Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-10-02 / 82. szám
XIV. évfolyam. Szatnár, 1910. november 2. Szerda. 82. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre S kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára !0 fillér. FŐSZERKESZTŐ : FELELŐS SZERKESZTŐ! THURNER ALBERT. DUSZIK LAJOS. SZERKESZTŐ. KACZÉR IGNÁC. SZERKESZTŐSÉ« ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telelcm-szár» 80.=== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A halál poézise. Szatmár, november elsején. November elseje .. . Krizantémumos, gyertyavilágos halottak napja. Ünnep van. Gyászruhás családok mennek látogatóba — halottakhoz. Rokkant szegény koldusok szorongatnak kezükben egy pár filléres gyertyát, hogy befurják a falevéllel hin tett, puha sirhalomba ott, a temetők árka mellett: egy „boldog“ koldushoz megy panaszra az itt hagyott boldogtalan . . . Újra végigcsinálják, végigsirják az emberek a temetést. Gyertyafény-glória lebeg a temetők felett. Alakok mozognak a ködben, egyik a másik után tűnik el: a korzó átvándorolt mára a temetőkbe. Van ott látványosság elég. S az emberek éheznek a látványosságra. Olyanfajta ez a szórakozás, mint a tűzvész szemlélése: a felcsapó lángok, a terjengő füstgomoiyok s a jaj- gató-siránkozó emberek kéztördelése elég látványosság. S ezek a szemlélők nem bűnösök: ha a tragédiák! an és drámákban családok romlását, lelkek őrjöngő kínjait végig „élvezzük“ s egymást nem kiáltjuk barbárnak, m ért volna a temető-korzó közönsége bünösebb? Azért mert a mások fájdalmában gyönyörködnek? . . . Mert van a halottak napjában valami mélyen megható, megrázó költészet; a gyász egész TáBCÁ. skálája zúg a temetőkben az el-elcsuklő keser- . s ha kimerül fegyvertára, jöjjön az örök élet hite. géstől a felsikoltó, feljajduló anyai fájdalomig s olyan bús harmóniába foglalja a halottleveleket lerázó szellő, a templomi suttogás, a kopaszodó gályákról lehulló esőcsepp loccsanása. A kinek nincs siratni valója, miért ne gyönyörködnék a temető poézisében ? * Az élők küzdenek — a Halállal. Egy napot szenteltek a 365 közül, hogy a késő virágokból diadalivet emeljenek a sírok fölé az Élet számára. A halottak napja — valójában — az élőké. Azok a siri gyertyalángok mintha egy hatalmas sereg előretolt tábortüzei lennének a nagy ismeretlen birodalmának határán — a sirokon. A halottak napja az élők és élni akarók szent tüntetése. Él a szeretet ! — ezt hirdetik a sirokon azok az imbolygó lángok. A hol nem gvulnak ki, ott leterült az is, a kinek még őrt kellett volna állania a féléim 'S ellenség előtt. Azokon a sötét, kiviiágitatlan sirokon áll diadalmasan a Halál. Ott van igazi enyészet! Mintha a szellő, mely meglobbantja a gyertyalángokat, egy lehellete volna: meg-megpró- bálja eloltani. Az élők nem tudják legyőzni e nagy ellenséget. Küzdenek ellene. Még a gondolata ellen is. Mikor kopogtat a csendesülő szív dobogásában, akkor a hithez menekülnek. Előbb a tudományt vonultatják fel, hogy visszatartsa Es mivel nem tudja az ember megérteni, mivel nincs ereje dacolni vele, poézissel vonta be. Elnevezte álomnak. A görög mitológia együtt ábrázolja a Thanatost és Hypnost — a halált és álmot. Szemei nem bírják el a sir sötétségét s az enyészet rombolását, hát bevonta költészettel: virágokat ültet a sirdombokra s gyertyákat gyújt rajtuk. Fényesen ki világított temetők, — szegény illúziói vagytok a haláltól rettegő élőknek A sírba nem tudnak bevilágítani, oda nem ér a fény, olt elmarad a pompa, nagyság. Hát legalább az ut legyen virágos, világos hozzá ! A pompás temetések, a nagy mauzóleumok a sírok felett busongő, törött-szárnyú angyalok a magasan lobogó siri fáklyák, a tömérdek koszorú és virág gyarló díszletek az élet nagy csapó ajtója előtt; nem annak szólnak, a ki eltávozott, hanem azoknak a kik — el fognak távozni! * A halottak napján láttam a szocializmus poézisét is. Mi nekünk szegényeknek „drága kincs a hit“, hogy a halálban egyenlőkké válunk a hatalmasokkal, a világbiró Cézárokkal, a milliomosokkal. De csak a halálban. A temető nem szünteti meg az emberek közé emelt nagy választó falakat. Asszonyoknak. — Budapesti levél. — Delegáció, Dreadnought hajó, Wellmann expedíció mindmegannyi érdektelen, elavult téma a női j toalett, a női divat nagy, örök problémájához képest, — Az uj divat úttörői szinte észrevétlenül a régi világba vezetnek vissza bennünket, abba a klasszikus korba, amelyben nemünknek nem vol! oka panaszkodnia, hogy a ruha a női test minden báját elfödi, az alak szép körvonalait, kecses hajlásait véka alá rejti. A szervitatéri Monaszterly-féle műteremben az ilyen legújabb párisi modelleknek akkora embarras de richesse-e van fölhalmazva, hogy Gessler ur joggal szedhetne a nagyszámú érdeklődőktől helépő dijat. Ám ő mesterségét valóban l’art pour Tart űzi s szives készséggel kalauzol bennünket úgynevezett „vétel- köteleítség“ nélkül is a női ruhadivat útvesztőiben. Isten ellen — no meg jómagunk ellen — való vétek, hogy mi nők a mindjobban haladó és hóditó feminizmus ellenére sem tudjuk praktikus dolgokban a férfiakat megközelíteni. Milyen pompás ötlete volt például a Károlyköruti Koch testvérek-cégnek a „félig kész férfiruha“ meghonosítása, amely rövid pár óra alatt a legtökéletesebb, teljesen az illető egyénra szabott ruhát produkálja. Micsoda megváltás volna, ha ez nálunk is Így lehetne. Ám az idea megvalósítása már útban van oly- forroán, hogy a Kossuth Lejos-utcai Ungár-cég minden elképzelhető női alakra olyan kolosszális választékot tart kosztümök-, palatók-, estélyi köpenyek-, liberty- és bársonyviseletekből, hogy 24 óra alatt bárki teljes ruhakelengyéhex juthRt. Nagy feltűnést kelt mostanában Biró Rezsőné- nek *gy zseniális, uj találmánya, a teljesen halcsont nélküli „Grácia“ néven fölkapott és közkedvelt fűző, amely nemcsak kényelmes, hajlékony, graciózus, de egészségügyi szempontból is elsőrangú attrakció. Jó társaságbeli nő alig akad már „Grácia“ nélkül s a régi páncélos fűzők — akár a spanyol inkvizíció barbár kinzó eszközei — lomtárba kerülnek. Az állam is szubvencionálja ez első magyar fözőgyárat. A fehérnemű mindig a toaletthez kell, hogy idomuljon. A felső ruha annyira simulékony, hogy a corsetpantalonl nélkülözhetetlenné teszi, a legintimebb női ruhadarab — az ing — pedig ez által röviddé alakult, nehogy gyűrődések, fölösleges vászon vagy battiszt az összhangot megrontsa. Gyönyörű ilyen darabokat hozott Fabinyi, a Haris-Zeilinger és társa-cég minden izében modern vezetője, az Ízléses és ötletes kelengye kreációnak ez a valóságos Übermónsch-je. A cég a legszebb angol flanellek-, barhetokbó! is óriási választékot nyújt és mintagyüjteményt szokott készséggel vidékre is küld. A divat clónja kétségkívül a szőrme az idén s az o téren vezető szerephez jutott Elkán Gyula idejében fölismerve a helyzetet, Károlyköruti üzleti helyiségeit a legfejlettebb igényeknek megfelelően alakította át. — Ez a kiváló szakértelemmel biré, fiatal kereskedő aránylag rövid idő alatt valóságos szőrme-kapacitássá nőtte ki magát. Stólái, bundái, muffóriásai, szőrmesapkái mindmegannyi szenzációs nouveauték A cég árak dolgában is fölöttébb versenyképes. A párisi Louvre mintájára rendezkedett be a Váei-uteában a Weisz-féle nagy áruház saját palotájában, amely egymaga is látványosság számba megy. A cég azt az érdekes újítást honosította meg, hogy bizonyos napokra megállapított sorozatos kiárusításokat rendez. Csipke, szalag, selyem stb. lehetet- enül potom árakon kerülnek eladásra. Az áruház élénksége, a nagy sürgés-forgáR, óriási üzleti méretek Zola „au bonheur des dames“-jára emlékeztetnek. Cipőben az idei utcai divat az úgynevezett gavallérsarokkal ellátott fél vagy egész cipő sevrő-lakk- ból antilope-betéítel egyszinbon, mig estélyi ehassure- nek a mélyen kivágott fekete vagy a ruha színében tartott antilop vagy sevró a chic elütő, de föltűnő szinü uni harisnyával. A Váci-utcai cipőfejedelem, Az őszi i legjobb minőségű fiú ruhák, iskolai 1 öltönyök, leányka felöltők ■ legolcsóbb áron SZATMÍRi IAGTTOZSDE ^ELLETT SZEREZHETŐK BE.
