Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-01-26 / 8. szám

XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. január 26. Szerda. 8. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. EL Ö F I Z ET ESI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Dr. I»APVKZÉR: KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-------Telelon-szám 80. -jk Mi ídenncitiű dijak Szalmán)!), a kiadóhivatalban flzetendók. Az uj kormány bemutatkozása. Óriási érdeklődés volt a képviselőház ja­nuár 24-iki ülése iráni, ami könnyen érthető, hisz olyan parlament előtt kellett bemutat­kozni Khuenéknek, amelyben egyetlenegy nyilvános hivök sincs. A nemzeti küzdelem óta még nem volt ilyen népes az ülésterem. A képviselők szinte kivétel nélkül megjelen­tek, a karzatok a roskadásig megteltek. Nagy Dezső az elnöki előterjesztések után beter­jesztette az önálló bank érdekében a király­hoz intézendő felirat szövegét, amit a balol­dalon zajosan megéljeneztek. Féltizenegyre járt az idő, mikor Khuen- Héderváry miniszterelnök a kabinet tagjaival a terembe léphetett. A minisztereket nem vezette a Háznagy, egy terembiztos mulatta nekik az utat és igy vonultak helyeikre a baloldal gúnyos meg­jegyzései között. — Zsivió 1 — Megjöttek a darabontok ! Percekig tartott a zaj, mig végre Khuen elmondotta, hogy a királyi kézirat kihir­detését kéri, amelyet mindjárt föl is ol­vastak. Az elnök a felolvasás után kijelenti : — A királyi kéziratot átküldjük a főrendi­házhoz. Leírhatatlan zaj lámadt erre a független­ségi párion. Az elnök megismétli előbbi kijelentését, mire még nagyobb zaj lett a felelet. Justh Gyula erélyes szavakban utasí­totta vissza ezt az eljárást. Tiltakozott az ellen, hogy határozathozatal előtt a királyi kéziratot átlegyék a főrendiházhoz. Andrássy Gyula gróf sietett az elnök tá­mogatására, ez azonban nem sokat használ*, a függetlenségiek nem tágítottak: — Nem lehet átküldeni ! Nincs még ha­tározat ! — zugolt végig a termen s az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. A szünet alatt tanácskozás volt az elnöki szobában, amelyen Gál Sándor elnök kijelen­tette, hogy jóváteszi hibáját. Alig hogy meg­nyitotta az ülést, megint csak elhibázta a dol­gát. Kijelentette, hogy a kézirat fölolvasásával kapcsolatban azt a javaslatot tette, hogy a jegyzőkönyvnek az erre vonatkozó részét hite­lesítsék. Justh Gyula tiltakozott az ellen, hogy olyan jegyzőkönyvet hitelesítsen a Ház, a melyben nem a Ház határozata van, hanem a melybe az elnök akar határozatot becsem­pészni. A határozatot vita előzi meg, csak azután lehet szó a szavazásról. Az elnök mégis szavazásra tette föl a kérdést. Ifj. Madarász József izgatottan fölro­hant az elnöki emelvényre és egy ivet tett az elnök elé, amelyben zárt ülést kért. Az elnök azonban ügyet se vetve a kérésre, óriási zajban szavaztatott. Az alkotmánypárt, nép­párt és Kossuth-párl is fölállt, a függetlenségi párton többen kendőt lobogtattak. Izgalmas jelenet következett ezután. Gaál Giszlon kipi­rult arccal fölszaladt az elnöki emelvényre és izgatottan beszélt az elnökkel, majd leintett a függetlenségi párthoz s Lovászy Márton, Pozsgay Miklós, Ballagi Aladár, Nagy György is fölszaladt az emelvényre s izgalmas szóvál­tás volt köztük és az elnök között. Majd Ha­lász Lajos, Brázay Zoltán, Szilassy Aladár és Béla Henrik is fölmentek az emelvényre s csitították a kedélyeket. Pozsgay Miklós közben kiragadta Hammersberg László jegyző kezéből a már elkészített jegyzőkönyvet és ledobta a földre. A nagy tumultusban az ülést végre is föl kellett függeszteni. Szünet után az elnök meg nem történtnek jelentette ki összes eddigi dolgait és kijelen­tette, hogy a zárt ülést kérő ivet sem vette észre és igy a dolgok rendes kerékvágásba terelődtek. Justh Gyula állott föl ekkor szólásra és pártja nevében kijelentette, hogy a kormány iránt, mint nem parlamentáris kormány iránt, bizalommal nem viseltetik, éppen úgy, mint ahogy nem viseltetett bizalommal a Fejérváry- kormány iránt sem. Határozati javaslatot nyúj­tott be, amely szerint a Ház tudomásul veszi ugyan a kinevezést, de kimondja, hogy a kor­mány iránt nem viseltetik bizalommal. Justh Gyula szavait a baloldalon perce­kig tapsolták. Mindenki feszült figyelemmel várta, hogy most mi lesz ? Egy pillanatra csönd ülte meg a termet, hogy egyszerre ismét nagy zajongás váltsa fel. Ekkor emelkedett fel szó­lásra Khuen-Héderváry Károly gróf, hogy meg­ismertesse programmját. Khuen gróf fölvette az előre lenyomatott programmot s olvasni kezdett. Khuen gróf nagyon akadozva tudta csak programmját elolvasni. A programmon azután nagy nehezen mé­gis csak keresztül esett. A programmban sok üres Ígérgetésnél alig van egyéb. Katonai téren elfogadja a szabadelvű párt programmját. A választói reformot a pluralitás mellőzé­sével az általános választói jog elve alapján kívánja megalkotni. Khuen beszédét és kijelentéseit gúnyos közbeszólásokkal kisérték a baloldalon. Csak az alkotmánypárt ült némán a helyén. Khuen felolvasása végén hat törvényjavas­latot is tett le a Ház asztalára és kérte azok­nak a bizottságokhoz való utalását. Návay Lajos elnök, ki közben elfoglalta az elnöki széket, a házszabályokból azt akarta bizonyítani, hogy ezeket a javaslatokat mind­járt a bizottságokhoz kell utasítani. Óriási zaj támadt erre a baloldalon, a képviselők fölugráltak helyeikről s percekbe telt, amig a kedélyek kissé lecsillapodtak. Holló Lajos meggyőzó szavakban mutatott rá, hogy a bizottságokhoz való utasítás nem történhetik addig, amig a királyi kéziratról megindult vita be nem fejeződik. Az elnöklő Návay azután addig-addig magyarázgatta állás­pontjának helyességet, amig a tanácskozásra szánt idő letelt. Az ülés nagy izgatottság közben, két óra után ért véget. Az országos pártból. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő a füg­getlenségi és 48-as párt január 24-iki értekez­letén Budapesten a napirendhez rögtönözve a kö­vetkezőleg szólott: Dr. Kelemen Samu: Tisztelt értekezlet ! Az alkot­mánypárt igen tisztelt vezére a tegnapi napon azt a \ kérdést vetette fel, hogy vájjon alkotmányos és poli­tikailag korrekt e az, hogy bármely párt, — tehát a függetlenségi párt is — bizalmatlanságot fejezzen ki J ezidőszeriut a Khuen-kormánynyal szemben? Az al- koímánypárt vezére úgy nyilatkozott, hogy minden párt részéről, amikor valamely kormány akként vál­lalkozik a kormányzásra, ámbár kisebbségben van, hogy a választókra, a nemzetre kíván appelláini és a többséget magának ilyen módon akarja megszerezni: e vállalkozás alkotmányosnak tekintendő, amelylyel szemben egyelőre a türelmes várakozás álláspontjára kell helyezkedni. Tisztelt értekezlet! Ezzel a felfogással szemben nekem tökéletesen elegendő volna utalnom gróf And­rássy Gyulának azon későbbi kijelentésére, arnaly ak- kép hangzik, hogy »magam is úgy hiszem« —■ tehát csak hiszi — hogy azzal a szándékkal jött ez a kor­mány, hogy majd a nemzetre apellál a jelenlegi par­lamenttel szemben.« Ml egyelőre a kormánynak csak a kormány­zásra való vállalkozásával állunk szemben és még azt sem tudjuk, hogy vájjon ez a hite az alkotmány­párt vezérének tényekkel igazolt lesz-e, vagy sem. Én ettől teljesen elnézek. A nemzetre való apellálás jo­gát mindannyian tiszteljük és egyenesen követeljük is, azonban alkotmányosnak az ilyen vállalkozást csak akkor lehet tekinteni, ha a parlament döntésé­nek kikérése azzal a célzattal történik, hogy a nem­zeti akarat valóban szabadon nyilatkozzék meg azok­ban a kérdésekben, amelyek felett a döntésre felhi­vatott. Amikor mi teljesen tisztában vagyunk azzal, — és fölösleges, hogy itt bármiféle elméleti feltevés­sel elhomályosítsuk ezt a mindenki lelkében élő tu­datot, — hogy a nemzet akaratára való ez a hivat­kozás voltaképpen az alkotmányosságnak csak for­máját veszi igénybe, de annak kereteit az erőszak eszközeivel szándékozik betölteni és hogy a nemzet választási jogának szabad gyakorlása helyei annak erőszakos meghamisítását vette célba, akkor mi az ilyen választást az alkotmányosság eszközének nem tarthatjuk. Feltétlenül helytelen tehát az alkotmánypárt vezéré­nek az a kijelentése, hogy ők most nem tanúsítják azt a magatartást ezzel a kormánynyal szemben, mint Müller Lajosné férfi-, női- és gyermek kész ruha üzletembe az őszi idény újdonságok megérkeztek. — Tartós, elsőrendű jó áru, szolid olcsó kiszolgálás. Üzlet- helyiség Deák-tér. Kereskedalmi bank palota (a nagytőzsde mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents