Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-01-26 / 8. szám

2-ik oldal.

Szatmár, 1910. január 26.

a Fejérváry kormáuynyal szemben, amely nem akart választatni. Mert a választás formájával való visszaélés semmivel sem kisebb alkotmányos sérelem, mint amilyen a formával való nem élés.

A másik kérdés, amelyet Andrássy Gyula gróf felvetett, az, hogy amig mi ennek a kormánynak programmját nem ismerjük, angol felfogás szerint a parlament az ő magatartásával csak azt jelezheti, hogy »az, amit ez a kormány tesz, nem illik « Mi a magunk bizalmatlansági indítványát a kormány programújának előterjesztése után fogjuk a parlamenthez benyújtani. És azt hiszem, meg méltóztatnak arról győződve lenni, hogy ha előállana az a — fájdalom — csak merőben elméleti eshetőség, hogy a tisztelt kormány nekünk valóban hozza a gazdasági önállóságot és az önálló bankot, akkor semmi esetre sem fogunk ezzel az inditványnyal a parlament elé állani. Amikor azonban tisztában vagyunk a kormányvállalkozás előzményei után azzal, — amit a bejelentendő kormány-programra bizonynyal csak megerősít, — hogy ez a kormány programmunkat nem hozza, akkor nekünk határozott állást kell foglalnunk, ami csak bizalom, vagy bizalmatlanság lehet és semmi esetre sem egy hermafrodila állásfoglalás.

Azt is mondotta Andrássy Gyula gróf, az alkotmánypárt vezére, hogy egy párt csak abban az esetben szavazhat a kormánynak bizalmatlanságot, ha abban a helyzetben van, hogy annak a kormánynak megbuktatása után a kormányzást át is veheti. Ez vollaképen nem jelentene egyebet, mint a kisebbség nek attól a jogtól való megfosztását, hogy a jelentkező kormánynyal szemben a maga politikai meggyőződésének kifejezést adhasson. Hiszen a kisebbségnek is megvan az a jogos reménye, hogy többséggé alakul és ebben az alakulásban a maga programújának megszerzi a király alkotmányos hozzájárulást is. (Élénk helyeslés.)

Ha az alkotmánypárt igen tisztelt vezére ezt a jogot egy minden párt nélküli kormány számára is elismeri, mi címen tagadhatja azt meg oly politikai törekvésektől, amelyeknek jelentékeny pártjuk is van a parlamentben és a nemzetben egyaránt? Az ilyen munka nem destruktiv és romboló, mert az alkotmá nyos élet akadályainak elhárítása konstruktiv és épitő-munka. (Éljenzés és taps.)

Bankkomédiák.

A jövő titka.

— Meg van 1 Meg van 1

— Mi van meg?

— Az uj bank.

— Lehetetlen?

— De bizony. Már meg is alakult, már meg is kezdte a működését.

— Talán téved ön. Hiszen ideje sem volt arra, hogy rendesen megalakuljon. Én azt hiszem, hogy az a bank csak meg lese.

— Meg van kérem, ez biztos, hogy meg lese ez a jövő titka . . .

A kartell.

— Vájjon mit szól az uj bankhoz a kartell ?

— A kartell? Erre SeiJ/ensteiner bátyánk tudna egy anekdótát mondani. Volt egyszer ugyanis egy szentéletü rabbi, akinek sehogy sem tetszett, hogy jómódú hitsorsosai igen gyakran dáridókat csaptak. Kiadta tehát a rendeletét, hogy ezeket a profán mulatságokat be kell szüntetni. Amikor a rabbi parancsáról a hitközség egyik szegénysorsu tagja értesült, elment a rabbihoz és bejelentette, hogy ő is akar az ő szerény hajlékában még egy nagy vendégséget csapni. A rabbi nyájasan mosolygott és igy szólt:

— Neked fiam szabad, az én parancsom nem a szegényekre vonatkozik. Te csaphatsz dáridót, a hitközségnek ez nem fog ártani.

Girem-górem — a kartell 1 Azoknak, akik most uj bankot csinálnak — szabad, hiszen azok úgy sem tudnak ártani . . .

A keresztelő.

— Tudja, hogy fogják hívni az uj bankot ?

— Nem. A cim különben mellékes. Ha van kereskedelmi bank, hol nincs kereskedő, ha van központi bank, mely minden, csak nem központ, ha van termény bank, hol nincs termény, ha van mezőgazdák bankja, hol nincs egy mezőgazda, ha van leszámítoló bank és van szatmári bank, amely akkor is leszámítolna és szatmári volna, ha nem igy hívnák őket, akkor az uj bank is talál maj$ megfelelő nevet.

— Én tudnék egy jó nevet.

— Nos?

— Olyan észrevétlenül, olyan suttyomban alakulnak, hogy bátran elnevezhetik Sntlyom-banknak.

(hply.)

A gólya s a disznó.

(Mese.)

A háztetőnek gerincén szemlét tartó gólya ész- revévén a disznót, amint ez az udvari szemétdombon lebzselt, turkált holmi rothadék és ganajférgek után, — kelépelve szólt le :

SZATMÁ R-N ÉM E T L

— »Ugyan, ugyan, te ronda házi négylábú; hogy nem undorodol attól az émelyítő tápláléktól ? S hogyha pedig már jómagad csakugyan olyan ízléstelen és utálatos módra próbálkozol, sőt hozzá még a bűzös pocsolyában is szeretsz kéjelegni, — valóban nem foghatom föl, hogy miért nem utál hát meg téged legalább a gazdád, az u. n. jóizlésü ember?!»

Feleli erre önhitt röfögéssel és csakis egy disznótól telhető sunyi szemforgatások közepette a sertés állat:

— »Hja, lelkem magasröptű szárnyasból»; te nyilván nem érted a csíziót! Úgy látszik, hogyhát a ti régiótokban nem ösmerik azt a közkeletű finom egy elvet, hogyhát a cél szentesin az eszközöket! ?<

Dr. Harman Llpót.

HÍREK.

Egy uj ipartelepről.

Az Avas—Szatmár Gözfürész.

A minden irányban hatalmasan fejlődő város, ismét egy jeleutékeny iparvállalattal gazdagodott.

Szatmáron megnyílt az »Avas—Szatmár Gőz- fürész Vállalat« üzeme, mely előre láthatólag olyan arányokat fog ölteni, hogy városnak egyik gyáripari nevezetessége lesz.

Alapítása összefüggésben van az avasi erdők kihasználásának kérdésével. Egy vállalkozó csoport, mely ma már városunkban ugyancsak ipartelepet létesített „Avasujfalusi favállalat“ címen, szövetkezve a Debreceni Első Takarékpénztár vezetőségével, alkotta meg az uj fürészgyárat, melyben immár számos hivatalnok és 150 munkás találja meg a megélhetés és boldogulás útját,

A hatalmas gyár a legmodernebb gépekkel van felszerelve és olyan technikai újításokat produkál, melyek érdemesek a megtekintésre. A tulajdonképeni fűrész-gépeken kivül (3 gatter, 14 körfűrész) és a megfelelő száritó berendezéseken kivül egy automatikus fürészpor-felszivó szerkezet van beállítva, mely a fürészport egyenesen a katlanba viszi és amely j rendkívüli munka- és anyagmegtakaritást eredményez. Kényelmes irodák, tisztilakások és munká3 barakkok állnak a gyár rendelkezésére, a telep fekvése pedig oly kedvező, hogy az avasi erdőből a vállalat saját iparvasutján szállított és a bikszádi vonalon továbbított faanyagok egyenesen a fűrész elé jöhetnek.

A két alapitó társaság, mely eddig mint alkalmi egyesülés szerepelt, rövidesen átalakul és pedig az Avas—Szatmári Gőszfürész Vállalat részvény- társasági szervezetet kap, az Avasujfalusi Favállalat pedig betéti társasággá alakul. Utóbbinak tulajdonosai: Frankovics Mór, dr. Simon Miksa, Hirsch Jakab és dr. Markovics Mihály. A Gözfürész tulajdonosai pedig: dr. Tüdős János, Zádor Lajos, Kardos László, Szabó Lajos, Veszter István, Lovász János, dr. Simon Miksa, Hirsch Jakab, Frankovics Mór és dr. Markovics Mihály.

Mindkét vállalat felügyelő-igazgatója Frankovics Mór és Szabó Lajos, üzemvezető igazgatója Müller János.

k

Januári és februári naptár. Január 30.-án a kalh legényegyesület zártkörű farsangi táncmulatsága saját helyiségében.

Január 30.-án az iparos ifjak táncmulatsága a Pannóniában.

Január 30.-án a Lorántffy Zsuzsánna-egyesület estélye Darabos Lajos marosvásárhelyi hírneves énekes fölléptével.

Február 2.-án a kath. kaszinó felolvasó és művészi estéiye a Cecil-egyesület nagy termében, utána | társas összejövetel és tánc a kaszinóban.

Február 5 én a fillér-egyesület nagy táncestélye ; a Pannonia-szállóban.

Február 6.-án a fodrászsegédek jótékonycélu bálja a Pannónia nagytermében.

Február 8 án a . Szamos“ csolnakázó-egyesület táncmulatsága a Társaskörben.

Február 8-án, hushngyó kedden, az Iparos dalegyesület felolvasó és táncestélye az iparos olvasó körben.

Február 12-én, esti 5 órakor a szinházban Sauer Emil és Godowszky Móric zongoraművészekkel a második bérleti hangverseny.

Február 12- én a Vendéglős iparlársulat kabaréval egybekötött estélye a Pannóniában.

Február 12.-én a Kereskedő-ifjak körének gyöngy virág-estélye, saját helyiségében.

Február 22 -én Isaye Jenő és dr. Gönczy Mór hangversenye esti 8 órakor a szinházban.

— Katonai ebéd a püspöki palotában. Dr. Boro- misza Tibor püspök január 2Ván adta a helyőrség

két tisztikar részére az első ebédjét, melyre hivatalosak voltak I. a honvéd-tisztikar részéről Nemes Ede tábornok, Gönczy Imre ezredes, Alemann Ferenc alezredes, Tihanyi József őrnagy, Nagy Lajos, Tarassy Gyula századosok, Orosz Béla, Roth Gyula és Bren- dörfer Gyula főhadnagyok, Sgardelli Cézár, Lator Zoltán, Both László, Snapp Lajos, Scherer Károly, Hanke Tibor és Uosvay Lajos hadnagyok, Kovács Ferenc zászlós. Dr. Radó Sándor ezredorvos. Gábor Áron főhadnagy-kezelőtiszt. 11. A közös tisztikar részéről : Albrecht Heidrich és Renvers Ferenc őrnagyok. Varjú Sándor, Popoviciu János, Guckler Ottó és Cotneusoli Eduárd kapitányok, Wermescher Fridrik, Cborlé Miklós, FÖldényi Mihály, Bartl Róbert, Erdőssy Dániel és Dsida Aladár főhadnagyok, Skoff Dezső, Kari József, Zygadlovicz Arthur és Bach József hadnagyok Dr. Szíjártó Antal törzsorvos. Beehtold Brúnó zászlós. Részt vettek továbbá az ebéden Boromisza Tivadar földbirtokos és az udvari papság.

— Búcsú. A régi kormány tagjai, névszerint gróf Apponyi Albert és Darányi Ignác, ez utóbbi úgyis mint a város díszpolgára, különösen meleg hangon vett búcsút a hatóságtól. A tanács választékos formában viszonozta a búcsút, kiváltkép Darányinak, aki sok jóakaratot tanúsított a várossal szemben s akinek többek közt. a digesztort is köszönhetjük.

— A nagybánya—láposbányai vasút kiépítési költségeire a főmérnök 25,000 K-t hozott javaslatba. Most az ügy a vasúti bizottsághoz kerül.

— Az uj kormány leiratban tudatta a várossal a kineveztetését. A tanács a februári közgyűlésnek be fogja mutatni a leiratot.

— A közművelődési ház felépítésére tett ajánlatokért a belügyminiszter a városnak köszönetét mondott. Egyszersmind tudatta, hogy most annak fölépítésére semmi fedezete nincs, de Szatmár ajánlatát az elsők közt fogja tekintetbe venni.

— Az uj közkórház terveit a főmérnök felülvizsgálati jelentésével együtt a tanács áttette Jend- rassik Alfréd orvosegyetemi tanárhoz.

— Az eksz-leksz mióta életbe lépett, számos megkeresés érkezett idegen hatóságokfó1 a tanácshoz, egyes állami összegek behajtása iránt. A tanács az eksz-leksz állapotra való hivatkozással, valamennyit elintézetlenül küldte vissza.

— A felső kereskedelmi iskola költségvetését, mint városi intézményét, a tanács ezentúl a rendes városi költségvetésbe fogja beállítani. Kiküldte tehát a főszámvevőt, hogy az eddigiekről az iskola igazgatójával a leszámolást ejtse meg.

— A vasúti hozzájáró ut öntözési költségeit a tanács a vasúttal szemben tavasztól őszig 500 koronában állapította meg.

— Fölterjesztés. A tanács az uj lakbérleti szabályrendeletet jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fölterjesztette.

— Feiebbezés. A 40,000 K államsegély fölosztása fölötti tervezetet Nagy János számvizsgáló megfe- lebbezte.

— Megbízás. A munkaadók és munkások közti vitás ügyek elintézésére a tanács dr. Csomay Aladár kapitányt és Székely Endre jegyzőt bízta meg.

— Eljegyzések. Liptószentiványi Szentiványi Gyula apai lakos földbirtokosnak, a bikszádi gyógyfürdő tulajdonosának és nejének, bernátfalvi Bernáth Bertának fia, Gyula eljegyezte magyarádi Boros Zoltán aranyos- medgyesi lakos és neje félegyházi és szalárdi Jakó Kata leányát, Katinkát. — Szaplonczay Pál földbirtokos eljegyezte Maróthy Sándor gacsályi földbirtokos leányát, Juliskát.

— A németi kaszinó »Szatmárnémeti polgári társaskör« címen január 23-án megalakult a következő tisztikarral : elnök dr. Vajay Károly polgármester, alelnökök Szombathy Ödön, Csaba Adorján és Uray Károly, igazgató Komáromy István lett, kinek az uj kaszinó létesítésében nagy érdemei vannak, amennyiben ő maga körülbelül 300 tagot verbuvált össze, azonkinül az eszme megtestesítésében nagy agitációt fejtett ki. Titkár Flontás Demeter, pénztáros Bakó József, gazda pedig Kiss Imre, mindannyian közfel • kiáltással. A választmányi tagok száma negyven- nyolc.

— A hatósági husszékre vonatkozólag a kapi tányi hivatal a következőket közli:

A hatósági husszék kívülről szembeötlő helyen »Hatósági husszék« felirattal látandó el. A husvizs- gáló által oda utalt húsok árnlhatók a hatósági husszékben. Ezen húsokon kivül a kényszer vágás utján előállított húsok, a városi szabályrendelet alapján kisajátított és leölt sertések kimérhető húsa, a vidékről nem előre megrendelt helyekre szállított húsok, a magánosok által közfogyasztásra nem iparszerben vágott állatok húsa árusítható a hatósági husszékben

A magánosok csak kényszer vágás utján, vagy állati járványok miatti zár esetén levágott állatjaikat árusíthatják.