Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-04-13 / 30. szám

XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. április 13. Szerda. 1 TV 30. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. Á „SZATMÁR-NEföETl-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. EL Ó F I Z ET ESI ÁR: •gész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára I0 fillér. LAPVEZÉR: FŐSZERKESZTŐ: Dr- KoLzE™iAMU Dr-HAVAS M1KI-ÓS­FELELŐS SZERKESZTŐ i FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSED ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. •-----:— Telefon-szám 80,-ote Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Városi közgyűlés. Tisztviselői fizetésrendezések. A hétfői városi közgyűlés érdekességben és izgalmakban gazdag volt. Nemcsak a köz­gyűlés volt látogatott, de a karzat is szépen megtelt közönséggel. A tárgysorozatnak legérdekesebb pontja a tisztviselők fizetésrendezésének dolga volt. Itt emelkedett színvonalú vita indult meg, mely­ből különösen Veréczy Antalnak és Kelemen Samunak beszéde kötötte le a figyelmet. Ve­réczy szakszerű érvekkel bizonyította azt, hogy a javaslatban sok a viszásság és ezért azt in­dítványozta, hogy ezt vegyék le a napirendről, Kelemen igen erős érveléssel bizonyította, hogy a részlethibák kiküszöbölése a közgyű­lésnek feladata, a napirendről levétetett, azonban a javaslatnak visszadobását jelen­tené, ami sok elkeseredésre adna okot. A közgyűlésnek túlnyomó többsége ilyen ér­telemben is döntött. Fontos eredménye volt a Kelemen felszólalásának az is, hogy a közgyű­lés az ő indítványára határozatilag utasitotta a városi tanácsot arra, hogy a vámhivatalno­kok fizetésrendezésére vonatkozó javaslatot 60 nap alatt terjessze be. Részletes tudósításunk a közgyűlésről a következő: A közgyűlésen Csaba Adorján főispán elnökölt, aki meleg hangú és éljenzéssel fogadott beszéddel foglalta el a székét. A mai városi közgyűlésnek a tisztviselői illet­mények rendezése adott különös okot. Napirendre ki volt tűzve az üresedésben jött irnoki állás betöltése is, azonban ezúttal a választá­sok iránt megnyilatkozó érdeklőédés nem volt tapasz­talható. A bizottság figyelmét teljesen a fizetésrende­zés kötötte le. A közgyűlésen Csaba Adorján főispán elnökölt, s a tanácskozás biztos, nyugodt vezetésén meglátszott a közigazgatásnál szerzett bő tapasztalat nyoma. j Polgármester havi jelentése Dr. Vajay Károly polgármester havi jelentésében számot ad a helyiérdekű vasutak legutóbbi rendkí­vüli közgyűléséről. Megemlíti továbbá, hogy a csererdei tűz 160 hold csemeteültetvényt pusztított el. Az elégett anyag kevés értéket képvisel, de kárba veszett czaknem tiz évi erdősítés munkája. Az ökölitói katasztrófa alkalmából a tanács 500 koronát utalványozott a támasz nélkül maradtak se­gélyezésére és a hatóság tőle telhetőleg részt vesz minden irányú segélymozgalomban. Indítványozza végül a polgármester, hogy a közgyűlés fejezze ki részvétét Ököritó község képviselőtestületének. A vízvezetéki próbakut munkálatait valamint a tervek másolatainak elkészítését a polgármester meg­sürgette. Bejelenti végül, hogy a törvényhatóságnak gyá­sza volt. Pap Endre bizottsági tag március 29-én elhalt. Indítványozza, hogy az elhunyt emlékét a köz­gyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg s a gyásztól sújtott családnak részvétét fejezze ki. Választás. Miután a közgyűlés a polgármesteri jelentést tndomásul vette s az indítványokat elfogadta, az üre­sedésben levő Il-od osztályú irnoki állásra került a sor. A közgyűlés 13 pályázó közül szavazat több­séggel Oláh Miklós napidijas írnokot választotta meg. A milliós kölcsön. A fehérház telkén építendő bérpalota költségeire valamint a régi adóhivatal telkének megszerzésére s a Verbőczy-utca rendezésére felveendő egymillió ko­ronás községi kölcsönről kiállított kötelezvényt a közgyűlés elfogadta s annak aláírásával és a kölcsön felvételével a polgármestert megbízta. Az uj épület jelentékeny bevételi forrása lesz a városnak. Tisztviselők fizetésrendezése. A szervező és gazdasági szakbizottságban letár­gyalt és elfogadott fizetésrendezési javaslattal a bi­zottsági közgyűlés behátóan és részletesen foglal­kozott. A javaslatot Ferencz Ágoston tanácsos terjesz­tette elő és ismertette s már az általános tárgyalás­nál is erős vita fejlődött ki, amelynek során Veréczy Antal és dr. Glatz József a javaslat ellen, dr. Kele­men Samu, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Tanódy Márton és Mátray Lajos a javaslat mellett szóllalt fel. A közgyűlés 30 szavazattal 9 ellenében a javaslatot elfogadta a részletes tárgyalás alapjául. A részletek tárgyalásánál is több felszólalás tör­tént, vágre a közgyűlés az egész javaslatot elfogadta, az illetmények rendezéséhez megkivántató 58.000 ko­ronából 40.000 korona fedezetéül az állami segély 18.000 borona fedezetéül pedig a közpénztári készle­tet jelölte ki. Ezzel kapcsolatban dr. Kelemen Samu indítvá­nyára a közgyűlés felhívta a városi tanácsot, hogy 60 nap alatt terjessze elő a rendőrök szolgák, napi- dijasok, közkórházi és villámosvilágitási személyzet, valamint a vámszamélyzet illetményeinek rendezésére vonatkozó javaslatát is. A külterület ügyei. Közgyűlés a gazdasági szakbizottság javaslatait TF A ült Cl AL* Két lövés. Irta: Földes Imre. Dörner, a császáriak kapitánya ott feküdt az őrtűz mellett. Belebámult a tűzbe. — A lelke messze járt, valahol fent Bécsben az utolsó udvari bálon, ahol époly unott mosollyal járta a táncot, mint ami­lyen unottan gondolt reá mostan. Előtte pattogott a száraz rőzse. Egy fatuskót hajított a tüzbe és azt mor­mogta a fogai között : — Nem ér egy pipa dohányt sem az életi . . . Trombita harsogása verte fel az éj csendjét, az őrtüzek mellett ’álmosan bóbiskoló osztrák katonák felkapták fejüket és egy-egy hosszú ásítással kisérték a trombita hangját. Dörner kapitány felkelt. Két lo­vas állott meg a század őrtüzei előtt. Az egyik őr­nagy volt, a másik trombitás. Az őrnagy a tűz vilá­gánál leszállott a lováról és odament a kapitányhoz. A trombitás összehívta kürtjével a századot. Az őrnagy messze hallható hangon felolvasta Haynau, a bresciai hiéna rendeletét, mely úgy szóllott, hogy minden ma­gyar hadifoglyot, ítélkezés, hadbíróság és kihallgatás nélkül, egyszerűen főbe kell lőni. hogy a többi századoknak is megvigye az uj pa­rancsot. A katonák duzzogva mentek vissza az előbbi helyükre. — No bizony, hát érdemes volt ezért minket felkelteni — morogtak egymás közt. Dörner kapitány az őrnagy után bámult. Komor arccal, sötéten nézett bele az éjszakába. A mindig engedelmes, kötelességtudó katona ez egyszer elvesz­tette a türelmét. — Hát hóhérok vagyunk mi, vagy katonák ? — kiáltott bele az éjszakába. — De akkor már felhang­zott újból a trombita hivogatója, jelezve, hogy az őr­nagy elérte a másik századot is. A fiatal kapitány újból leült a tűz mellé. — Hát legyünk hóhérok ha azt parancsolják, — gondolta magában. Sokáig heverhetett a tűz mellett, talán el is aludhatott, mert midőn egyszerre körül nézett, már világosodni kezdett. Az őrtűz piros világa lassan-las- san összeolvadt a hajnal sápadt, narancsszínű fé­nyével. Dörner mögött megrezzentek a bokrok. Steining főhadnagy lépett a kapitányhoz. — Kapitány uram, magyart fogtunk. — Ki vagy ? — kérdezte tőle. — Enyingi Balázs, a piros sapkások hadnagya. Ismerheti a nevemet viéz kapitány uram. Sok véres osztrák fej mesélhetne arról. Nem is állnék én itt, ha tizen nem rohantak volna rám egyszerre — felelte büszkén. — Oda merészkedett a szemtelen az előőrsöm soráig — mesélte kacagva Steining főhadnagy, ügy fogtuk el mint a nyakon öntött ürgét. A piros sapkás megvető tekintettel végigmérte Steininget, válaszra sem érdemesítette. Dörner kapitány komoran tekintett rá. — Ejnye, hát agyonlövessem ezt a gyereket ? Kár volna érte. Olyan ragyogó szeme van. Csupa bá­torság, akarat, meg hősi büszkeség! — gondolta magában. — Hát aztán mit akartál a tábor közelében? — mordult komoran a fatal magyar hadnagyra. — Ne faggasson kapitány uram. Hiába minden. Belőlem úgy sem vesz ki semmit. Ne kérdezzen, ha­nem lövessen főbe. A főhadnagy ur már szívesen emlékezetembe idézte, hogy ez lesz a sorsom — fe­lelt a piros sapkás és gúnyosan Steining főhadnagyra vetette szemét. Dörner kapitány felállott. Idegesen járt fel és alá az őrtűz mellett. Lassanként köréjük gyűlt az egész század. Olyan vérszomlyas arccal nézték a pi­ros sapkást, mintha fel akarnák falni őtet. Múltak a percek. Dörner kapitány nyugodt arc­Az őrnagy felült a lovára és tovább nyargalt, A tavaszi idényre a legújabb divatu női felöltök, gummi- és porkö­penyek, úgyszintén férfi- és gyermekfelöUők és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők 8ZATMAR, Deák'tér, a Kereskedelmi bank palota, nagytő*sde mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents