Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-05-18 / 35. szám
XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. május 18. Szerda. 35. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETM IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FŐSZERKESZTŐ: THURNER ALBERT. FELELŐS SZERKESZTŐ s DUSZIK LAJOS. SZERKESZTÓSÉfi ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-------T/elalon-szám 80. -.... Mindenne mű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Dr. Kelemen Samu programmbeszéde. Impozáns nagygyűlés keretében tartotta meg programbeszédét hétfőn d. u. dr. Kelemen Samu a szatmári függetlenségi és 48-as párt jelöltje. A gyönyörű beszédet, mely az ékesszólásnak valóságos remeke s amelyet alább teljes szövegében közlünk, mintegy 3500—4000 ember hallgatta végig. Megdönthetien érvekkel bizonyította be a függ. párt jelenlegi álláspontjának helyességét. Az általános választójog és az önálló bank mellett felhozott erős érv i az ellenkező párt tagjait is teljesen meggyőzték. Csomay Imre pártelnök rövid lelkes szava nyitotta meg a közgyűlést és indítványozta, hogy Kelement küldúltségileg hívják meg a közgyűlésre. — A küldöttség tagjai Seress István, Czégényi József, Szlávy Dezső, Zabary Ferenc, Puskás András, Papp János és Wéber János voltak. Mig Kelemen megérkezett., Thurner Albert, lapunk főszerkesztője tartotta meg alanti nagyhatású beszédét: Tisztelt Polgártársaim ! Hazánkat feldúlta már a tatár, a török. Számtalan csapás érte nemzetünket s nagy Kölcseyék Hym- nusza szerint: „Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt!“ A legsúlyosabb és állandó csapás : az oszlrákok- kal való közős viszonyunk! 400 éves baj ez; s hogy magunkról elhárítani képtelenek vagyunk ennek az az oka, hogy a magyar nemzetnek nem minden tagja érzi azt, hogy császár nélkül is, Ausztria nélkül is lehetünk magyaroki Hivt&k ezt a nemzetet pusztító nyavalyát, mely képes a magyart, a magyartól elválasztani: régen labancnak, azután aulikusnak, radikálisnak, ujabbán szabadelvűeknek. A nép is adott neveket nekik: muszkavezető, darabont, mungó, húsos fazék stb. A kik, ahhoz a párthoz tartoztak, nem egyszer érezték szükségét annak, hogy a politikában hitalüket vesztve, — mint a tönkrement kereskedő — más- és más nevet véve fel félrevezessék a nemzetet. A kutya mindig a régi maradt, de a nyakra- valója az változott! Milyen szép is volt a szabadelvű nép! Kár volt ettől megszabadulni s a haladó nevet írni a kravátlira ! Ez azonban nem sokáig bánthatta a jóizlésü magyar emberek szemét. Uj nyakravaló van megint a hűséges császári állaton: munkapárt felírással! Hosszú ideig jól volt úgy, hogy tevékenységük a parlamentre, politikai társaskörökre s jól megfizetett újságaikra terjedt ki. így azonban nem sikerült, meghóditaniok az or szágot s most már megindulnak a politikai vigécek az osztrák csempészáruval s a magyar nemzet pénzén fentartott csendőrség és katonaság szuronyaival igyekeznek beleoltani a magyar népbe az osztrák járványt ! A járványos bptegség ellen lehet is, kell is védekezni! Ez a politikai betegség — az osztrák közösségnek fentartása — a nemzetre legalább is oly súlyos, mint a tüdővész ! Hogy nemzetünket a szándékos fertőzés veszedelmétől megóvjuk: fokoznunk kell a nemzet ellenálló képességét; megerősíteni népünkben a függetlenség iránt való állandó vágyakozást; megértetni a nemzettel a gazdasági függetlenség nagy fontosságút, s azt, hogy hazánk fenmaradása csakis a gazdasági függetlenség alapján lehet biztosítva a nemzetek nagy versengésének közepette! A munkapárt által hirdetett munka olyannak ígérkezik, mint a ház lerombolás munkája. Szerzett jogok megvalósítását akasztják szegre ; az alkotmány bástyáit rombolják le, hogy ezen nautikában kifáradva — Berzsenyi szerint — az alkotmány feldúlt véd- falából rakjanak palotát heverő helyeiknek 1 A helyett, hogy az uralkodót meggyőznék arról, hogy a nemzettel szemben Neki is vannak kötelességei, ha több nem : a szentesített törvények megtartása, alkotmányunknak védelme, függetlenségünknek biztosítása ; ehelyett mondom — a miniszterek felelős személyüket tolják előtérbe s igy védik a felelőtlen koronát igazolva az osztrákok álláspontját, hogy a velük közösségben élés : egyedüli biztos alapj i a mi boldogulásunknak. Ne igyekezzünk törvényben biztosított jogainkat megvalósítani, átvinni az életbe : mert ez fájna a császárnak 1 Mondjunk le az önálló bankról, az önálló vámterületről a nemzeti hadseregről, külügyeink képviseletéről, a népjogok kiterjesztéséről stb., stb. így aztán lesz béke, lesz egyetértés s meg lehet kezdeni a munkát! T. P. Hát ez is munka lenne : a sirásó munkája ! De a sirt, hol a nemzet sülyed el, a körülvevő népek utálata, megvetése venné körül, mint olyan nemzetét, mely nem lehetett érdemes a szabadságra, mert önként mondott le róla ! Tisztelt Polgártársaim! Mikor 1906 ban a pártunk többségre jutott, a dicső, bős Ausztria ezredeink- tűl csaknem az összes éles töltényeket elvitette Bécsbe éjjelenkint vonatszámra; vagy azért, hogy ő masírozzon be, vagy azért, mert attól tartott, hogy itt forradalom lehet 1 Hát kérdem Önöket, t. Polgártársaim, hogy ki az az őrült, aki ma forradalmat akarhatna ? Volna-e célja, volna-e haszna ? Lehetne-e ma a nagy tömegek ily arányú lelke sedésére számi'ani? Nem. Pedig az, a mit az örökre halottnak hitt grani- csár és darabont cád müvei, nem volna csoda, ha belehajszolná a nemzetet egy ádáztusába ! Mire volna ez jó ? Szaporítani martyrjaink számát ? Hulló magyar vérrel öntözni rónáinkat ? Eljutni az aradi Golgcthaig, a kufsteini, vagy a munkácsi vár börtönébe ? S mindezt csak azért, hogy egy pár nagyur — mint annak idején az eperjesi mészárlás után, vagy a nagymajtényi leszerelés után, vagy Világos után : olcsón juttott a magyar vérrel a áztatott földhöz, meg hogy díszpolgárrá választassák, mint Szatmáron Haynau a bresciai hyéna ! ? I T. polgártársak! Választások előtt állunk s én annyira tisztelem az ellenjelöltet, hogy semmi rosszat nem mondok felőle, jót pedig nem tudok ! Azt kérdezem Önöktől T P! hogy megfelelt, e dr. Kelemen Samu. mint képviselő az országot érdeklő vagy kérdésekben az ország érdekeinek ? Megfelelt e a mi városunk érdekeiben a mi igényeinknek ? S van e polgártársaink közül csak egy is, a ki, ha magánügyeiben igénybe vette az ő közbenjárását, ne lett. volna kénytelen tapasztalni, hogy emberileg minden lehetőt elkövetett a polgártársai érdekében ? ! Kelemen az egész ország figyelmét magára vonta az adóreform dolgában elmondott nagyszabású beszé- deivel. — A végrehajtási törvény módosítása tárgyában kifejtett agitációjáért s hatalmas beszédéért városunk törvényhatósága egyhangúlag hozott határozatával üdvözölte. A fogyasztási szövetkezetek ellen, melyek tultengésükkel károsítják