Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-11-27 / 89. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. Á „SZATMÁR-NEMETI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: • :ész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. FŐ SZERKESZTŐ : FELELŐS SZERKESZTŐ! THURNER ALBERT. DUSZIK LAJOS. SZERKESZTŐ : KACZÉR IGNÁC. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ———- Telelon-szám 80.-= Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Uj idők. Szatmár, 1910. nov. 55. A mostani kormány és pártja, melyet Anteuszként újra meg újra homlokon csókol egy kis erőért, egész kisded sportot csinált a koalíció szidalmazásából. Alig van kezdeményező lépése, mely el ne árulná, hogy egyik kezével visszanyúl a koalíciónak nevezett 67-es suba-uralom elég sötét korszakába, hogy ott keresse meg az elejtett politikai fonalat. És ezen nincs semmi megütközni valónk. A mint vigasztalás a szerencsétlenek számára az a tudat, hogy társaik is vannak, akiknek hasonló volt a sorsuk, miért ne lehetne a gonoszokra is vigasztalás, hogy elődeik voltak. Elődeik, akik felvették szépen a 48-as sisakot, pedig olyan feketék és sárgák voltak, — mint a legfrissebb császári lobogó. Aki másnak vermet ás, nézzen jól körül : vájjon számára nem ásódik-e még a verem ? Az a sokat ócsárolt koaliciő is beleesett a verembe. A saját kezei ásták azt is. A munkapárt is minden nagy hangú fogadkozásaival, jó hosszúra tervezett uralmának alapos megágya- zásával, minden messzelekintgető reményevei oda fog zuhanni! A másnak szánt vermet a ma[_a számára ássa. Sorsát senki el nem kerüli. S ez a párt is el fog jutni a dicstelen korai halálhoz. A nagy Khaosz, a tehetetlen tömeg, me- I lyet mint fő Yilágalkotó Demiurg — Khuen — | a saját képére akart formálni, éledni kezd. Épp úgy, mint a koalíció nagy többsége. Az emberek nem hullák, mint, ahogy a választási nektár hatása alatt mutatkoztak; a nagy tömegnek van saját külön eszmélete, van saját szive és a szivénél érzékenyebb zsebe . Tessék csak megfigyelni, milyen gyönyörűen követi a bűnt a hasonszőrű büntetés. Az egész Khuen-érának főjelleme, teremtő és fenntartó ereje — a zseb. JVlig más politikai alakulatok motívumait bizonyos tiszteletreméltó érzelmi, vagy értelmi emóciók képezik, ez a párt születésétől kezdve mind a mai napig — zsebpárt volt. A fő-fő Demiurg a zsebére ütött s előállott a semmiből a világ — az ő többsége. Pártjának sötét eredete visszanyuűk a 30 milliótól megtermékenyitelt zsebéig. Ebből születtek a mindenre kész hősfiak. Nohát ennek a zsebpártnak tragikuma (komikuma?), is zsebkérdés lesz. A nagy tömeg kezd élni. Megindult benne a vegyi alakulás : a sarkitás. Ma egyelőre két pont, két sark körül látunk határozott képletet. Az egyik sark Károlyi Mihály gróf, a másik Sándor Pál. Ama körül az agrármolekulák (vagy mamelukák) helyezkednek el, a másik körül a merkantil mamelukák. És mivel a zseb és saját zseb közölt nagy közbevetés van, hát ezek a sarkok is a zsebérdekek plarizáló erejéből állanak. A Khuen zsebénél hatalmasabb a sajátjuk. Ezen fordul meg a kocka ! Most még primitiv alakulást mutat a nagy | khaotikus massza. De nézzünk csak a jövőbe. Mi lesz ott ? Mert a világűrben a keletkező ködfolt- alaku világokat is viszi valami — talán a sorsuk ? — előre. A kormány igyekszik úgy megszabni ennek a sarkulő khaosznak útját, hogy valamiképpen szét ne robbanjon egy elébe kerülő, fizikai pontossággal neki száguldó politikai bolygó kérdésen. A bankszabadalom az ellenzéket fogja neki ugrasztani. A vasúti pragmatika, a horvátkér- dés vagy a megszaporodandó ellenzéket, vagy a — horvátokat állítja csatavonalba. Ha ez sem elég a szétlökésre, jön a választójogi reform, mert ez jönni fog! És ez elég lesz! Az ellenzék szervezkedik. Kezdi számba- venni katonáit. Elesitgeti a kardokat. A n reizet nagy egyeteme kezdi észrevenni a vesztességeit, melyeket ez a közboldogságot Ígérő zseburalom zúdított reá. így szövődik lassan a háló a vidáman evickélő harcsa számára. így rohan bele e párt saját lendületével a más számára ásogatott sírba. Mert a bankkérdés, amely ugyan nemzeti létkérdés, de már közvetlen vonatkozásában mindnyájunk zsebébe nyúl, és főleg a választójogi reform, mely a merkantil sereget a demokratikus és szociális vívmányokért küzdők táborába fogja terelni, továbbá előreláthatólag a kötött birtok felszabadulást s a fokozatos TÁRCA. Abiság. Éj száll a nagy égre, s ott szenved az éjbe. Ciprusfa az ágya, feje alja selyem — Vár hajnali fényre, csüggedve, remélve, Agg Dávid erőtlen, haló betegen. Erdők csodafiive gyógyítja, s hogy űzze Gondját, zene, dal kel a kőpalotán, S hogy kedve derülne, leng táncba körűié, Száz kékszemü, hókarú szolgaleány. S halk hárfa ha pendül, dal zsongva ha zendül, Borús kebeléről nem oszlik a köd, Emlék szava csendül ifjú szerelemről, Mely Júda mezőin szivébe sütött. — Ölembe ha vágyna egy barna leányka, Mint akkor a mámor, a vágy idején, Csókjára, dalára megint ideszállna Keblemre az élet, szemembe a fény! S mit sároni kertek pompázva teremnek, Piros, buja rózsa, gyöngyös tuja-ág Borítja a termet s damaszkusi selymek Fehér lepelébe belép Abiság. Gránátfa virága az arca s a válla, Halvány liliomszál bársony levele, És áloé ága és mírrha hajába, Mint kédari sátor, mi oly fekete. — Gyöngyöt, puha selymet adok, csak ölelj meg! Megifjodom újra csókod gyönyörében, Szivembe leheljed megint a szerelmet, S hozd vissza a mámort, add vissza az éltem! De áll halovángan, és küzdve magában, Feltör kebeléből hangos zokogás, És ha sóhaja lágyan kél esdve szavában: — Ó vissza hegyünkbe, mezőnkre bocsáss! Lakik palotádba egy férfi — csodálja Békén, aki bölcs és harcban, ki dicső, És nincs Júdeába szebb senkise nála . . . S mond Dávid áléivá: — Az én fiam ő! — A' nincs gyöngy palotádba, mivel hajaszála Fel százszor egyetlenegy hangja nem érne, Mert vágyom utána, s vágyódva hiába, Vágyódva, szeretve, én meghalok érte / . _____ Mezey Sándor. Hó viharban. (Folyt, és vége.) — Hogyan . . . nekem . . . most éjjel ? . . . Főnök ur magam is meghűltem és kimerültem . . . Emberfeletti dologra én sem vagyok képes. — Tudom, hogy ez. Dlk^Den-ég ! De a szabályzatban nincs szó kimerültségről. Annyira beteg-e ön, hogy a vonat utasainak életbiztonsaga van veszelyez- tetve, ha ön vezeti a vonatot ? — Annyira nem ... de főnök ... az én kis Gusztávom talán halálán van ... ha ugyan még él! — Ezt igazán sajnálom kedvas Lindahl, de beteg gyermekeket sem említ a szabályzat. Akar-e menni vagy sem ? — Mikor indul a vonat ? — Nyolc óra tizenötkor. — Karlsson, fütsön ! Tiz perc múlva itt leszek. Otthon szomorú látvány fogadta. A kis beteg szőke fürtjei nedvesen odacsapzódtak a homlokához, torka hörgött s kicsiny kövér keze görcsösen ökölbe volt szorítva. Lélekzete nehéz volt és kínos, tekintete félénk, mint a sebzett őzé. Az anyjának már nem volt többé könnye, holthalványan összeharapott ajakkal száritgatta az izzadságot kedvence homlokáról Mikor az apa belépett, visszatértek könnyei s zokogva karjaiba vetvén magát, kétségbeesve kiáltotta : — Meghal! Meghal! De nem szabad, nem lehet ( meghalnia. A doktor lemondott minden reményről. De a jó Isten nem lehet oly kegyetlen! Guszti, kedvencem, itt van a papa ! Most egész éjjel itt marad drága, édes kis Gusztijával. Csak megismered a papát 1 A gyermek rábámult Lindahlra, torkába a hörSzántó jYíór és £sa Szatmár, a színházzal szemben. ! Szatmár és vidéke legnagyobb fiú és gyermek ruhák áruháza. .....— Szőrme árukban nagy választék,......... úg ymint városi és utazó bundák, gazdasági bekecsek, lábzsákok, kocsis bekecsek uj - - , ------ J ..Wkjiw ‘-’VHVWU ♦♦ kocsis bundák. Rozsás szűrök és dolmányöltönyök állandóan nagy raktáron. Szolid szabott árak! —...... : ", ____— s*niifi »«k.» j es ♦ ♦ Szolid szabott árak !
