Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-07-17 / 51. szám

Szatmár, 1910. julius 17.

3-ik oldal.

SZATMÁR -NÉMETI.

gyerek . . . igazi tehetség . . . zseniális fiatalember. Satöbbi.

Hiszen igaz is mindez, Dénes Sándor kedves, tehetséges, jótollu és zseniális. De az Ezer- szemütől joggal elvárom, hogy egyetlen kurta szóban találja meg az erők eredőjét. így én most nem volnék kényszerítve, hogy ebben a kissé kopott s kissé rosszul hangzó jelzőben szűrjem le Dénes Sándor tehetsége definícióját, hogy : érző-szivü.

A jótollu, a zseniális, a kedves mind csak külső és felületes jellemzése a tehetségnek. Belterjesen csakis ezzel az egyetlen szóval tudom meghatározni a talentumot: érző-szivü.

Szív nélkül a színész szaval, a festő pacs- magol, a zenész ártista-bravurokat mutogat s a szobrász a márványból a valóságnál is hidegebb anyagot formál. Az iró pedig a legragyogóbb szavakat és ötleteket is olyképp illeszt- geti egymás mellé, mint aki habarcs hijján rakosgat egymásra színes kavicsokat. Valaki egyet lendít az ököllé keményedéit kezével s százfelé omlik az egész építmény.

Érző szívre minden művészetnek szüksége van. Az újságírás nem művészet, az újságírónak elég ha jó a szeme s helyesen okoskodó a koponyája. S van iró, ki újságíró is egyúttal s aki ha hírlapi cikket ir, erősen takarékoskodik a szivével.

Dénes Sándor nem rejti el a szivét akkor sem, ha szépirodalmon dolgozik s akkor sem ha újságcikket ir. S ez nagy ereje neki, mert az érzés intenzív melege jobban megragadja a a tömegeket, mint az okoskodás mesteri gubancolása.

S ezért különösen a semmi-témáknál tűnik ki Dénes talentuma. Ott ahol a legfölfegyver- zettebb logika is, már a harmadik-negyedik egyszerű mondatnál leszúrja a pontot, néki még bó'séges mondanivalója akad. És sehol sem válik unalmassá, soha sem szószátyár, mindig kedves és okos, szines és meleg.

Gazdag humora jóizü és diszkrét, a szatírája eleven és suhogó —de tudja tompítani a gúnyt is, ha kell; nem handabandázik a sajtó-hatalmával, nem pofoz, csak fricskáz, de ha szükség van rá: úgy a tyúkszemére lép a szemforgató félszegségnek, hogy ez hetekig sántít tőle.

S a sokoldalúságán még csak nem is csodálkozom. Ő maga sem titkolja, könyve előszavában hirdeti, hogy van Valakije, aki Írásra ihleti, akinek a vénáját köszönheti.

S én nagyon jól tudom : mi az, ha az ember magányosan ül a szobájában, ül és ir és érzi, hogy a Valakije ott áll a háta mögött s belekukkant az Írásába.

Hogy fog akkor a pennánk, hogy szalad ! Szin, ötlet és igazság kacag elő minden sorunkból. S még a betűink is kaligráfikusabbak.

Ezért ha elismeréssel adózunk Dénes Sándornak az élvezetnyujtó írások anyagi szerzőjének, hajtsuk meg a tollat az értelmi szerző előtt is, aki a sok gyönyörűséget közvetve okozta: a Valaki előtt. K. I„

Dr. Kelemen Samu beszéde a képviselőházban. A felirati vita során városunk orsz. képviselője, dr. Kelemen Samu is szót emelt. Az elmondott beszéd általános hatást ért el. Gyöngye volt ez a függetlenségi és 48-as párt részéről elhangzott beszédek sorozatának. „Szerkezetében és előadásában, az érvelés készségében és súlyosságában, szárnyalásban és mély gondolkozásában egyaránt kiemelkedő volt“. A fővárosi sajtó is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik képviselőnk beszédéről. így a „Pesti Napló“, „Pesti Hírlap“, „Egyetértés“

„Világ“ és a kormányhoz közel áltó „Pester Myod“ egész terjedelmében közli a beszédet.

\ kormány egész tendenciáját, gróf Tisza István szereplését, a trónbeszédet és a kormánypárti felirati javaslatot sziporkázó szellemességgel jellemezte. Határozott állást foglalt az általános, egyenlő és titkos választói jog. melleit, melyet a kormány el akar sorvasztani, hogy elsikkaszthassa. A nagy politikai tudás egész gazdagsága, az éles megfigyelés okossága, a meggyőző, vitázó talentum nagy varázsa s a lelkek felett uralkodó szónoki hatalom teljessége jellemezte ezt a remek beszédet. Nem hisszük, hogy komoly gondolkodásba nem ejtett egy-egy ingadozó s kiábránduló „munkapárti“ honatyát s a vétkesek nem pirultak a bemutatott helyzetkép előtt. Az egész ellenzék pártkülönbség nélkül, melegen ünnepelte a kiváló politikust és szónokot. Mi pedig a régi lelkesedéssel és büszkeséggel köszöntjük képviselőnket.

— Kinevezés, áthelyezés A király Serly Antal tasnádi járásbirósági jegyzőt Erdődre aljarásbiróvá neveste ki; dr. Lauka József és Koós György nagy- somkuti kir. járásbiráknak a szatmári törvényszékhez, illetve járásbírósághoz való áthelyezését megengedte.

— Áthelyezés A nagyváradi in. kir. posta- és távirda igazgatóság Holley Jenő posta- és távirda segédtisztet Szatmárrói Nagybányára helyezte át.

— Kinevezések. Csaba Adorján városunk főispánja Hajdú Károly rendőralkapitányt tisíteletbeli kapitánnyá nevezte ki. Ugyancsak a főispán Makay Sándor lovas rendőrtisztet tb. alkapi'ánnyá, dr. Helmeczy Pál ügyvédjelöltet tb. saolgabirövá nevezte ki.

Nem akarjuk bírálni a főispán intézkedését, nem tudjuk milyen intenciók vezérelték a kinevezések körül, egyszerűen csodálkozásunknak adunk kifejezést dr. Csomny Aladar, jeles képzettségű első főkapitányunk mellőzése miatt.

— A Szatmári lövészegylst ma délelőtt 10 órakor taríja közgyűlését a városháza kis tanácstermében. Tárgy • 1. A régi tisztviselők lemondása. 2 Tiszt újítás A közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül fog határozni.

— Főkapitányunk szabadságideje. Tankóczi Gyula főkapitány 5 heti szabadságot kapott, mely időre dr. Gsomay Aladár első al.mpitány fogja helyettesíteni.

— Zeneiskolai hírek. A városi zeneiskolában Grósz Ernő távozása folytán megüresedett tanári ál last a város Bendiner Nándor zenetanárral tölti be

Füredi Sándor zeneiskolájának uj zongoratanára Hawel Edith kisasszony, a kiváló zongoraművésznő lesz, akit még zeneiskolai növendék korából ismer közönségünk. Hawel Edith Budapesten végezte tanulmányait Tomka Istvánnál s a Nemzeti Zenedében nyert kitűnő oklevelet.

— Mikor lesz a sorozás ? Egyes ujságogok be- végzett tényként hozzák, hogy a sorozás ekkor meg ekkor veszi kezdetét. Határozott időpontot azonban annál kevésbé lehet már most. megállapítani, mivel előre tudni nem lehet, mikor lesz megszavazva az ujoncjutalék.

Csak mint eshetőséget közöljük itt a Szatinár- megyére megállapított és az illetékes hatóságok által jóváhagyott és elfogadott sorozási tervezetet, mely szerint a sorozát augusztusban a következő napokon tartják meg:

Nagykároly város: 4.5. Nagykárolyi járás: 6, 7 8, 9, 10, 11. Szatmár város 6, 7. Szatmári járás: 9, 10, 11, 12, 13. Erdődi járás: 1, 2, 3, 4. Mátészalkai járás: 22, 23, 24. Avasi járás: 1, 2. Csengeri járás: 22, 23, 24. Fehérgyarmati járás: 13, 16, 19.

Nagybánya és Felsőbánya városokra, valamint a nagybányai, szinérváraljai és nagysomkuti járásokra vonatkozó eddigi tervek, minthogy júliusra szóltak, tárgytalanná váltak s igy az utóbb felsorolt öt hely sorozási idejét újabban fogják meghatározni.

— Az elveszett gyermek cimü rovatunkat ezúttal befejezzük. A vizsgálat kiderítette Stégmam tévedését, amit az okozott, hogy a kis Krausz Anna feltűnően hasonlít elveszett Piroska nevű gyermekéhez. A kis leány Krausz Ferenc gyermeke. Ezt számos egyéb bizonyítékon kívül immár véglegesen azzal a keresztlevéllel bizonyította be Krausz, melyet a holleschaui anyakönyvi hivatalától hozott magával. A kis Annát már ki is ad'.ák Krausznak, ki erősen fo- gadkozik, hogy soha többé másra nem bizza gyermekét. Stégman a Krausz bizonyítékai tulsu'ya alatt, szomorúan vette tudomásul csalódását.

— Lesz-e repülés? A kolozsvári menetjegyiroda távirati engedélyt kért a várostól arra nézve, hogy Frey André és Rovelto Gusztáv ismert aviatikusok aeroplánjaikkal felszállásokat rendezhessenek Szatmá- ron. A mi kiváncsi közönségünk türelmetlenül várja, hogyan határoz a francia pilóták ügyében a város. Szeretnénk már mi is látni valamit azokból a büszke versenyekből, miknek egyelőre még kissé kérkedő kijelentés a jelmondata: A levegő meghódítása.

— Hurrá! Csökken a kivándorlás. Legalább a hivatalos statisztika ezt szeretné elhitetni velünk. Hogy tudniillik egyre kevesbedik a kivándorlók száma. Vármegyénk alispáni hivatala jelenti, hogy folyó év első felében csak 1574 Amerikába szóló útlevelet állított ki, a múlt év hasonló szakában pedig 2660-at. Tehát az a látszólag örvendetes változás állott be közállapotainkban, hogy 1910. év első hat hónapjában csaknem felére apadt az uj hazát keresők száma. Pedig nem egészen igy áll az ügy. Csak útlevelet állítottak ki kevesebbet, mert a kivándorlást az idén erősen megszigorítottak. De hogy hányán hagyták itt szeretett vármegyénket s egyúttal a drága hont, akik útlevéllel ellátva nem voltak, arról hallgat a statisztika.

— Meglesz a vízvezeték. Ne mondja senki többé patópálkodónak a magyart. Az Ejh ráérünk arra még! rég nem jelszava már nemes fajunknak. Ha tervez valamit a magyar ember, nem vár addig, mig Isten végez, hanem véghez viszi maga egy-kettőre, amit akar. Tanúskodik erről a vízvezeték ügye, ez az igen fontos közegészségi kultur ügy, amely beavatott értesülésünk szerint mihamarabb dűlőre jut. Nem ugyan nálnnk, oh nem jámbor olvasóim, hanem Cibakháza községben, ügy áll a dolog tudniillik, hogy Cibakháza, a községi jegyző kezdeményezésére, vízvezeték létesítésén fáradozik. A vizet ártézi kutak fogják nyújtani. Ki fogad velünk, hogy Cibakháza községnek előbb meglesz a vizvezeték-hálózata, mint nemes Szatmár városának?

— A Neuschloss-fóle fürészgyár üzemét, amint autentikus forrásból értesülünk, nem szüntetik be. A gyárnak még legalább három évig tartó, feldolgozás alá kerülő anyag-készlete van s amig ez teljesen el nem fogy, addig szó sem lehet arról, hogy a gyár más hová helyezze itteni telepét. Az ez ügyben megjelent híradások téves információk nyomán keletkeztek.

— Pályázat. A báró Sina Simon-féle alapítványnál három 200 koronás alapítványi hely jött üresedésbe. Pályázhatnak kiérdemült népianitók, kik szegénységüket, kiváló tanítói működésűket igazolják, valamint azt is, hogy hasonló alapítványt vagy segély- dijat nam élveznek. Esetleg néptanítók árvái is pályázhatnak. A felekezeti volt tanítók saját egyházi főhatóságuk, az állami és községi volt tanítók Szatmár- vármegyetanfelügyelője utján az igazoló okmányok csatolása mellett folyó évi szeptember hó20 ig folyamodhatnak. A folyimodványok a vall. és közokt. minisztériumnak zimzendők meg.

— Színes riportok a cime Dénes Sándor szép novellái könyvének, amely már megjelent s 2 koronáért minden könyvkereskedésben beszerezhető.

— Nagykároly lépést tart Csak a minap említettük, hogy a nagykárolyiak megirigyelvén a mi omnibusz dicsekedéseinket, fársaskoesi-járat létesítésén fáradoznak. Most is egy kedves, immár vérünkké vált szokásunkat iparkodnak utánozni: a fáradhatatlan bankalapítást. Értesülésünk szerint ugyanis ismét uj pénzintézet alakul megyénk közkedvelt székvárosában. Az Erdődi Takarékpénztár r.-t. helyezi át székhelyét Nagykárolyba. Mindameilett erdődi és részteleki fiókjait is fenntartja a pénzintézet

— Megszűnt sztrájk. A nagykárolyi kőműves- és ácsmunkások sztrájkja megszűnt. A sztrájk másfél napig tartott.

— A régi pandúr világból láttunk tegnap felidézni egy kissé nagyon is kegyetlen jelenetet. Lovascsendörök hoztak Batiz felől egy cigányt, akit holmi lopások elkövetése terhel. Szegény morét láncon vezették s bizony ugyancsak futnia kellett mikor a csendőrök megsarkantyuzták lovaikat, ügy folyt róla az izzadság, mintha az egész világot a vállán tartotta volna. Fáráó huncut ivadékának már az utón tulon-tul meg kellett szenvednie, mert cselekedetével beleütközött a folyton alkalmatlankodó paragrafusokba.

— Elgázolás. Szerdán csaknem végzetessé válható baleset történt a Deák-térnek a régi posta épüTüllre aplicált félfüggöny (vitráge) párja 3 K. Hosszabbítható rezrudak drbja 40 és 50 fill.

Függöny congre azsuros 110 széles mtr 1 K 30 f.

kézimunka üzletében

Szatmár, Kazinczy-utca.

WBBBtaSáSSEEXET-