a kereskedelmet s mert általában rosszul vannak vezetve s igy tagjaiknak sem használnak — harcot indított, melynek maradandó nyoma lesz a szövetkezeti törvényben. De minden más fontos kérdésben is pártállásra való fekintet nélkül, nem ritkán szemben állva saját kormányával védelmezte a jogot, az igazságot s a kis existenciák érdekeit ! Az ő országos szereplésére mindenkor nemcsak mi voltunk büszkék; de a különböző szakkörök és nagygyűlések óvációi és üdvözlései kisérték minden fellépését 1 T. P. ! Még élénk emlékezetünkben van, hogy zzóba került, a szatmári Törvényszék megfelezése Nagykárollyal. Ezt a képtelen tervet is dr. Kelemen döntötte dugába! A Sz.-mszalkai vasút építése elé mesterségesen gördített akadályokat szintén ő hárította el az útból. Talán nem lesz érdektelen ha Polgártársaim emlékébe idézem azokat, a miket, tisztán városunk és polgártársainkért telt?! Ki nem tudná, hogy városunk egyik életrevaló és életre nevelő iskoláját a felső kereskedelmi iskolát neki köszönhetjük?! A sokáig húzódott polgári iskola kérdését is — mint a mely iskola alapját fogja képezni a felső kereskedelmi iskolának — ő juttatta dűlőre ! A szatmári zeneiskolának állami segélyezését szintén ő eszközölte ki! A régi, nyomot uságos és célszerűtlen postaépület helyet, hogy újat kaptunk szintén az ő érdeme; azon geniális csereüz.ete révén, melyet a város a régi épületre a kincstárral kötött ! Hanyatló kis iparunkat s szegényedő iparosainkat ki vette pártfogás alá? Az állami faipariskola építésénél sikerült keresztül vinnie, hogy idegen vállalkozók kizárásával minden ott elvégezhető munkát szatmári iparosaink kapták meg ! Ez először érvényesült az országban. Ennek pedig a jövőben is igy kell lennie ! Ki szerzett kamatmentes, vagy olcsó kamatozási állami gépeket iparosaink számára? Dr Kelemen! De tovább megyek! Németi gazdálkodó polgártár sninknak súlyos sérelme lett volna a tagosítás ! Kérdem önöket, ki akadályozta meg ? Dr Kelemen I Hány száz ember fordult magának, vagy hozzá tartozójának ügyében — még a másik pártról is — közbenjárásért ? mutassanak egyet, ki ne talált volna nyitott ajtóra, segítő kézre dr. Kelemennél I Nekünk a munka életszükséglet, áldás, létünknek feltétele, nem pedig jelszó, mint, az ellenpártnak I Nekünk, ha élni akarunk dolgoznunk keli, nem csak hirdetni, hrgy dolgozni fogunk 1 Dr. Kelemen Samu éppen a haza, a város, a polgárság érdekében kifejtett sok évi munkájával vívta ki nagyrabecsülésünket igaz ragaszkodásunkat s mert mindig hü volt ahhoz a 48-as zászlóhoz, mit mi bíztunk reá s melynek ő szerzett diesőséget: nekünk is híveknek kell maradnunk Hozzál T. Polgártársaira ! Nekünk könnyű a választás ! Nem a két jelölt közül kell választanunk, hanem híven kell kitartanunk azon 48 as zászló mellett, mely alatt dr. Kelemen Samu becsülettel munkálta a haza a város, a polgárság érdekeit / Az egyetértésben volt meg eddig is erőnk s mig ez meg lesz: Dr. Kelemen és a 48-as zászló győzni fog ! V Minden létező fekete szalon és kék szövetek a legjobb + minőségben. ♦ KillOlIl legújabb di- w EIS Z GYULÁNÁL vatu angol gyapjúszöveteket kaphatunk, Szatmár Deák-tér 21. szám. olcsón Martin Sous & Co htd. angol gyapju«zövet gyárosnak egyedüli raktára. Az újon érkezett divat lüszterek szintén figyelemre méltók. Női costüm újdonságok dús válasz- tékban! ♦♦ ♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦
