunot. A megboldogult egyik tagja volt a régi magyar nemesi famíliáknak és megyénkben a iegelőkelőbb családokkal állott rokonságban. Hült tetemét a család ós a környék intelligenciájának részvétele mellett 1. hó 12-én helyezték örök nyugalomra a sárközujlaki családi sírboltban

— Felolvasó estély. Sikerült estélyt rendezett e hó 17-én a Németi polgári társaskör. A kör helyisége zsúfolásig megtelt. Az előkelő közönség élvezettel hallgatta végig a szereplőket s lelkes tapssal honorálta a mindvégig érdekes számokat. Berky Lajos tanár szép és tartalmas felolvasása a módéra családról s a családnak mai társadalmi helyzetéről élénk tetszést aratott. A műsor legszeretetreméltóbb pontja a kis hatesztendős Faragó Ibolyka volt. Bájosan és tipegőn, mint egy megelevenedett porcellánbaba, lépett a pódiumra és zongorán nehány dalt játszott el ennivaló kedvességgel, finoman s a nagyokat megszégyenítő nyugalommal. Sok őszinte tapsot s egy szép csokrot kapott a kis szőke apróság. A nyolcadik pont cimü vígjáték rekesztette be a műsort. A szereplők egytől-egyig derekasan helyt állottak. Gsomay Győző nem minden, napi dilettánssága, Fábián Lajos természetessége, Lit- teczky Mariska ambíciója méltó elismerésre talált a megértő közönségnél. Bene Ilus igen ügyesen és otthonosan mozgott a deszkákon. Csinos és helyes volt a szobalány szerepében. A műsort tánc követte. Hajnalig a legvidámabb hangulat közepette bosztonozott és ropia a csárdást a fiatalság.

— Közúti automobil közlekedés A budapesti automobil részvénytársaság városunkban közúti automobil közlekedést akar berendezni. A tanács a szakhivatalok véleménye alapján közölte a részvénytár sasággal a kért adatokat, a fontosabb közlekedési vonalak irányát és az útburkolatok minőségét. Ez utóbbiaktól eltekintve a viszonyok kedvezők lennének a közúti automobil közlekedésre, de az utak rosszasága valószínűleg épen elég ok arra, hogy a vállalat tervének kivitelét szebb időkre halassza.

— Közgyűlés A Szatmár-Németi önkéntes tűzoltó és mentő egyesület folyó évi április hó 23-án azaz vasárnap délután 3 órakor tartja a tűzoltó őrtanya oktató termében évi rendes közgyűlését.

— A nagybányai festőiskola a római világkiállításon. "Szatmármegye gyöngye, a kies Nagybánya, újabb dicsőséget szerzett ‘külföldön a vármegyének. Március 29-ón nyílt meg az olasz király, a királynő ős Róma elnöksége Jelenlétében a római világkiállítás szépművészeti osztályának magyar része. A magyar csarnokban egy egész külön termet foglalnak el az uj irányú festőiskola tehetséges .képviselői: Ferenczy, Iványi-Grünwald, Thorma, Réti, Glatz, Nyilassy, Csók. A nagybányai iskola elbírálásában az olasz lapok kivétel nélkül az elismerés és dicséret hangján szólanák.

— A közönség figyelmébe. A főkapitány felhívja a város közönségének figyelmét az 1876. évi XIV l.-c. 7. §-ában foglalt jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel arra, hogy közkutakból csak kifogástalan tisztaságú edényekben szabad vizet szállítani > ezen edényekben tilos más edénynyel belenyúlni, az edényből inni, vagy mást inni hagyni, valamint a kút csövek végét kézzel érinteni, azokból inni, vagy pedig

gZokat betömni. Egyben figyelmezteti a közönséget,

hogy ivásra csak mély furásu kutak vizét használja és tartózkodjék talaj vizű kutak, ciszternák s a Szamos folyó vizének ivásától.

— Súlyos baleset a Deák-téren. A mi kis motor vesutunk sok szerencséilenségnek volt már az okozója és az eddigi balesetek kedden ismét szaporodtak egygyel. Ugyanis Szeremics János kocsis, aki Max József fuvaros alkalmazottja, kedden a Várdomb-utcából hajtott a Deák-térre. A plébánia épülete elé ért, amikor pöfögve, csengetve és gőzt okádva megjelent a motor. A lovak megrémültek és a kocsis minden ellenállása daeára a libaárusok sorába törtek be, ahol Wald Pinkászt, Wald Emánuelnét, Trebits Meyernét többé- kevésbé súlyosan megtiporták. A legroeszabbul Tóth Sándorné járt, aki a fején súlyos sebesülést szenvedett, úgy hogy a kórházba kellett beszállítani.

— Mi történt Ökörltón ? Nem lehet tudni, hogy a most kiosztott sególypénz örömére, avagy elvesztett hozzátartozói utáni bánatában adta magát az ivásnak Bulyáki István ököritói gazda, mert ezelőtt nem igen ivott. Azért volt végzetes pár nap óta folytatott korhely kedése. Vasárnap délután a korcsma ivóasztala melleit összeesett és meghalt. Orvosi vélemény szerint szeszmérgezés ölte meg.

— Kiütéses tífusz Mátészalkán. F. hó 11-ón Hőaig Sándor derzsi lakost, mint kiütéses tifuszoz gyanús beteget, Pestről Mátészalkára toloncolták. Az elöljáróság a járványkórházba helyezte el. Három napi m gf/gyelés után Derzsbe toloncolták, ahol szinten megfigyelés alatt áll. Nem vagyunk járatosak az orvosi tudományokban s Így nem tudjuk, vajon tényleg a tolamcolás-e az orvossága az éhtifusznak, de azt mi is tudjuk, hogy ez veszedelmesen ragadó betegség s a toloncolás kitűnő alkalom a fertőzésre.

— Marharakodé a Gözförész-állomáson. A

Neuschlosz testvérek a Szatmár-Gőzfürósz állomásra »arharakodó engedélyezését kérték. A kérelem folytán a föidmivelésügyi miniszter felhívta a városi hatóságot, hogy állategészségügyi szempontból véleményét nyilvánítsa. A taaács az uj marharakodó állomás ellen természetesen észrevételt nem tett s a kérelmet pártoló ajánláasa! terjesztette fel.

— Kutyahus fogyasztáe Németországban. A ku- tyahus kedvelt élélmi cikk Németországban. A múlt évben 6361 kutyái vágtak le a német birodalomban; Legtöbb kutyahuet ettek Szászországban (4662 drb.) és Sziléziában (1622 drb.)

— Öngyilkosság. Herczeg Boriskáí, a «Korona» kávéház volt pénztárosnőjét megakadályozta a szere lem mestersége folytatásában és nem tudta már a szeparé ‘hangulatát, a vendégek jókedvét fényesebbé, a pezsgőt kelendőbbé tenni, — megvált állásától, de itt maradt Szatmáron. Medák József pincerügynöknél bérelt lakást Zrinyi-utca 22. szám alatt és a rendőrségen mint házvezetőnő jelentette be magát. De mivel nem tudta igazolni, hogy rendes és állandó foglalkozása van, a rendőrség kénytelen volt megtagadni tőle a tartózkodási engedélyt. Péntek estig kapott időt arra, hogy elhagyja a várost. A szegény, szerelmes leány mindent megpróbált, hogy Szatmáron maradhasson, hogy «ereiméhez közel legyen, de a szabály szabály, nem lehetett a dolgon változtatni. Pénteken délben felöltözött és azt mondta háziasszonyának, bogy a délutáni vonattal elutazik Nagykárolyba. De aztán mást gondolt, bement a szobájába és magára zárta az ajtót. Egy óra tájban hatalmas dörrenést hallottak szobájából a házbeliak. Rátörték az ajtót és ott találták Herczeg Boriskát ingre vetkőzve az ágyon. Kezében egy browning revolvert szorongatott, az egyik ingválla le volt gombolva, jobb melle alól ömlött a vér. Gyorsan telefonáltak a mentőkért, akik kivitték a szerencsétlen leányt a közkórházba. Itt dr. Biró Jenő orvos kötözte be sebét. Állapota rendkívül súlyos, mert a golyó, amely jobb melle alatt hatolt be, nemesebb részeket nem sértett ugyan, de az orvosi vélemény szerint olyan nagymértékű belső vérzést okozott, hogy az öngyilkos óletbenmaradásához nincs remény. A szerencsétlen leányt a rendőrség nem tudta kihallgatni, mert eszméletlen állapotban van, csak hátrahagyott írásaiból és viselkedéséből lehet megállapítani, hogy szerelmes volt valakibe és nem tudta elviselni, hogy az illetőt itthagyja.

— Mulatság. A szatmárnémeti-i asztalos ifjúság 1911 április hó 30-án a „Pannónia“ összes termeiben könyvtára javára zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő dij: személyjegy 1 kor. 40 fill., családjegy 4 kor.,

f karzat 60 fill. Kezdete este 8 őrskor. Minden hölgy

\ egy csinos táncrendet kap. A zenét Fityi jóhirü zenekara szolgáltatja.

— Vásár áthelyezés A m. k. kereskedelemügy miniszter Huszt nagyközség kérelmére megengedte,

't hogy a f. évi október hó 2. és 3-ikára eső országos vásár ez évben kivőtelesen október 4 és 5-én tartas- sék meg.