Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-04-10 / 29. szám

XIV. évfolyam. Szatmár, 1910. április 10. Vasárnap. 29. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. .SZATrílÁR-NEBSETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. LAPVEZÉR: FŐSZERKESZTŐ: Dr. KELEMEN SAMU Dr. HAVAS MIKLÓS. ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉ« ÉS KiADÓHIVATAl: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám i mos-utca ÍO.------- Tel «ion.-szá ra 80. =3= Minden nemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. szenvedjenek, — ez az igazi hazafiui bölcseség szabálya. És ha a választó zsebe és szive harcba szállana egymással s a győzelem kétes lenne, — ott terem a kellő időben a főkortes, vagy maga a »jelölt« ur és a világ legmeggyőzőbb érveivel igyekeznek a tátongó űrt elsimítani. Megindul a nagy akadályverseny a zseb és a lelkiismeret, a meggyőződés között. Ha egy kormány, amely a képviselőház legelső percétől kezdve a legintenzivebb mun­kásságot fejti ki a népjogok liberális megvaló­sítása körül, ezer esztendőig maradna ural­mon, — akkor sem tudná törvényerőre emelni azt a sok honboldogiló igéretjet, amellyel a m. t. jelölt urak az ország mindjen kerületét el­árasztják. »ígérni és Ígérni és ismét csak ígé­rettel önteni nyakon a szegény választópol­gárokat« — ez a jelszó. És ez onnan van, hogy a kerületek legna­gyobb részében — néhol még nem is egy, de több — olyan jelölt, lép fel s szerelné magát megválasztatni, akinek ezelőtt, se a hamvát, se a hírét nem hallották. Természetes, hogy ilyen helyzetben a múltra, a helyi és közügyekért való lelkese­désre, szerzett érdemekre hivatkozni nem le­het. Egy jobb és szebb jövőt kell tehát elő­varázsolni és ezért a képzelet színes palettáján egy egészen különös jövő képét rajzolják meg a túlbuzgó urak. Minden csupa boldogság, csupa rózsaszínű Teréz. Nem nagyságos asszony volt. Drága idejét nem a pamlagon pocsékolta el kényelmes semmittévésben. Olyankor látta csak ezt a bútordarabot, ha a portól letörülgette. Kezei vaskosak, püffedtek a dologtól. A vékony, finom, fehér kezek nem a munka mellett te­remnek. Teréznek nem volt egyebe, csak szorgalma, igyekezete, szerénysége és jó szive. Mind olyan tulaj­donságok, melyeknek nem sok becse van. Ha nincse­nek meg valakinél, panaszkodunk a hiányukon, ha meg vannak, akkor meg nem hisszük el. Éppen uj gazdához került. Nem a maga hibájá­ból. Amott kérlelték, hogy maradjon, de mégis csak távozott. Összeszedte a holmiját, berakta a kofferbe és ment. Az egyik otthont elhagyta, hogy beteleped­jék a másikba. Az útja az ismeretlenbe, melyről még azt se tudja, lesz-e majd olyan is, minta régi volt? Mikor uj birodalmát, a konyhát elfoglalta, a kofferját elhelyezte benne egy sarokban, bizonytalan érzések hullámzása kerítette hatalmába. Ez minden uj helynél megtörténik. Minden újabb konyha forduló­pontot képezhet a cseléd életében. Vagy jobbra vagy rosszabbra. Mennyit gúnyolódnak a konyhán. Miért f Mert a munkának az is egyik Kálváriája. Mert minden egyes téglája a verítéktől vörösödik ki és porhanyós >dik el. Mert, aki benne lakik, az szegény, sokszor tudatlan és dolgos. Mert a dolog csak az iskolakönyvekben nemesit, a való életben azonban szégyen s aki vele foglalkozik, gúny és megvetés tárgya. Azt mondják, nem a. dolog miatt, hanem mert lusta, egvügyü és tudatlan. Nem lehet pedig lusta az, aki a munkájából él s az együgyüség és a tudatlanság a munkával jár. A mai világban, aki nem együgyü és nem tudatlan, az nem is bolond, hogy dolgozzék. Megél anélkül is. Teréz most olyan emberekhez került, kik nem tartották magukat uraknak. Nem is azért fogadtak cselédet, hogy maguk henyélhessenek, hanem mert nem győzték a munkát, hát segítségre volt szüksé­gük. Itt aztán sok különöset tapasztalt Teréz. Az »ur« kiadta a rendeletet. — A gyerekek cipőjét nem kell subickolni; ma­guk tisztítsák. Teréz elcsodálkozott s meglepetésében talán ha­tározottabban is jelentette ki, mint akarta : — Már kérem, mig én itt leszek, nem subic- kolják. Roppan! különösnek tartotta a szokatlan ren­delkezést. Sehol a világon, ahol cseléd van, nem su- bickolják a kis urfiak a cipőjüket ! Sőt nagyon vi­gyáznak rájuk,' nehogy hozzászokjanak a munkához. De az »ur« nem engedett. Prédikációt tartott, hogy álom lesz. Kukutyin nagyarányú állami meg­rendelést kap a nagy szorgalommal kihegye­zett zabjára, Makót közelebb hozzák Jeruzsá­lemhez, gr. Tiszát a miniszterelnökhöz és az egész kormányt Magyarország függetlenségére törekvő hazafiakhoz. Lám csak — első tekintetre kilátszik a lóláb. A koríesigéretek abnormis helyzetek korcsszülötíei és mindig a jelölt képzelőtehet­ségétől függenek. A kormány most a nagystílű és országos nevű embereket küldi az erős pizicióju függet­lenségi képviselőjelöltek ellen harcba. Számit arra a lebilincselő hatásra, melylyel egy ilyen ember megjelenése, tehetségének különös ereje akaratlanul is kelt. Ezért kell most a legnagyobb óvatossággal vigyázni. Ezek az emberek sem pénzt, sem Ígéretet nem fognak kímélni. Rongy ember az, aki hitét pénzért eladja és balga, aki az Ígéreteknek felül. A pénz, mint a hő az első tavaszi fuvalomra elolvad s csak a szerzési mód szennyes vize marad utánna; — az Ígéret pedig a választás éjszaká­jának első szellőjével tovaszáll. Ha az ország népe öntudatra ébred és megérti, hogy saját jól felfogott érdekét, saját bölcsességét, józan eszét becsüli meg, ha nem ül föl a tisztességes politikai múlttal nem biró nagystílű alakoknak, hanem olyan embert ke­res, akinek az esze és a szive a helyén van, ha a választóközönség megtudja érteni annak miért kell a gyerekeknek maguknak subickolni a cipőt. — Először is tudatában legyenek annak, hogy ők nem urak. Szokjanak hozzá ebben az irányban is az önállósághoz ; ne legyenek gyámoltalanok, kik még a saját ruhájukat sem képesek rendben tartani. Az­után meg ne érezzék magukat uraknak, ne lássák, hogy van valaki, ki nekik alárendeltjük, akinek ők parancsolhatnak. A Teréz szemében nagyon furcsáknak tűntek föl ezek az uj elvek. Nem tudta, hogy ez ránézve becsülést jelent-e, vagy megszégyenítést. Hátha csak azért nem akarják vele subickoltatni a cipőket, mert nem tartják őt érdemesnek arra, hogy az elkényeztetett finom gyerekek cipőjéhez hozzá­nyúljon? Mert az úri gyerekek nagyon féltettek; szü­leik úgy tekintik őket, mintha vajból volnának s az avatatlan érintésre rögtön kimennek a formájukból. Ebben a véleményében azonban hamarosan megin­gatta egy másik esemény, amely még a subickolási tilalomnál is hallatlanabb volt. Az »ur« izgatottan szólt : — Teréz, hát maga a gyerekeket magázza?! Olyan hangon mondta ezt, mintha valami nagy szerencsétlenségnek, vagy valami borzalmas vissza­élésnek jött volna nyomára. Teréz félig ijedten, félig mosolyogva felelt: — Igen ! KLEIN és TÁRS A Hám János*utcaI gyapjusiüövet= — áruháza S2JATMAR. .......... Női cöst ümökre igen alkalmas szövetek nválasztékban. Vajay-utca 30. számú saroktelek eladó. i mi «wiwrrwjiiiaticii 1 wir—H »mii 1i ........ ■—iiinr Az Ígéret földje. Irta: Dr. Markovits Aladár. Vásári zaj veri fel az ország csöndjét. A mandátum a legkeresettebb piaci árucikk. »Kinek kell több érte?» Az ár, — az ezer­féle értékben és akár azonnal is fizettetik. Ritkább a készpénz, de az ügyes hizelkedés is sikerre vezet néha. A legtöbb mandátumot mégis hitelbe veszik. Az »alkotmányos« költ­ségeket némelyült biztos helyre letétbe teszik, másutt csak becsületszóra Ígérik. Ezek az »alkotmányos költségek» egy ma­gukban csak a választók pillanatnyi anyagi szükségletén segíthetnek. Mert hát a mandá­tum se hozhat be milliókat a gazdájának. Te­hát a beszerzési költségeknek is van határa. Ekkor aztán előtámadnak cuppogó Ígéretek és az elvek. Mert már az igazán szörnyű lenne, ha egy választáson csak a legtörvényesebb formában fizetett költségek térülnének meg? Hiszen az csak természetes, hogy ne csupán a szavazati jog hozza meg a maga szerény kis kamatját, hanem az isten éltesse és segítse diadalra a meggyőződések igazságát is. Az mellékes lesz, hogy milyen pénzfor­galmat csinál egy választás. Elvégre is a pénz sohasem sok és sohasem elég. Az elv, — az más. Abból az embernek csak egy van, egynek lenni kell és ehez ra- gaszkadni k. kötelesség. Ennek eleget tenni és pedig olyanformán, hogy az anyagi érdekek se | ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. TARGA.

Next

/
Thumbnails
Contents